Számos nívós monográfiáját, tankönyvét, jegyzetét és tanulmányát követően Fazekas Judit a - sajnos meglehetősen hiányos - magyar fogyasztóvédelmi jog jogirodalmát újabb, magas szakmai színvonalú monográfiájával gazdagítja. Olyan átfogó, e speciális jogág szabályozását annak komplexitásában megragadó mű kerül az Olvasó kezébe, amely nem csupán a fogyasztóvédelmi jog hatályos anyagi jogi szabályai között segít eligazodni, hanem részletesen ismerteti az eljárási jogi kérdéseket és problémákat is, különös tekintettel az igényérvényesítésre és a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerére. Teszi ezt úgy, hogy a száraz és könyvízű jogirodalmi stílustól elszakadva egy gyakorlatias megközelítésű, könnyen érthető és követhető művel "mankót" ad a fogyasztók, a fogyasztóvédelmi jog iránt érdeklődő Olvasók kezébe. A szerző eddigi munkássága során számos esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztói alapjogok közül a fogyasztók oktatáshoz és tájékoztatáshoz való joga különösen annak az oktatáshoz való részjogosultsága - olyan kiemelt szereppel bíró alapjog, amelynek magas szintű érvényesülése nélkül a fogyasztók hatékony védelméről nem beszélhetünk. A szerző ezen - álláspontom szerint is vitathatatlan - megállapítását támasztotta alá saját munkásságával, számos eddig megjelent jegyzetében, tansegédletében és publikációjában tűzte ki célul - eredménnyel -magas szintű, írott tananyag megjelentetését a fogyasztóvédelmi jog oktatásának megkönnyítése érdekében. Ezt a gazdag sort folytatja a most megjelent monográfia, amely ötvözi az oktatásban, a tudományos életben és a jogalkotói munkában szerzett tapasztalatait.
A mű aktualitása vitathatatlan. Az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiáját2 követően a Kormány 2007 májusában fogadta el a III. középtávú fogyasztóvédelmi politikát, amelyből számos feladatot az ősz elején a jogalkotó jogalkotási szinten már realizált. Mind a közösségi, mind a hazai fogyasztóvédelmi stratégia alapvető célkitűzése a fogyasztói érdekek fokozottabb védelme, a fogyasztóvédelem magasabb szintű, hatékonyabb működésének megteremtése. Ez a fokozódó közösségi és hazai jogalkotási tevékenységen a jogalkalmazók számára is számos feladatot határoz meg ezzel is hangsúlyozva, hogy hatékony végrehajtás nélkül a célkitűzések realizálása csupán álom maradhat. A fogyasztóvédelem kiemelt fontosságú, horizontális politikaként való kezelése bizonyítja a téma aktualitását, a társadalom széles körének érintettségét.
A monográfia egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a fogyasztóvédelmi jogot annak sokszínűségét és pluralitását visszaadva mutatja be, a pragmatikus szemlélete és a joggyakorlat - bírói gyakorlat - széles körben történő feldolgozása teszi a sokszor bonyolult, nehezen követhető, helyenként logikátlannak tűnő, terjedelmes joganyagot "fogyasztó-közelibbé", érthető és gyakorolható garanciák sorozatává.
A monográfia szerkezetét tekintve kilenc fejezetből áll, egy-egy fejezetben összefogva a fogyasztóvédelmi jog egy-egy viszonylagosan elkülöníthető kérdéskörére vonatkozó alapvető jogalkotási és jogalkalmazási ismereteket.
Az első fejezet a fogyasztóvédelmi jog elméleti alapjainak ismertetése során először a fogyasztóvédelem, mint önálló, elkülönült szabályozási terület kialakulásának történetét mutatja be, a nemzetközi fejlődési tendenciákból - az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban megfigyelhető fejlődési modellt kiemelve - kiindulva részletesen elemzi a magyar fejlődéstörténetet a szocializmus időszakától napjainkig. Ennek során kitér mind az anyagi jogban megfigyelhető szabályozási tendenciákra, mind az intézményrendszerben és a fogyasztóvédelmi politikában megfigyelhető fejlődési ív ismertetésére. Ezt követően részletesen bemutatja a fogyasztóvédelmi jog közgazdaságtudományi alapjait sorra véve az egyes közgazdasági elméleteket és azok fogyasztóvédelemhez való viszonyát Adam Smith nevével fémjelzett klasszikus iskolától a keyne-sianus gazdaságelméleten keresztül a jóléti államot megalapozó elméletekig, a fogyasztói társadalom gazdaságtudományi - Kopátsy Sándor munkásságára támaszkodó - jellemzésével bezárólag.
A II. fejezet a fogyasztóvédelmi jog fogalmi alapjait vázolva aprólékosan elemzi a fogyasztói alapjogok tartalmát, majd a fogyasztóvédelmi jog dogmatikai kérdéseit. Ezen belül kitér olyan - a jogtudományban is hosszas vitákra alapot adó - problémák velős ismertetésére, mint a fogyasztóvédelem jogági helyzete, a fogyasztó fogalma,3 a fogyasztóvédelem és más jogágak kapcsolódási pontjai. A fejezet harmadik nagy egységében a fogyasztóvédelem - vertikálisan és horizontálisan meglehetősen tagolt - szabályozási rendszerét mutatja be, melynek során mint a jogág átfogó kerettörvényét kiemeli a fogyasztóvédelmi törvényt, részletesen bemutatva az Fgytv. megalkotásának társadalmi, gazdasági és politikai hátterét, valamint a törvény szerkezetét és tartalmát. A kerettörvény jellemzőinek ismertetését követően felleltározza a fogyasztóvédelmi jog szempontjából különösen fontos törvényeket és rendeleteket, amely során egyaránt kitér mind a tisztán fogyasztóvédelmi céllal kiadott, mind az elsődlegesen más terület szabályozásának céljából megalkotott, de a fogyasztóvédelem szempontjából is lényeges elemeket tartalmazó jogszabályokra.
A szerző az elméleti - történeti, gazdaságpolitikai, fogalmi és szabályozási struktúrabeli - megalapozást követően a monográfia további részeiben az egyes jogintézményeket és az azokhoz kapcsolódó jogalkotási, jogalkalmazási problémákat, tendenciákat mutatja be, melyhez kapcsolódóan kitér az adott jogintézmény közösségi jogi vonzataira, valamint a hazai bíróságok és az Európai Bíróság joggyakorlatára. A hatályos jog feldolgozása mellett nem mulasztja el röviden ismertetni - a jelen állás szerint a közeljövőben várható - fejlődési tendenciákat, szabályozási tervezeteket, különös hangsúlyt fektetve az új Polgári Törvénykönyv 2006. december 31. napján közzétett szövegjavaslatára. A tételes jog gyakorlati szempontú feldolgozása során a szerző következetesen minden fejezet végén összegyűjti az adott kérdéskörhöz kapcsolódó hazai jogtudományi írásokat annak érdekében, hogy megkönnyítse a téma iránt érdeklődő Olvasó további kutatásait, információszerzését.
A szerző a tételes jog bemutatását a fogyasztók tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jogának gyakorolhatóságát szolgáló jogintézmények és előírások feltérképezésével kezdi meg a III. fejezetben. Az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való jog fogyasztói alapjogok közül történő kiemelését és külön fejezetben történő tárgyalását az indokolja, hogy a fogyasztó hatékony védelme - bármilyen fejlett is egy adott ország fogyasztóvédelmi jogrendszere -, csak akkor valósulhat meg, ha a védeni kívánt egyén, társadalmi csoport tudatában van annak, hogy milyen esetekben illeti meg őt a védelem s ezt a védelmet hogyan - milyen szervek, eljárások és egyéb garanciális rendelkezések segítségével - képes érvényre juttatni. A fejezetben részletesen elemzésre kerülnek a Ptk. kötelmekre vonatkozó szabályai közül azok, amelyek a kötelmi viszonyokban általánosságban tájékoztatási kötelezettséget írnak elő, illetve az egyes szerződési típusok tekintetében határozzák meg a felek tájékoztatási kötelezettségét. A szerző ezt követően az Fgytv. tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit veszi górcső alá méghozzá az egyes tájékoztatási formákra vonatkozó törvényi, az azt kiegészítő rendeleti szabályok és a vonatkozó közösségi jogi előírások bemutatásával. A tájékoztatásra vonatkozó ismeretek mellett a monográfia röviden - a hatályos szabályozás terjedelmével arányban állóan - szól az oktatáshoz való jogról, illetve annak gyakorlását szolgáló jogszabályi rendelkezésekről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
