Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Szakál Róbert: Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából (GJ, 2017/10., 23-24. o.)

Deliktuális igényérvényesítés - kontraktuális megítélés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a felperes folyamatos kereskedelmi-üzleti kapcsolatban állt az alperessel, a melynek keretében a felperes cementet vásárolt az alperestől szállítási szerződés alapján.

A cementvásárlás pénzügyi lebonyolítására kialakított rendszer alapján a vevő felperes a megvásárolni kívánt cement teljes vételárát valutában volt köteles a szállító alperes pénztárába "letétbe" helyezni. Miután a vételárat az alperes valuta pénztárába bevételezték, a kereskedelmi osztály engedélyezte az áru szállítóeszközre történő felrakását és elszállítását. Miután így az árut felperes megkapta, az ellenértéket a felperes - bankján keresztül - az alperesnek átutalta.

A folyamatos kereskedelmi kapcsolatra tekintettel a fedezeti összegek hosszabb-rövidebb ideig voltak az alperesnél, melyből a felperes a szállítások teljesítéséhez igazodóan időközönként vette fel a fedezeti összegeket. Az összeg felvételére a felperes egy külföldi állampolgárnak adott meghatalmazást. Erről a meghatalmazásról (a meghatalmazott személyéről és a meghatalmazás céljáról) a felperes az alperest egy telefax útján értesítette. Ezt az alperes az esedékes összeget a meghatalmazásban szereplőtől eltérő külföldi állampolgárnak fizette ki. A felperes által meghatalmazott személy az alperes pénztárából megkísérelte felvenni a pénzküldeményt, azonban közölték vele, hogy azt már másvalakinek kifizették. Az alperes pénzügyi osztályán a ténylegesen meghatalmazott személynek megmutatták a 11 nappal korábban megérkezett meghatalmazását tartalmazó faxlevelet, amely egy lefűzött dossziéban volt.

A felperes a pénz átvételére jogosulatlan személynek történő kifizetésből származó igényét az 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 339. §-án alapuló kárigényként megkísérelte peren kívül, majd bírósági úton, perben érvényesíteni. Mindkét kezdeményezés sikertelen maradt, az állami bíróság megállapította hatásköre hiányát, mert a szállítási szerződésben a felek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság hatáskörét kötötték ki. Az eljárás során az alperes tényként ismerte el, hogy a felperes valóban értesítette őt arról, hogy a per tárgyát képező letéti összeget csak az általa meghatalmazott külföldi állampolgárnak fizetheti ki, azonban állítása szerint ezt a faxlevelet azért nem kapta meg, mert a faxkészülék egy használaton kívüli szobában volt, így az üzenet csak később jutott tudomására. Az alperes a faxlevél megérkezését, illetve az abban foglaltak tudomásulvételét annak megérkezését követően nem igazolta vissza.

A Választottbíróság a felperes keresetét a következők miatt tartotta alaposnak:

A felek közötti jogvitában mindenekelőtt abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia a Választottbíróságnak, hogy az esetre mennyiben alkalmazható a Polgári Törvénykönyv 216. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, amely szerint a nyilatkozattétel elmulasztása - ha az nem ráutaló magatartás - csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.

Kétségtelen tényként került megállapításra, hogy az alperes nem vitatta a meghatalmazást tartalmazó faxlevél tényét és annak a hivatkozott időpontban hozzá való megérkezését, azonban arra hivatkozott, hogy az azért nem jutott tudomására, mert egy "használaton kívüli szobában található készülékre érkezett meg".

A Választottbíróság e körben rámutatott arra, hogy a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, azt az alperesnek mint címzettnek kifejezetten elfogadnia nem kellett. E körben a kérdés az volt, hogy a meghatalmazás az alperessel szemben mikor vált hatályossá. A Ptk. 199. §-a értelmében az egyoldalú jognyilatkozatokra - ha törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Ptké. 38. § (2) bekezdése alapján a telefax útján küldött üzenet kielégíti az írásbeliség követelményét. A Ptk. 214. § (1) bekezdése alapján "...az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához ... az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék." Az írásban (faxlevélben) elküldött meghatalmazás ennek értelmében az alpereshez történő megérkezéssel és nem az alperes általi tudomásulvétellel vált hatályossá.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére