2020. október 20-án az USA igazságügyi minisztériuma[1] és tizenegy amerikai tagállam egy szövetségi bíróságon beperelte a Google-t. A felperes a pert az 1890-es monopóliumok ellen hozott Sherman Act alapján indította, azt állítva, hogy a Google jogellenesen tart fent monopolhelyzetet az internetes keresések és a kereséshez kapcsolódó hirdetések piacán.
A 64 oldalas keresetlevél[2] jelentőségét a DOJ igyekszik történelminek beállítani: sajtóközleményében "monumentálisnak" nevezi a pert mind a saját, mind az amerikai fogyasztók szemszögéből.[3] Valóban igaz, hogy a per kimenetele befolyásolja majd a Google viselkedését az USÁ-ban és azon kívül is, ugyanakkor én amellett szeretnék érvelni, hogy ez a per valójában egy mellékhadszíntéren zajló ütközet, és az egész "ökoszisztémára", amelyet manapság egyre gyakrabban nevezünk "platformgazdaságnak" nemigen lesz radikális hatással.
Ennek megfelelően ebben az írásban két témáról szeretnék szólni. Az első részben röviden ismertetem a DOJ keresetlevelét és az érvelés főbb pontjait, illetve ahol lehetséges röviden utalok bizonyos háttérinformációkra. A második részben pedig megpróbálom tágabb összefüggésbe helyezni a pert és a monopóliumok problematikáját a platformgazdaságban.
A keresetlevél drámai felütéssel indít, miszerint az egybillió, vagyis ezermilliárd dollár értékű, és 160 milliárd dollár árbevétellel rendelkező Google az általános internetes keresések piacán mára nagyjából 90%-os részesedéssel rendelkezik. A számítógéppel indított keresések piacán ez az arány ugyan csak 79%, ugyanakkor a mobileszközökről indított keresések esetében csaknem 95%. Az internetes keresések piaca azért minősül releváns piacnak, mert a keresés igen pontos képet ad a felhasználó szándékairól, így különösen értékes információ a hirdetők számára. Ez a piac a keresetlevél szerint nem vethető össze más hirdetési piaci szegmensekkel, például a televízió, a rádió vagy a kültéri plakát, a billboard hirdetési szegmenseivel.
A keresési, illetve szövegkeresési piac sok szempontból speciális piaci szegmens. Először is, a piacralépési küszöb - fontos hozzátenni, hogy ma már - rendkívül magas. Ahhoz, hogy bárki megépíthessen egy keresőszoftvert a hozzá tartozó adattárolási kapacitásokkal, eleve sok milliárd dolláros nagyságrendű invesztíciót igényelne. Azonban, ha ezt az akadályt egy szereplő még képes is lenne megugrani, a jó minőségű keresőszolgáltatáshoz nagy mennyiségű felhasználói adatra - azaz sok felhasználóra és az általuk szolgáltatott kritikus mennyiségű adatra, beleértve a keresési, majd az ezt követő kattintási adatokat - van szükség. Ez a jelenség, amelyet hálózati hatásnak, network effectnek hívnak, más iparágakból, például a telekommunikációs iparból már korábbról is ismert volt, azonban a keresők piacán - és hozzáteszem minden platformalapú szolgáltatás esetén - nagyon nagy jelentőséggel bír. Erre később még kitérek.
E a tényezők eleve a Google-nak dolgoznak. A kritikus tömeg elérése után ugyanis ezekben a hálózatos iparágakban villámgyorsan kialakulnak a természetes, vagy "ártatlan", azaz kizárólag az adott cég kiválóságán, érdemein alapuló monopóliomok. A Google a DOJ állításai szerint azonban már régóta nem "ártatlan" természetes monopólium, mert az utóbbi években szisztematikusan zárta el az utat a többi kereső elől, főként kizárólagosságot biztosító megállapodások révén. A DOJ keresetnek ez a legfőbb érve.
A kizárólagos megállapodások különösen a mobileszközök piacán biztosítanak megbonthatatlan monopóliumot a Google-nak. Mint az ismert, a mobileszközöknek alapvetően már csak két nagy "fajtája" van, az iOS operációs rendszerrel működő Apple termékek és az Android operációs rendszerrel működő mobileszközök. Az iOS felett a Google-nak nincsen kontrollja, de az iOS-t használó termékek piacán is domináns a Google, amit úgy ért el, hogy cserébe azért, hogy az Apple eszközökön a Safari böngészőben alapbeállítás legyen a Google keresője, a Google nagyjából évi nyolc-tizenkét milliárd dollárnyi hirdetési árbevételt ad át az Apple-nek. Ez az Apple világszintű árbevételének is tetemes része, így nem véletlen, hogy az Apple igen erősen érdekelt abban, hogy az eszközein a Google keresések minél gyakoribbak legyenek, és az emberek ne változtassanak az alapbeállításon.
Az androidos telefonok piacán a helyzet még egyértelműbb, hiszen az Android szoftver a Google tulajdona. Itt az eszközgyártókat a Google, a saját operációs rendszerével, az Androiddal is "fogja". A keresetlevél leírja annak a történetét, ahogy a gyártók elhitték, hogy az Android - amely egyébként nyílt forráskódú szoftver - használatával majd képesek lesznek megőrizni a kontrollt az eszközük szoftverei felett, ami persze nem következett be. A gyártók ugyanis a Google-lal kötött szerződésekben vállalták, hogy az eszközeik kompatibilisek lesznek az Android Google-féle verziójával, azaz nem fejleszthetnek az Androidnak saját "elágazást", variánst. Ezen felül a szerződés része, hogy a gyártók a Google más alkalmazásait is ajánlják a Google alkalmazáscsoportban, sőt, vállalják, hogy a kezdőképernyőre installálják a Google keresőjét, és a Google szoftvereket a telefonról letörölhetetlenné teszik. A Google cserébe "ingyen" - az idézőjel a keresetlevélben is szerepel - biztosítja az
- 6/7 -
Android használati jogát, sőt, akárcsak az Apple esetében a hirdetési árbevétel egy részét is megosztja a gyártókkal. Így hiába nyílt forráskódú a Google szoftvere, a Google különböző szerződéses kikötésekkel, eszközökkel mégis képes kontrollálni a gyártókat. Az Android végső megerősödése azután akkor követezett be, amikor a szoftvergyártók is elkezdtek az Android platformra applikációkat fejleszteni, ezzel egy önerősítő folyamatot beindítva. Hiszen minél több alkalmazás található az alkalmazás-áruházban egy rendszerhez, az annál vonzóbb lesz. Ez a hálózati hatás egy újabb verziója. Az Android és a vele összecsomagolt Google alkalmazások - beleértve a keresőt is - mára megkerülhetetlenül dominálják a mobileszközök világát.
A kereset azt állítja, hogy a Google ezekkel a kizárólagos, vagy legalábbis nagyon előnytelen kilépési lehetőséget biztosító megállapodásaival elzárta a versenyt mások elől a lehetséges disztribúciós csatornák - az eszközök és az operációs rendszer - segítségével az általános és szöveges keresések piacán és az ehhez kapcsolódó hirdetési piacon. A DOJ különösen aggasztónak találja, hogy a Google nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a most feljövőben levő új eszköztípusok - például a szenzorok és okoseszközök - piacára is átvigye ezt az erőfölényét. A Google ezenfelül egyre kevesebb gondot fordít arra, hogy az organikus találatok, azaz azok a keresési eredmények, amelyek nem fizetett hirdetések vagy a Google saját szolgáltatásai megfelelő helyen jelenjenek meg.
A DOJ ezért a jogsértés megállapítása mellett azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa el a Google-t a versenykorlátozó megállapodásoktól, és tegyen meg minden intézkedést, hogy az internetes keresések piacán a versenyhelyzet feltételei helyreálljanak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
