Amint a "Worldwide Tax Daily" közölte (Sen. P. Leahy, "Hungarian Pension Shouldn't Be Subject to US Tax, Leahy Constituent Says", July 20, 1999, Tax Analysts Reference: 1999 WTD 151-22), Patrick Leahy szenátor az Egyesült Államok szövetségi államkincstárának továbbított egy neki címzett levelet, amelyet a szenátor egy olyan választókerületi polgára írt, aki Magyarországról emigrált. E levélben a választópolgár -aki ma amerikai állampolgár - arról panaszkodik, hogy a Magyarországról kapott nyugdíjat az amerikai szövetségi adóhatóság nem méltányos módon kezeli. Ennek következtében - ahogy írja - egyenesen azzal a kilátással kell szembenéznie, hogy esetleg elhagyja családját és visszatelepüljön Magyarországra, ahol a nyugdíjat nem adóztatják. A másik lehetőség, hogy marad az Egyesült Államokban, és adóként megfizeti annak a nyugdíjnak csaknem egyharmadát, amelyre oly annyira rászorul. Azért, hogy a dilemmát elkerülje, azt kívánja az amerikai kincstártól, hogy biztosítson számára a kapott nyugdíjjal szemben adómentességet Amerikában.
Az adóalany azzal érvel, hogy a magyar forrásból származó nyugdíj amerikai adóztatására irányuló igényt megalapozó amerikai szövetségi adóhatósági állásfoglalás különbözik a Kanadában követett gyakorlattól (ott ugyanis a Magyarországról és Kanadából kapott nyugdíj egyaránt adómentes). Arra is gondol, hogy az amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény (amelyet Washingtonban 1979. február 12-én írtak alá) megengedi ugyan a Magyarországról származó nyugdíj adóztatását, de azt nem teszi feltétlenül szükségessé. Az adóalany továbbá azon a véleményen van, hogy - a sajátos körülményekre tekintettel - az "Internal Revenue Service" hatalmában áll egyedi döntéssel adómentességet biztosítania számára a Magyarországról kapott nyugdíjjal szemben. Úgy gondolja továbbá, hogy az egyezmény 21. cikkely (1) bekezdése értelmében egyik állam sem kívánhat annál kedvezőtlenebb elbánást érvényesíteni adóügyekben, mint amelyet a másik állam követne akkor, ha ugyanaz a jövedelem a másik országban lenne adóköteles. A (kötelező társadalombiztosítás keretében kapott) nyugdíj adómentes Magyarországon. Ez igaz a Magyarországon élő amerikai állampolgárok Amerikából kapott nyugdíjára is. A kölcsönösség azt kívánná - érvel az adóalany -, hogy ha az Amerikában élő amerikai állampolgárok Magyarországról kapnak nyugdíjat, akkor az is adómentes legyen Amerikában.
Az alábbiakban választ keresünk arra, hogy vajon az adóalanynak igaza van-e - legalább is a magyar adójog nézőpontjából - figyelembe véve a fenti körülményeket. Meg kell tehát vizsgálnunk azt, hogy a nyugdíj hogyan adóztatható Magyarországon a belső és az egyezményi jog szerint. Az egyezményi helyzet megítélése döntő mértékben attól függ, hogy miként kell alkalmazni Magyarországon az amerikai-magyar adóegyezmény nyugdíjakról szóló 15. cikkelyét. A konkrét adóegyezmény a szokásostól eltérő módon vonatkozik az illetőség szerinti országra - jelen esetben az Egyesült Államokra, amelynek az adóalany állampolgára és ahol adójogi szempontból illetőséggel rendelkezik - amennyiben ti. a társadalombiztosítási nyugdíjat az illetőség szerinti országban mentesíteni kell az adózás alól. A kérdés most már az, hogy az adóalany olyan társadalmi biztonság részét képező kedvezményeket élvez-e, amelyek megfelelő egyezményi rendelkezések hatálya alá esnek, és így az illetőség szerinti országban adómentesek. Mivel a juttatások Magyarországról származnak, Magyarország mint forrásország abban a helyzetben van, hogy a maga joga szerint határozza meg a nyugdíjhoz kapcsolódó juttatások adózási következményeit. Az egyéni jövedelemadózás szempontjából vett magyar nyugdíj fogalom [1995: CXVII. törvény, 3. § (23)] szűkebb, mint ami a nemzetközi gyakorlatban elfogadott, alapvetően azért, mert a magyar belső jog szerint a munkáltató által finanszírozott takarékossági programból kifizetett nyugellátás nem minősül nyugdíjnak.
A konkrét helyzetben az adóalanynak igaza lehet abban, hogy adómentességet igényeljen az Egyesült Államokban, amelynek állampolgára és ahol adójogi szempontból illetőséggel rendelkezik, habár nem egészen azokra az érvekre támaszkodva, mint amelyeket felhozott. A nyugdíjak és a hasonló jövedelemfajták adóztatására vonatkozó szokásos egyezményi jogi szabályok értelmében a nyugdíj és a hasonló jövedelem csak az illetőség szerinti országban adóköteles, a konkrét esetben csak az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok azonban sajátos egyezményi politikát folytat az adott kérdésben. Ennek megfelelően egyfelől az általában vett nyugdíj, másfelől a közpénzből finanszírozott nyugdíj - amely a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá van vetve - élesen megkülönböztetendők egymástól. Míg az első esetben a kizárólagos adóztató hatalom az illetőség szerinti országhoz van rendelve, addig a második esetben az a forrásországot illeti meg. Az amerikai adóalanyok által kapott magánnyugdíjat az Egyesült Államokban kell tehát adóztatni, a magyar közpénzből finanszírozott nyugdíj azonban, még ha azt amerikai illetőségű személyeknek fizetik is ki, Magyarországon adóztatandó. A végső kérdés az, hogy az esetünkben fennforgó nyugdíj, amelyet amerikai illetőségű személy kap, a közpénzből finanszírozott nyugdíj kategóriája alá tartozik-e. Mivel valószínű, hogy a kapott nyugdíj társadalombiztosítási nyugdíjnak minősül, mint ilyen, az egyezmény értelmében csak Magyarországon adóztatható.
Eltekintve attól, hogy a konkrét esetben az adófizetési kötelezettség hogyan alakul, az adóalany által felhozott érveket mégis bírálat tárgyává kell tenni. Először is egy olyan kettős adóztatási egyezmény, amelyet Magyarország egy harmadik országgal kötött, nem vehető figyelembe az amerikai-magyar egyezmény alkalmazása során. A legnagyobb kedvezmény elvét a nemzetközi kereskedelem gyakorlatában széles körben elfogadják, adóügyekre azonban nem alkalmazható. Nem meggyőző továbbá a kanadai-magyar kettős adóztatási egyezmény (amelyet Budapesten 1992. április 15-én írtak alá, és amelyet a Budapesten 1994. május 3-án kelt jegyzőkönyvvel módosítottak) által a nyugdíjjal és hasonló jövedelemfajtákkal kapcsolatban biztosított adóelőnyökre hivatkozni, mivel ez az egyezmény olyan adóztatási módot ír elő a tárgyban, amely alapvetően különbözik az amerikai-magyar egyezményben foglaltaktól. A kanadai egyezményben a nyugdíj általános esetben mindkét országban adóztatható [18. cikkely (1)], az amerikai egyezmény szerint viszont csak az illetőség szerinti országban. A kanadai egyezmény értelmében a társadalombiztosítási nyugdíj nem adóztatható az illetőség szerinti országban, feltéve, hogy a forrásországban sem adóztatható [18. cikkely (4) (c)], az amerikai egyezmény szerint viszont a társadalombiztosítási nyugdíj mindenképpen csakis a forrásországban adóztatható [15. cikkely (2)]. A két egyezmény tehát egyáltalán nem hasonlítható össze egymással.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
