A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tavaly december 16-án konferencia került megrendezésre "A család belső alkotmánya - család az alaptörvényben és a jogalkotásban: elméleti megfontolások és de lege ferenda javaslatok, tekintettel a családvédelmi törvényre és a polgári jogi kodifikációra" címmel. A konferencia indító alapgondolata az volt, hogy a természetjogi és a jogfilozófiai irodalomban évszázadokon keresztül a család belső jogiságáról írtak, a családról tehát, mint ami belső elrendezettséggel és normativitással, azaz egyfajta belső alkotmánnyal rendelkezik, s ami így a publikus szférába emeli annak intézményét. Ezzel szemben korunkra a családot elválasztották a házasság intézményétől, s ez utóbbiból is kilúgozták értelemadó lényegét. A család ily módon jogi tartalom nélküli kategóriává vált, amelyben jobbára az igényállapotú individuális jogosultságok feszülnek egymásnak. Így redukálódhatott a család a közbeszédben - abszurd módon - a "családon belüli erőszak" kérdésévé. A család azonban a házasság intézményével együtt szemlélendő elvi lényegében, amely önmagában olyan jogi valóságként tűnik fel, ami a pozitív jog alkotóját is kötelezi belső alkotmányának tiszteletben tartására. A konferencia azért került megrendezésre, mert az előadókban felmerült, hogy szükséges lenne újra felfedezni a családot annak polgári jogi és alkotmányos értelmében, amihez jogfilozófiai vizsgálódások is igényeltetnek. A konferencia azt vizsgálta tehát, hogy milyen de lege ferenda javaslatok tehetők jogelvi és jogintézményi szinten, különös tekintettel hazánk új alaptörvényére, az újonnan megszületett családvédelmi törvényére és a folyamatban levő polgári jogi kodifikációra. Végül a konferencia anyagának publikálása valamiképpen az időközben elhunyt Kopp Mária emlékét is őrzi, illetve munkásságát, szellemiségét is folytatja a család rendíthetetlen védelmében.■
Visszaugrás
