A Gyermek-, ifjúság- és szakembervédelem a sportban elnevezésű online konferencia a Magyar Edzők Társaságának szervezésében került megrendezésre. A Magyar Edzők Társasága (MET) 1993-ban alakult meg, és a Magyarországon dolgozó edzők érdekvédelmi, szakmai szervezeteként funkcionál. A MET szerepvállalása a magyar sportéletben az edzők kötelező továbbképzésének rendeleti megszüntetése után 1998-tól, és miután felvállalta az edzők rendszeres továbbképzését, felerősödött. Kezdetben egy ideig ez kizárólag a Gerevich Aladár-sportösztöndíjban részesülő edzők részére volt kötelező. Az edzőtovábbképzés mellett 2001-ben - a Mesteredzői Díj mint állami kitüntetés megszűnte után - a MET a szakmai elismerő cím gondozását is felkarolta. A MET tevékenysége a Kiemelt Edző Program (KEP) és az Utánpótlás Edző Program (UEP) működtetésével - sokoldalú és eredményes szakmai munkájának köszönhetően - 2017-ben kibővült. A MET kezdeményezésére 2018-ban a KEP és UEP edzők részvételét a MET kreditrendszerű edzőtovábbképzésében kötelezővé tette az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága. 2021-től a Gerevich-ösztöndíjas edzők továbbképzésben történő részvétele ismét kötelezővé vált.
Napjainkban közel 800 edző továbbképzéséről gondoskodik a MET. A Covid-járvány kitörése után a korábban személyes részvételű továbbképző rendezvények átkerültek az online felületre, ami kedvezőbb lehetőséget nyújt az edzők részére a konferenciákon való részvételre. A MET évente több mint negyven rendezvényt szervez, a konferenciák témái a sporttudomány és az edzői gyakorlat széles területét ölelik fel. Az előadók elsősorban a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (MTSE), valamint más, testnevelő tanár- és edzőképzéssel foglalkozó egyetemek oktatói közül kerülnek ki, de esetenként egy-egy tudományterület külső szakemberei is tartanak előadásokat. Az online konferenciákon a részvétel alkalmanként átlagosan eléri a 250-300 főt, de előfordult már, hogy több mint 600 edző és egyéb érdeklődő hallgatta az előadókat az esemény során. A továbbképzésre kötelezett edzőkön kívül ugyanis olyan edzők és sportszakemberek is részt vesznek a konferenciákon, akiket annak témája vagy éppen az előadók személye iránti érdeklődés motivál arra, hogy figyelemmel kísérjék a programot.
A MET az edzőtovábbképzéssel fontos, hiánypótló szerepet tölt be. A szervezet által megfogalmazott vélemény szerint az önálló szakedzőképzés mintegy másfél évtizedes szüneteltetése és az edzőképzés elüzletiesedése (OKJ) az edzők szakmai felkészültségének színvonalcsökkenéséhez vezetett. Továbbá kiemelendő, hogy a MET tevékenysége az elmúlt években a Nemzeti Sportinformációs Rendszer működtetésével is kibővült, aminek révén a társaság a magyar sportélet meghatározó szakmai szervezetévé vált (forrás: Molnár Zoltán elnök és Köpf Károly titkár, tiszteletbeli elnökségi tag).
A március 1-jei online konferencián a "Sportkultúra és sportcsalád: preventív gyermek-, ifjúság- és szakembervédelem a sportban. Az áldozattá válás társadalmi, szervezeti és egyéni rizikófaktorai Magyarországon" című NKFI pályázat multidiszciplináris (szociológiai, jogi, pedagógia, pszichológiai, etikai, sportszervezeti) - tíz tapasztalt kutatóból álló - kutatócsoportjának vezetője, dr. habil. Gál Andrea szociológus tartott bevezető és záró előadást az edzők és érdeklődők számára. Az előadó a téma aktualitása kapcsán kiemelte, hogy a fizikai és pszichés egészség, az aktív szabadidő-eltöltés felértékelődésével különösen fontossá vált a családok számára, hogy gyermekeik rendszeres és szervezett keretek között sportolhassanak. Ebben az esetben pedig a szülők joggal bízhatnak abban, hogy biztonságos és kulturált sportkörnyezetben, felelősségteljesen gondolkodó és viselkedő szakemberek felügyelete alatt állnak gyermekeik. A versenyszerűen sportoló tehetséges fiatalok sportiskolai, sportegyesületi és sportakadémiai szociális környezete sportcsaláddá formálódik, amelyben az edzők és sportszakemberek mintegy második szülőként is funkcionálnak. Fokozottan igaz lehet ez az akadémiai rendszerben sportoló és tanuló gyerekek, valamint az egyszülős családokban élő fiatalok esetében, amikor mintegy szülőpótlóként, különösen felértékelődhet az edző/sportszakember szerepvállalása. Az utánpótlássportban feltárt edzői vagy sportszakember általi bántalmazásokról, visszaélésekről szóló hírek következtében a sportcsalád iránti bizalom csökken, ami a gyermekek sportból történő lemorzsolódásához és az utánpótlás bázisának szintén nemkívánatos szűküléséhez vezethet. Ha kiderül, hogy az ilyen jellegű vádak alaptalanok, még akkor is meghurcolhatják, erkölcsileg és egzisztenciálisan is tönkretehetik az érintett sportszakembert.
Minderre hazánkban még nem született rendszerszintű válasz, hiányzik egy átfogó beavatkozási stratégia, a tématerület ugyanakkor jelenleg nem önálló szakpolitikai terület. Rendkívül időszerűvé vált tehát az áldozattá válás összetett problematikáját multidiszciplináris szemléletben feltáró kutatás. A Gyermek-, ifjúság- és szakembervédelmi (GYISZVÉD) kutatócsoport négy évig zajló projektjében egyrészről át kívánja tekinteni a releváns nemzetközi szabályozásokat, a már fennálló jó gyakorlatokat mind a jogi, mind az etikai és a sportági területek vonatkozásában. A kutatócsoport másik célkitűzése, hogy feltérképezze a hazai sportolók, aktív és leendő sportszakemberek bántalmazással, áldozattá válással kapcsolatos ismerethorizontját. A szakemberek ezenfelül a következő kérdéseket kívánják tudományos igényességgel megválaszolni:
- 39/40 -
- Milyen dimenziói vannak az edző-sportoló bizalmi kapcsolatnak szociológiai, jogi, pedagógiai, pszichológiai, etikai szempontból?
- Milyen társadalmi, szervezeti és egyéni rizikófaktorok azonosíthatók a potenciális áldozattá válás vonatkozásában a sport területén Magyarországon?
- Miért késve, limitálva és csupán töredékesen tudnak teret nyerni és érvényesülni a nemzetközi kezdeményezések és iránymutatások a magyar sportélet szervezeteiben?
- Mely elemek adaptálhatók a nemzetközi szakirodalomból és gyakorlatból a hazai prevencióra irányuló stratégiák kidolgozásánál?
Dr. habil. Gál Andrea hangsúlyozta, hogy a projekt kizárólag a jövőbeni preventív rendszerek kidolgozására fókuszál, és nem célja múltbeli bántalmazási esetek összegyűjtése vagy azok elemzése. Azonban az adatfelvétel - különösen a sportolókkal, edzőkkel készített mélyinterjúk - során az esetlegesen felszínre törő traumatizált történések esetében segítséget nyújt ahhoz, hogy amennyiben a bántalmazott/sértett vagy a felszínre bukkanó helyzet azt igényli, megfelelő segítő szervezetekhez kerüljön továbbirányításra az érintett fél. Az esetek szereplőinek nyilvánosságra hozatalára nem kerül sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
