Az M. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. június 24-én bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Cégbíróságon.
A mellékelt 2003. május 24-én kelt társasági szerző-dés szerint a társaság egyetlen tevékenysége a 9271'03 TEÁOR számú Szerencsejáték, fogadás, a társaság tevékenységét pedig a szükséges engedélyek beszerzésével kezdheti meg. Az okirat 3. pontja ugyanakkor a társaság tevékenysége megkezdésének időpontját a szerződés keltével azonosan 2003. május 24. napjában jelölte meg.
A szerződés 13. pontja az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köti, meghatározva a beleegyezés megtagadásának feltételeit is. A tagjegyzék ugyanakkor az üzletrész átruházás korlátozására nézve adatot nem tüntet fel. A bejegyzési kérelem nyomtatvány a létesítő okirat keltének időpontját nem tartalmazza. A csatolt ügyvédi meghatalmazást az ügyvezető nem, csak a társaság tagjai írták alá.
Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a társaságot a Szerencsejáték Felügyeleti engedély benyújtására az 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésére utalással.
A felhívásra a társaság 2003. szeptember 18-án a Szerencsejáték Felügyelet által kiállított átvételi elismervényt csatolt. Előadta, az elismervény igazolja az engedély iránti kérelem benyújtását, az engedély kiadásának azonban feltétele a cég bejegyzése.
Az elsőfokú bíróság az 5. számú végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az átvételi elismervény csupán a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem Szerencsejáték Felügyelethez történt benyújtását igazolja, ezért a hiánypótlás hibás teljesítése miatt a kérelem elutasításának volt helye.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett - a másodfokú eljárásra szabályszerűen meghatalmazott - jogi képviselő útján. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Előadták, az 1991. évi XXXIV. törvény és a Gt. 6. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a hatósági engedély nem a társaság alapításához, hanem a tevékenység folytatásához szükséges, így annak benyújtása a társaság bejegyzésének nem előfeltétele.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 3. § (1) bekezdése deklarálja a társulási szabadságot, amely azonban nem korlátlan. A társulási szabadság korlátozására nézve a Gt. és egyéb jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket.
Így a Gt. 6. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság alapítását törvény hatósági engedélyhez (alapítási engedélyhez) kötheti. A (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály (az önkormányzati rendelet kivételével) hatósági engedélyhez (működési engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységet csak az engedély birtokában végezheti.
Ezzel összhangban az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 23. § (3) bekezdése kimondja, ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor kell benyújtani a cégbírósághoz.
A Gt. 14. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, a gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A (3) bekezdés értelmében az előtársaság a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
A szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Sz.sz. tv.) 2. §-ának, továbbá 7-13. §-ainak rendelkezéseiből következően a szerencsejáték szervező tevékenység végzéséhez - a törvényben meghatározott kivételekkel - a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye szükséges. A felügyelet engedélye tehát a Gt. 6. §-a és a Ctv. 23. §-a alkalmazásában működési és nem alapítási engedélynek minősül. Az idézett törvényi rendelkezésekből következően a cég bejegyzéséhez csak alapítási engedély benyújtása követelhető meg, a működési engedély igazolásától - így a Szerencsejáték Felügyelet engedélyétől - azonban a cég bejegyzése nem tehető függővé. A kizárólag hatósági engedély birtokában végezhető tevékenységre alapított gazdasági társaság a bejegyzésig, illetve a bejegyzést követően a hatósági engedély kiadásáig az üzletszerű tevékenységét - így szerencsejáték szervezést - nem kezdheti meg, a létesítő okirat ezzel ellentétes esetleges rendelkezése jogszabálysértő.
A Gt. 157. § (1) bekezdése korlátolt felelősségű társaság esetén kötelezően előírja a tagjegyzék vezetését. A (2) bekezdés c) pontja értelmében a tagjegyzéken egyebek mellett fel kell tüntetni a társasági szerződésnek az üzletrész-átruházás korlátozására vonatkozó rendelkezéseit is.
A Ctv. 21. § (2) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Képviseletre szóló érvényes meghatalmazást pedig a cég törvényes képviselője, korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezető adhat.
A Ctv. 12. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a cégjegyzéknek a létesítő okirat keltét is tartalmaznia kell. A cég bejegyzése iránt előterjesztett kérelem nyomtatványon a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (R.) 3. § (1) bekezdése értelmében a kérelmezőnek egyebek között ezt az adatot is fel kell tüntetnie.
A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a kérelem és az alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Jogszabályba ütközés esetén a (2) bekezdés alapján a cégbíróságnak hiánypótlásra kell felhívnia a társaságot. A Ctv. 41. §-a (3) bekezdése értelmében a hiánypótló végzésben a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. E jogszabályi követelménynek csak a bejegyzés akadályait és az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket teljeskörűen, egyértelműen és világosan megjelölő hiánypótló végzés felel meg. A végzésben foglaltak elmulasztása, illetve a hiánypótlás hibás, vagy hiányos teljesítése esetén pedig a 41. § (4) bekezdése alapján kérelem elutasításának van helye.
Az adott cég alapítása a fentiek szerint nem engedélyhez kötött, engedély csupán a tevékenység folytatásához szükséges, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bejegyzés feltételeként előírta a működési engedély beszerzését, s ennek hiányában ugyancsak tévesen utasította el a cégbejegyzési kérelmet.
Ugyanakkor nem észlelte az elsőfokú bíróság, hogy nyomtatvány a létesítő okirat keltére nézve nem tartalmaz adatot, az elsőfokú eljárásra szóló ügyvédi meghatalmazást nem a társaság képviseletére jogosult ügyvezető írta alá, a tagjegyzék nem tartalmazza a létesítő okirat üzletrész átruházást korlátozó rendelkezéseit, továbbá, hogy a létesítő okiratnak a társaság tevékenysége megkezdésére vonatkozó rendelkezése a kifejtettekre figyelemmel jogszabálysértő. E hiányosságokat a hiánypótló felhívás tartalmává kellett volna tenni. A hiányos és téves hiánypótlási felhívásra tekintettel tévesnek és megalapozatlannak kell tekinteni az elsőfokú bíróság elutasító határozatát is, ezért szükséges az eljárás megismétlése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
