Az ideiglenes intézkedés a nemzeti jogrendszerekben hagyományosan a polgári eljárásjog, ezen belül elsődlegesen a polgári perjog intézménye.[1] A polgári per célja, hogy a bíróság a felek között valamely alanyi magánjoggal kapcsolatban felmerült jogvita tárgyában végleges érdemi döntést hozzon, amelynek tipikus megjelenési formája az ítélet.[2] Ennek megfelelően a felek és a bíróság valamennyi perbeli cselekménye végső soron az ítélet meghozatalának előmozdítását szolgálja.[3] Ugyanakkor a perindítás és az ítélethozatal közötti időben jogvédelmi szempontok szükségessé tehetik a jogvita átmeneti hatállyal történő rendezését.[4] Ezt a célt szolgálja a polgári perjog preventív jogvédelmi eszközei közé tartozó ideiglenes intézkedés,[5] amelynek alapvető funkciója a per folyamatban léte alatt azonnali jogvédelem biztosítása az időmúlás folytán utóbb már nem orvosolható jogsérelem megelőzése érdekében.[6] Az ítélethez hasonlóan az ideiglenes intézkedés is a jogvita érdemét érintő döntés, de az ítélettől eltérően a jogvitát nem véglegesen, hanem csupán a per tartamára rendezi.[7]
Mivel a nemzetközi bíróságok eljárási szabályait a nemzeti perjogok szabályaira támaszkodva alkották meg,[8] az ideiglenes intézkedés intézménye a nemzetközi bíráskodásban is megjelent,[9] és már az első valóban állandóan működő nemzetközi bírói fórum, az Állandó Nemzetközi Bíróság[10] Statútuma is lehetővé tette a végleges döntés meghozataláig "ideiglenes jogfenntartó rendszabályok" elrendelését.[11] Az ideiglenes intézkedés a nemzeti perjogokhoz hasonlóan a nemzetközi bíróságok eljárásában is a preventív jogvédelem szerepét tölti be,[12] a jogintézmény célja ugyanis az, hogy megelőzze azoknak a súlyos sérelmeknek a bekövetkezését, amelyek utóbb - a jogvitának a preventív jogvédelemben részesülő félre kedvező eldöntése esetén - már nem lennének orvosolhatóak,[13] és ezáltal lehetővé tegye, hogy az ítélet a bíróság által célzott joghatást kiválthassa.[14] A nemzetközi bíráskodás területén az ideiglenes intézkedés különösen az emberi jogi bíráskodásban tett szert komoly gyakorlati jelentőségre,[15] ami nem kis részben annak köszönhető, hogy a leghatékonyabb nemzetközi emberi jogi fórum:[16] az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB vagy Bíróság) is hatáskörrel rendelkezik ideiglenes intézkedés elrendelésére, és az erre irányuló kérelmek a Bíróság előtti eljárásokban nagy számban fordulnak elő.[17]
Az ideiglenes intézkedés jogintézményének jelentőségét esetjogában maga a Bíróság is hangsúlyozta, kiemelve, hogy az kulcsfontosságú szerepet tölt be az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE vagy Egyezmény) jogvédelmi rendszerében[18] A jogintézmény e kiemelkedő jelentőségének oka abban keresendő, hogy az EJEB előtti eljárás kezdeményezésének a sérelmezett nemzeti intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya,[19] miközben a Bíróság jelentős ügyterhe miatt az előtte indított eljárások rendszerint évekig elhúzódnak.[20] Ennek következtében az ideiglenes intézkedés fontos szerephez jut abban, hogy a Bíróság ítéletének meghozataláig a kérelmező emberi jogaiban ne következzen be olyan jelentős sérelem, amelyet utóbb a számára kedvező döntés sem lenne képes orvosolni. Ezzel összhangban az EJEB az ideiglenes intézkedés céljaként - az ítélet hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében - a status quo ítélethozatalig történő fenntartását jelölte meg.[21]
Az EJEB ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó hatásköréről nem az Egyezmény, hanem a Bíróság teljes ülése által az EJEE 25. cikk d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján elfogadott Eljárási Szabályzat 39. cikke rendelkezik.[22] Az Eljárási Szabályzat hosszú időn át rendkívül szűkszavúan rendezte az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos szabályokat, ezért a jogintézmény alkalmazásával összefüggő legalapvetőbb kérdésekre (mint például az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei) is csak az EJEB ítélkezési gyakorlatának vizsgálata alapján kaphattunk választ. Mivel a Bíróság az ideiglenes intézkedésekről hozott határozatait nem tette közzé, az e tárgykörben folytatott gyakorlata az ítéleteinek indokolásából, továbbá a Bíróság által az ideiglenes intézkedések tárgyában hozott döntésekről kibocsátott sajtóközleményekből és a felek által nyilvánosságra hozott határozatokból volt megismerhető.[23] Ezért annak érdekében, hogy az ideiglenes intézkedés elfogadásának feltételrendszerét egyértelműbbé és átláthatóbbá tegye, a Bíróság teljes ülése 2024. március 28-i hatállyal akként módosította az Eljárási Szabályzat 39. cikkét, hogy belefoglalta az ideiglenes intézkedés elrendelésének az ítélkezési gyakorlatában kikristályosodott feltételeit, továbbá az ide-
- 14/15 -
iglenes intézkedés elrendelésének eljárásrendje tekintetében is új szabályokat állapított meg.[24]
Az Eljárási Szabályzat 39. cikkének módosítása, különösen az ideiglenes intézkedés feltételeinek kodifikálása a Bíróság ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos döntéseinek kiszámíthatósága szempontjából kétségkívül jelentős fejleménynek tekinthető. Ugyanakkor hipotézisünk az, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kiolvashatók olyan lényeges jogértelmezési szempontok, amelyek a fenti módosítást követően is kiegészítik, illetve konkretizálják az Eljárási Szabályzat előírásait, és amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a tárgyalt jogintézmény gyakorlati működése a kérelmezők és az ideiglenes intézkedések címzettjei számára kiszámítható legyen. Ennek igazolása érdekében a következőkben az EJEB ítélkezési gyakorlatára támaszkodva a Bíróság ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló hatáskörét, az ideiglenes intézkedés feltételeit, lehetséges tartalmát és elrendelésének eljárásrendjét, valamint az intézkedés megszegésének következményeit vizsgálom.
A nemzetközi bírói fórumok ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló hatáskörét illetően a kifejezett és a benne rejlő (inherens) hatáskört különböztethetjük meg.[25] Kifejezett hatáskör esetén a bírói fórumot létrehozó nemzetközi szerződés expressis verbis rendelkezik arról, hogy a bíróság jogosult ideiglenes intézkedést elrendelni.[26] Ilyen kifejezett hatáskörrel rendelkezik ideiglenes intézkedés elrendelésére például a Nemzetközi Bíróság[27] az Európai Unió Bírósága[28] és az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága.[29] Ezzel szemben benne rejlő hatáskörről akkor beszélünk, amikor a bírói fórumot létrehozó nemzetközi szerződés nem tesz említést az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló hatáskörről, de az szükséges ahhoz, hogy a fórum a nemzetközi szerződésben kifejezetten ráruházott hatásköröket hatékonyan gyakorolni tudja.[30] Azzal, hogy az EJEE erre vonatkozó rendelkezése hiányában az EJEB az Eljárási Szabályzatában rendezte az ideiglenes intézkedés elrendelésének szabályait, kifejezésre juttatta, hogy értelmezése szerint az ítélkezési funkciójából levezethető az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló hatásköre. Mivel azonban az Eljárási Szabályzat nem nemzetközi szerződés, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában felmerült a kérdés, hogy az általa elrendelt ideiglenes intézkedés a címzettre nézve kötelező erejű-e.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
