A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó-rendelkezések élére helyezi, és csak ezután következnek a szerződésszegés egyes esetei (II. Fejezet), s ezek közül - alapvetően terjedelmi okok miatt - külön fejezetben (III. Fejezet) a hibás teljesítés szabályai.
A szerződésszegés általános szabályai kettős szerepet játszanak: e normák szerint ítélendők meg a külön nem nevesített szerződésszegések, és ezek a rendelkezések alkalmazandók a nevesített szerződésszegésekre is akkor, ha az adott szerződésszegés külön szabályai nem írnak elő eltérő rendelkezéseket. Mindkét szerep világosabban jut kifejeződésre, ha az általános szabályok a Cím élére kerülve megelőzik a különös szerződésszegések speciális normáit.
5: 108. § [Szerződésszegés]
A szerződés megszegését jelenti bármely szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése, a teljesítés lehetetlenné válása vagy megtagadása, függetlenül attól, hogy azt kimentették-e vagy sem.
A Javaslat mindenekelőtt meghatározza a szerződésszegés fogalmát. A Fejezetet bevezető szabály egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy nemcsak a törvényben nevesített magatartások vagy körülmények valósíthatnak meg szerződésszegést, hanem bármilyen magatartás (akár tevés, akár mulasztás), amely azt eredményezi, hogy a szerződés egyáltalán nem, vagy nem a tartalma szerint megy teljesedésbe. A szerződés megszegését eredményezheti tehát bármely tartalmi elem bármilyen magatartással megvalósuló sérelme. A szerződésszegés objektív ténye független a szerződésszegő magatartás megítélésétől is, nevezetesen attól, hogy a szerződésszegő fél magát kimentette-e vagy sem. A kimentésre vonatkozó általános szabályt a Javaslat - rendszertani szempontból a Ptk. -hoz hasonlóan - a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályánál mondja ki.
A Javaslat változatlanul nevesíti a szerződésszegést megvalósító magatartások leggyakoribb, tipikus eseteit, és részletesen szabályozza is azokat. A hatályos joghoz hasonlóan tipikus szerződésszegésnek tekinti a Javaslat a kötelezett teljesítési késedelmét, a szolgáltatás átvételének késedelmét és a számlaadás elmulasztását, a hibás teljesítést, a szerződés meghiúsulását, illetve a teljesítés megtagadását. A Javaslat annyiban eltér a Ptk. -tól, hogy nem beszél jogosulti késedelemről. Ennek az az oka, hogy a jogosulti pozícióban levő fél is csak valamely őt terhelő kötelezettség tekintetében, vagyis nem jogai gyakorlása körében eshet késedelembe. Valójában tehát ebben az esetben is kötelezetti késedelemről van szó. A jogosulti pozícióban elkövethető kötelezettségszegések közül a Javaslat külön kiemeli az átvételi késedelmet, a többi tipikus kötelezettségszegést pedig vagy a kötelezett teljesítési késedelmének vagy közbenső szerződésszegésnek fogja fel.
5: 109. § [A szerződésszegés jogkövetkezményei]
(1) A szerződés megszegése esetén a törvényben foglalt feltételek szerint a sérelmet szenvedett fél
a) követelheti a szerződéses kötelezettség természetbeli teljesítését;
b) visszatarthatja saját szolgáltatását;
c) a törvényben nevesített szerződésszegések esetében az ott meghatározott feltételek megvalósulásakor, egyéb esetekben pedig súlyos szerződésszegés esetén a szerződéstől elállhat, vagy azt azonnali hatállyal felmondhatja;
d) követelheti a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését.
(2) A szerződésszegésnek azokat a jogkövetkezményeit, amelyek nem zárják ki egymást, a sérelmet szenvedett fél együttesen is érvényesítheti.
(3) Ha a fél az érdeksérelmét a szerződésszegés jogkövetkezményein kívül más jogcímen is orvosolhatja, választhat, hogy mely jogkövetkezményeket kívánja alkalmazni. Ilyen esetben a választott jogcímhez a bíróság is kötve van. A választott jogcímről a jogosult másikra térhet át, köteles azonban a kötelezettnek az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt.
A szerződésszegés lényegének a rögzítését követően a Javaslat felvázolja azt is, milyen jogkövetkezményekkel jár, ha valamelyik fél a szerződést megszegi. A szerződésszegés szankciós oldala arra ad választ, ha valamelyik fél olyan okból, amelyért ő viseli a kockázatot nem szerződésszerűen teljesít, a sértett fél milyen, meghatározott jogokat érvényesíthet a szerződésszegő féllel szemben. A jogkövetkezményeket a Javaslat először csak felsorolja, egyúttal utal arra, hogy a jogosult e jogkövetkezményeket a törvényben ezt követően részletezett feltételek szerint gyakorolhatja. Az egyes jogkövetkezményekre vonatkozó törvényi feltételek mindenfajta szerződésszegésre kihatóan a szerződésszegés általános szabályai között találhatók, ettől az egyes nevesített szerződésszegési esetekre vonatkozó rendelkezések eltérhetnek és mindezek kiegészülhetnek az egyes szerződések körében található különös részi szabályokkal. A szerződésszegés szankciórendszere tehát több szinten, az általánostól a különös felé haladva egymásra épül.
Általában a szerződésszegés esetén alkalmazható jogkövetkezmények:
- a természetbeli teljesítés követelése;
- visszatartási jog gyakorlása;
- a súlyos szerződésszegés nevesített eseteiben elállás (azonnali hatályú felmondás);
- kártérítés.
Rögzíti a Javaslat, hogy a szerződésszegésnek azok a jogkövetkezményei, amelyek nem zárják ki egymást együttesen is érvényesíthetők (együttesen érvényesíthető például adott esetben a szerződéstől való elállás és a kártérítés, kizárják viszont egymást a természetbeli teljesítés követelése és az elállás). Az is lehetséges, hogy a fél az érdeksérelmét nemcsak a szerződésszegés jogkövetkezményeivel orvosolhatja, hanem erre más jogintézmény is alkalmas lehet (példává a szerződés megtámadása, érvénytelenség). A joggyakorlat is ismerte azt az esetet, amikor a fél az ún. "konkuráló jogcímek" (például a szerződés megtámadása tévedésre, vagy feltűnő aránytalanságra hivatkozva, vagy a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazása, esetleg a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatti kártérítés) közül választva az adott esetben számára előnyösebb jogokat gyakorolja. A Javaslat törvényszinten is biztosítja a halmozott jogkövetkezmények együttes alkalmazását, illetve a konkuráló jogcímek közötti választás lehetőségét. Ilyen esetben azonban a követelés jogcímét egyértelműen kell megjelölni. A konkuráló jogcímek közül a választási jog gyakorlása azt is jelenti, hogy a követelést a bíróság csak a megjelölt jogcím szerint - és ne más jogcímen - bírálja el.
5: 110. § [A teljesítéshez való jog]
(1) Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a kötelezettség szerződésszerű teljesítésének természetbeni követelésére.
(2) A természetbeni teljesítés nem követelhető, ha
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
