A közbeszerzési jogalkotás megszületése óta érvényesülő elv, hogy a közbeszerzési eljárásokban élesen elkülönül az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmasságának (alkalmatlanságának), illetve az alkalmasnak minősített gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok tartalmának vizsgálata. A közbeszerzési jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) szempontok alapján ítélheti meg, hogy az adott gazdasági szereplő képes-e a közbeszerzési szerződést teljesíteni.
A 2015. november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény megalkotásáig töretlenül érvényesült az - az uniós szabályozásból átemelt - előírás, mely kivétel nélkül megtiltotta, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata során érvényesülő szempontokat (például referenciamunkák, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek végzettsége és szakmai tapasztalata, mérlegadatok stb.) az ajánlatok értékelésénél figyelembe vegye. Példát említve, a tervezési vagy mérnöki szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárásokban az ajánlatokat nem lehetett a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek gyakorlati tapasztalata alapján sorrendbe állítani. A jogi szabályozás korábban nem kellő súllyal vette figyelembe azt az igényt, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezet a legjobb személyi háttérrel rendelkező gazdasági szereplővel köthessen szerződést. Pedig könnyű belátni, hogy a több, illetve nagyobb és szélesebb tapasztalattal rendelkező tervezőket és mérnököket foglalkoztató gazdasági szereplőtől magasabb színvonalú teljesítés várható.
A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének és tapasztalatának vizsgálata hagyományosan olyan, a műszaki-szakmai alkalmasság körében vizsgálandó kérdésnek minősült, melyet korábban egyáltalán nem lehetett az ajánlatok összehasonlítása során értékelni. Az új közbeszerzési törvény - alkalmazkodva az egyre erőteljesebb gyakorlati igényekhez - törvényi korlátok között lehetővé tette, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése körébe vonja a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségének, képzettségének és tapasztalatának vizsgálatát. A jogalkotó ezzel közel két évtizede töretlenül érvényesülő elvet tört át. A törvény tehát már nem választja el olyan élesen egymástól az ajánlattevő műszaki-szakmai alkalmasságának és az ajánlat tartamának értékelését. Ennek azonban több törvényi korlátja van.
A lényegében új értékelési szempont alkalmazásának törvényben meghatározott feltétele, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt személyzet tudásának, szakmai gyakorlatának jelentős hatással kell lennie a szerződés teljesítésének színvonalára. A tervező és a mérnök kiválasztására vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a tervezési és mérnöki szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárásokban alkalmazható ez az értékelési szempont. A nevesített két szolgáltatás mellett minden olyan közbeszerzés tekintetében alkalmazhatónak tartjuk ezt a lehetőséget, ahol különös jelentősége van a kötelezett által bevont szakemberek szakmai tapasztalatának, képzettségének. Fontos hangsúlyozni, hogy az indokoltság bizonyítása mindig az eljárás lefolytatóját terheli.
További feltételként érvényesül, hogy amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárásban értékelni kívánja az egyes ajánlattevők személyi állományának szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát, a közbeszerzési dokumentumban egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek egyrészről egyértelműen meg kell határoznia, hogy az ajánlattevőnek a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek igazolásához milyen végzettségű és szakmai gyakorlati idővel rendelkező szakembereket kell a szerződés teljesítésébe bevonnia. Másrészt pedig ettől jól elhatárolva pontosan szabályozni kell azt is, hogy miképpen honorálja értékelési pontszámmal az alkalmassági feltétel teljesítésén túlmutatóan bemutatott személyi állomány képzettségét, illetve szakmai tapasztalatát.
Kifejezett szűkítő rendelkezése hiányában, ennek az új értékelési szempontnak az alkalmazása során nem kizárólag az ajánlattevő munkavállalóit, hanem - az ajánlat tartalma szerint - alvállalkozóját vagy az alvállalkozójának munkavállalóját is figyelembe kell venni. Az ezt kizáró ajánlatkérői rendelkezés jogszabálysértő.
A törvény normaszövegében megjelenő "személyi állomány" fogalmával kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezen nem az ajánlattevő általános humánerőforrását kell érteni, és különösen nem a munkavállalóit, hanem mindig a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szakemberek összességét. Szintén fontos kiemelni, hogy a "személyi állomány" értékelésének nem egyszerűen annak létszámára kell vonatkoznia. A Kbt. kifejezetten azt engedi meg, hogy az ajánlatkérő a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékelje.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
