1. Ha a végrehajtó elleni kizárási indítványról a Vht. 226. § (3) bekezdése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság dönt, az indítványt elutasító (megtagadó) határozat ellen van helye fellebbezésnek.
2. a) Lényegesen jogszabálysértő intézkedése vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtóval szemben a Vht. 217/B. §-ában meghatározott szankció alkalmazása szempontjából a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a kifogásnak helyt adó döntés esetén fő szabály szerint a végrehajtó kötelezése nem mellőzhető, csak kivételesen, a Vht. 217/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, erre azonban a rendelkező részben utalni kell.
Ha a kifogást elbíráló elsőfokú bíróság a szankció alkalmazását elmulasztja, ezt a másodfokú bíróságnak észlelnie kell. Amennyiben a másodfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy az elsőfokú bíróság a feltételek fennállta ellenére elmulasztotta erre nézve a határozathozatalt, visszaküldi az iratokat az elsőfokú bíróságnak a határozata kiegészítésére ezen szükséges intézkedés megtétele érdekében azzal, hogy erre vonatkozóan a döntés hivatalból kötelező, s addig az előtte folyó eljárást a Pp. 248. §-a alapján felfüggeszti.
b) A tanácskozás javasolja a jogszabály-módosítás kezdeményezését a Vht. 217/B. §-át érintően, mert a rendelkezés hiányos, ilyen megszövegezés mellett kontrollálható módon nem hajtható végre.
3. Ha a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Pp. 132. § (1) bekezdésére hivatkozással a közjegyzőnél előterjesztett újabb végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem közjegyzői díját nem kell a kérelmezőnek ismételten megfizetnie (összhangban az 1/2010. KPJE jogegységi határozattal).
4. a) A végrehajtást kérő személyében bekövetkezett változás (jogutódlás) esetén a jogutód erre irányuló bejelentését a döntéshozatal előtt előzetesen nem kell kiadni észrevételre az ellenérdekű félnek, elegendő a döntéssel együtt.
b) A Vht. 39. § (3) bekezdésében írt eset kivételével a végrehajtó a felek személyében bekövetkezett változás esetén az iratokat mindig be kell, hogy terjessze a foganatosító bírósághoz és a bíróságnak a beterjesztés esetén hivatalbóli kötelezettsége a jogutódlás kérdésében történő döntés.
Ha az adós halála esetén a végrehajtást kérő a tájékoztatása ellenére nem kéri a jogutódlás kérdésében történő döntés érdekében az iratok beterjesztését a bírósághoz, az eljárás a Vht. 52. § b) pontja alapján szünetel.
A Vht. 39. § rendelkezéseiből következik, hogy az eljárás félbeszakadásának a Pp. 111. §-ában sorolt esetei a (4) bekezdésben írt ok kivételével nem eredményezhetik a végrehajtási eljárás félbeszakadását.
Ha a végrehajtást kérő halt meg, vagy szűnt meg jogutódlással, elvileg nincs akadálya a jogutódlás megállapításának, lényegében hivatalból vagy a végrehajtó hivatalbóli intézkedése (beterjesztése) alapján. Ekkor nincs jelentősége a jogutód cselekményének, legfeljebb ha nem kívánja a végrehajtás folytatását, tehet a végrehajtás megszüntetésére irányuló indítványt, ha pedig inaktív, a végrehajtási eljárás szünetelésére kerülhet sor a Vht. 52. § c), esetlegesen e) pontja alapján, majd végső soron a végrehajtás megszüntetésére is sor kerülhet a végrehajtási jog elévülését követően, végrehajtás megszüntetési per keretében. A végrehajtási eljárás bíróság előtt folyó szakaszaiban az adós, és egyéb érdekelt is bejelentheti a végrehajtást kérő halálát, vagy jogutódlással megszűnését és kérheti a jogutódlás megállapítását.
c) A Vht. 46. § speciális rendelkezései mellett - csakúgy mint az egyéb, a Vht.-ban szabályozott eljárási kérdésekben - alkalmazandó a Pp. 74. § rendelkezése is.
A Vht. 39. § (4) és (6) bekezdése is a végrehajtó kötelezettségévé teszi az iratok bírósághoz történő beterjesztését, és a (6) bekezdés a természetes személy adós halála esetére, amennyiben a jogutódja ekkor ismeretlen, ügygondnok kirendelését.
Annak ellenére, hogy a jogszabályhelyek nem nevesítik azt az esetet, ha az adós vagy a végrehajtást kérő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, - a fentiek szerint értelmezhető - általános szabályokból okszerűen következtethetünk arra, hogy ezen esetekre is irányadóak. Amennyiben ilyen esetekben a közhiteles nyilvántartásokból kétséget kizáróan rövid időn belül nem állapítható meg a jogutód személye, illetve a jogutód törvényes képviselőjének a személye, az eljárás ésszerű időn belüli befejezése (folytatása) érdekében lehetséges a jogutód részére ügygondnok kirendelése, figyelemmel a Vht. 46. §-a, illetve 9. §-a szerint alkalmazandó Pp. 74. § rendelkezésére is.
Amennyiben gazdálkodó szervezet akár végrehajtást kérői, akár adósi pozícióban jogutód nélkül megszűnik, az általa vagy a vele szemben érvényesített követelés sorsa, az arra irányuló (Ctv., vagy Cstv. alapján folytatott) eljárásban kerül rendezésre. Ha a jogutód nélküli megszüntetést, és a nyilvántartásból való törlést követően a megszűnt szervezet javára jelzálogjog, vagy egyéb jog van
- 847/848 -
bejegyezve a nyilvántartásba, annak a törlésére a Cstv. 83/C. §, illetve a Ctv. 130. § (3) bekezdés és vagyonrendezési eljárás rendelkezései irányadók.
5. A Vht. 41. §-ában szabályozott eljárás lefolytatása nem előfeltétele a végrehajtás megszüntetése iránti per előterjesztésének, illetve lefolytatásának. Ha a keresetlevélben írtak alapján a feltételek léte, avagy hiánya nem bírálható el, hiánypótlás keretében indokolt a feltételek, előadott tények igazolására felhívni az adóst. Ilyen esetekben is irányadónak kell tekinteni a Pp. 3. § (2) és 7. § (2) bekezdését. Erre tekintettel a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásának a hiánya nem minősíthető keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítási oknak.
6. A végrehajtásban részt vevő felek, illetve egyéb érdekeltek az árverés szabálytalanságára, ezáltal megsemmisítésére irányuló kifogást alapíthatják az elektronikus árverési rendszer hibás működésére.
Ebben az esetben nem elegendő általános hivatkozás az elektronikus rendszer hibájára, megkövetelhető az állítás arra nézve is, hogy mi volt konkrétan az a hiba, ami az árverést szabálytalanná tette, vagy pedig konkrét hibaok hiányában olyan tényre, körülményre történő hivatkozás, amelyből okszerűen következtetni lehet az elektronikus rendszer nem megfelelő működésére. Az ennek megfelelő hivatkozás esetén a Pp. bizonyításra, bizonyítási teherre, bizonyítatlanság következményeire vonatkozó általános rendelkezései is irányadók, szükség esetén elrendelhető szakértői vizsgálat, szakvélemény beszerzése.
7. Ha a végrehajtó a Vht. 46. §-ában írt feltételek fennállása ellenére az adós részére nem rendelt ki ügygondnokot, és valamely felmerült ok miatt az iratokat a bírósághoz is anélkül terjesztette be, a bíróságnak az iratokat haladéktalanul vissza kell küldenie a végrehajtóhoz, azzal a felhívással, hogy az adós részére rendeljen ügygondnokot, és azt követően terjessze be ismételten az iratokat. Nincs helye enélkül döntés hozatalának és a határozat hirdetmény útján történő kézbesítésének.
8. Ha a jelzálogjogosult személyében következik be jogutódlás, a jogutódra - a jogutódlást eredményező anyagi jogi feltételek esetén - törvény erejénél fogva száll át a jelzálogjog. A jelzálogjog jogosultja erre hivatkozva, és ezt igazolva anélkül is kérheti a végrehajtásba történő bekapcsolódásának az engedélyezését, hogy a zálogjogi nyilvántartásba, vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték volna, minthogy a bejegyzés az alapításának és nem az átszállásának a feltétele. Ettől függetlenül a jogutódot a jogosult személyében bekövetkezett változásra nézve bejelentési kötelezettség terheli, amelyet ha elmulaszt, az ebből eredő hátrányt másra át nem háríthatja. Ha a jelzálogjog-jogosultat a jogelődje a végrehajtó Vht. 114. § (2) bekezdésén vagy a 140. § (6) bekezdésén alapuló értesítéséről nem tájékoztatja, és a gondos eljárása mellett sem tudhatott a zálogjogával terhelt ingó lefoglalásáról, vagy ingatlan becsértékének a közléséről, a kérelem ebből eredő késedelmes előterjesztése vonatkozásában a Pp. irányadó rendelkezései szerint igazolással élhet.
9. Az ingatlan lefoglalása - szemben a lefoglalt ingón fennálló, ilyen tartalommal a lefoglalással létrejövő törvényes jogi ténnyel - nem eredményez törvényen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, mindössze azzal a következménnyel jár, hogy a bejegyzését követően csak olyan jog szerzésének és bejegyzésének van helye, amely nem sérti a végrehajtást kérő jogát és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. Ezen szabályt szűkítő, vagy kizáró rendelkezés hiányában végrehajtási joggal terhelt ingatlan visszterhesen történő megszerzésétől gazdasági társaság sincs elzárva, függetlenül attól, hogy ezáltal a végrehajtást kérő kielégítés szempontjából mindenképp hátrányosabb helyzetbe kerül. Annak ellenére, hogy az ingatlanértékesítés ilyen esetekben nyilvánvalóan sértheti a végrehajtást kérő jogát, ez egyben nem jelent jogszabálysértést, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a végrehajtási jog bejegyzése nem funkcionálhat elidegenítési és terhelési tilalomként.
10. a) Ha az alapvégrehajtás bármely ok folytán a zálogjogosult bekapcsolódási kérelmének az előterjesztése előtt vagy azt követően, de még az elbírálása időpontja előtt érdemi befejezéssel vagy ügykezelési befejezéssel megszűnik, nincs helye a bekapcsolódás engedélyezésének. Az alapvégrehajtás érdemi befejezése esetén a bekapcsolódás iránti kérelmet el kell utasítani, azzal hogy az esetlegesen lerótt illeték az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján 10%-ára mérsékelődött, az ezt meghaladó lerótt illeték visszatéríthetőségéről rendelkezni indokolt, és kötelezni kell az adóst a mérsékelt illetékösszeg, valamint a zálogjogosult bekapcsolódási kérelem előterjesztésével felmerült egyéb költsége megfizetésére. Ha pedig az alapvégrehajtás ügykezelési befejezést nyert szüneteléssel, a kérelem tárgyában indult eljárást fel kell függeszteni a szünetelés időtartamának leteltéig. Ha a szünetelés leteltével az alapvégrehajtás folytatódik, a bekapcsolódási kérelem tárgyában indult eljárást is folytatni kell, és a kérelmet érdemben el kell bírálni. Ha az alapvégrehajtás a szünetelést követően érdemben megszüntetésre kerül, akkor az érdemi befejezésnél írtak szerint kell a bekapcsolódás iránti kérelmet elbírálni.
b) Ha az adós nem teljesítése miatt kerül sor zálogjoggal terhelt ingó foglalására, vagy ingatlan becsértékének a közlésére, és a végrehajtó erre vonatkozó tájékoztatásán alapulva a zálogjogosult bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmének az előterjesztésére, ez alapot ad annak a megállapítására, hogy az adós okot adott a kérelem előterjesztésére. Erre figyelemmel még ha nem is kerül sor a kérelem érdemi elbírálására, hanem az érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasításra kerül, a zálogjogosult ezzel összefüggésben felmerült költsége megfizetésére kell kötelezni az adóst.
c) A Vht. 114/A. § (11) bekezdése irányadó arra az esetre is, amikor a zálogjoggal terhelt dolog lefoglalására, ingatlannál a becsérték megállapítására és közlésére egyidejűleg kerül sor több végrehajtási eljárásban.
11. a) A sikeres végrehajtási kifogást előterjesztő fél ezzel, valamint ha a végrehajtó fellebbezett, a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségében a végrehajtót kell marasztalni, ha nem állnak fenn a Vht. 217/B. § (2) bekezdésében írt feltételek, mely esetben az ezzel felmerült költséget a kifogást előterjesztő maga viseli.
b) Végrehajtási kifogást elbíráló határozat elleni fellebbezés illetékére az Itv. 47. § (1) bekezdés szerinti minimumösszeg irányadó, figyelemmel az Itv. 43. § (8) és 47. § (3) bekezdés szabályaira is.
c) Az ingatlan becsérték megállapítása körében szakértő közreműködésével felmerült költség mindenképp a Vht. 34. §-a szerinti végrehajtási költségnek minősül, akár a Vht. 140. § (1) bekezdése, akár (7) bekezdése alapján kerül igénybevételre. [Ez esetben is irányadók az a) pontban kifejtettek.]■
JEGYZETEK
Dr. Balogh Zoltánnak a Kecskeméti Törvényszék elnökének "A végrehajtási eljárás aktuális kérdései" című vitaanyaga, amellyel a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása egyetértett.
Visszaugrás
