A fenti címmel rendezett konferenciát az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete és az MTA Médiatudományi Kutatócsoportja 2015. március 15-én a PPKE JÁK Dísztermében. A konferencia nagy érdeklődés mellett zajlott, s egyben bemutatója volt a Wolters Kluwer Kiadó 2014-ben kiadott közel 500 oldalas azonos című kötetének. Az előadók - a kötet szerzői - természetesen rövidítve adták elő a kötetben szereplő színvonalas tanulmányokat.
Navratyil Zoltán (adjunktus PPKE JÁK) "Az ember névjogának kiterjesztő értelmezése mint a szólásszabadság lehetséges korlátja" címmel tartotta meg előadását. Hazai és külföldi gyakorlatból vett példákkal bőven bizonyítja, hogy jogsértő, ha valakit akarata ellenére neveznek nevén - ha sértik ezzel jóhírnevét - mert a névjog magában foglalja a név nyilvánosságra hozatalának vagy titokban tartásának jogát - ha ez nem sért közérdeket. Előfordulhat a név kereskedelmi célú jogosulatlan felhasználása is. Bár a magyar joggyakorlat nem támogatja a névjog védelmének kiterjesztő értelmezését a szerző szerint ez szükséges lenne.
Csehi Zoltán (tanszékvezető egyetemi tanár PPKE JÁK) "A bűnügyi tudósítások kérdései a sajtószabadság és a személyiségi jog védelméről" tartott előadást. Az előadó bőven elemezte a magyar jogi szabályozást az egyes jogterületeken (alkotmányjog, sajtójog, polgári jog, büntetőeljárási jog), kapcsolva hozzá az egyes jogszabályok, bírói gyakorlat elemzését. A kérdésnek bő külföldi elméleti és gyakorlati háttere van, beleértve az ET ajánlását, s a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság határozatait. Végkövetkeztetése szerint a magyar tárgyi jog szabályai a személyiség sokszínű védelmét biztosítják a bűnügyi tudósításokban, de szükségesnek tartja, az ún. soft law beemelését a joggyakorlatba (ET ajánlásai, újságírói etika normái). A személyiségi jogot sértő közleményeknél viszont vizsgálni kell, mi volt a cikk célja (pl. egyéni, politikai-hatalmi intervenció stb.). Ilyen esetekben nem lehet közérdekre hivatkozni a felelős személynek vállalnia kell a szankciókat.
Boronkay Miklós (ügyvéd, megbízott oktató PPKE JÁK) "A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog" című előadásában széleskörűen összehasonlítja az 1959-es és az új Ptk. képmásvédelmi szabályait, bőséges bírói gyakorlattal alátámasztva. Ő is kifogásolja, hogy az EJEB gyakorlatát, amely legfeljebb csak formális hivatkozásként szerepel néha a magyar gyakorlatban, s nem tartalmilag.
Landi Balázs (adjunktus PPKE JÁK) "Kártérítés és sérelemdíj a szólásszabadság tükrében" keretében alapvetően a jogellenesség szerepét vizsgálja, s mivel a sérelemdíj új intézmény, alapvetően ezt az elemet emeli kiinduló alapnak. E körben a magyar jog és joggyakorlat több évszázadra visszatekintő elemzését adja. Részletesen elemzi a német elméletet és gyakorlatot a sérelemdíj és a nem vagyoni kár vonatkozásában, s idézi a sérelemdíj bevezetésével kapcsolatos hazai vitákat. (E körben engedtessék meg a sorok írójának kétségeit a sérelemdíj végső szabályával kapcsolatban. A Ptk. eredeti koncepciója a 2:52. § (2) bekezdésében található szöveg tartalmazza, melyben kizárólag a jogsértés tényét kell bizonyítani a jogosultsághoz. A "fellazított" 2:52. § (3) bekezdése viszont a sérelemdíj mértékénél gyakorlatilag visszahozza a korábbi nem vagyoni kártérítés gyakorlatát. Így - vitatható értelmezésem szerint - 0 forint sérelemdíj igénylése esetén elegendő a jogsértés tényét bizonyítani, 5 Ft sérelemdíj igénylése esetén már részletes bizonyítás szükséges. (Nem irigylem a bíróságokat az intézmény alkalmazásánál!)
Koltay András (docens PPKE JÁK) "A sajtó helyreigazítási jog" keretében kifejtette, hogy "a válaszadás joga" a személyiség hatékony védelmét szolgálja, ez megjelenik az Európai Unió és az EJEB joggyakorlatában is. A magyar szabályozás - európai viszonyokhoz hasonlítva - nem tekinthető szigorúnak. A sajtó-helyreigazítás 1977-2010 között a Ptk.-ban, majd önálló törvényben szerepelt (Smtv.) A "Lex Répássy" a sértő vélemény esetén is be akarta vezetni a válaszadási jogot - ezt a törvényhelyet az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ezután az egyes jogállamok gyakorlatában vizsgálja a válaszadási jog gyakorlatát. A magyar gyakorlat megfelel az európai gyakorlatnak, de kiterjed az internetes gyakorlatra is (a szerző a sajtó-helyreigazítási jogot a válaszjoggal azonosan kezeli).
Horváth E. Írisz (egyetemi tanársegéd PPKE JÁK) a "A polgári perek nyilvánossága" című előadása csak részben kapcsolódott a konferencia fő témájához. Viszont részletesen bemutatta, hogy az egyes bíróságok tájékoztatása a sorra kerülő tárgyalásokról általában hiányos, s ez akadályozza a nyilvánosság érvényesülését a média tudósításokban is. Szintén problematikus a meghozott bírósági ítéletek közzététele a Bírósági Határozatok Gyűjteményében - bár 2007 óta érezhető a fejlődés. Összességében a polgári perek nyilvánossága - többek között - az igazságszolgáltatás feletti társadalmi kontrollt s a jogbiztonságot szolgálja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
