Úgy vélem, a könyvvizsgálat céljával, a könyvvizsgáló feladataival nem kell sokat foglalkoznunk. Mindenki előtt világos, hogy a cél a megbízható tájékoztatás, amelyhez fontos érdekek fűződnek:
- magának a könyvvizsgáló szolgáltatást igénybe vevő gazdálkodó szervezetnek, továbbá
- a gazdálkodó szervezet kvázi tulajdonosainak (a szövetkezet és a kft. tagjai, részvényesek, alapítók stb.) nem különben
- a gazdasági, üzleti partnerek, valamint a közterheket beszedő helyi és központi hatóságoknak.
A könyvvizsgálók szolgáltatásait a gazdasági élet igen sokféle szereplője igénybe veheti, a magunk részéről azonban csak ezek legfontosabb csoportjával: a cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetekkel foglalkozunk.
1. Áttekintve e gazdálkodó szervezetekre vonatkozó törvényeket rögtön látjuk, hogy nem igen terjeszkednek túl a szervezeti kérdések szabályozásán. Tartalmuk lényege a következőkben foglalható össze.
a) Meghatározzák, hogy milyen esetekben kötelező a könyvvizsgáló tevékenységének igénybevétele.
Feltétlenül kötelező a könyvvizsgáló választása illetve kijelölése
- a részvénytársaságoknál [Gt. 41. § (1) bek. a) pont]
- a közhasznú társaságoknál [Ptk. 59. § (2) bek.]
- az egyszemélyes, valamint
- minden olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amelynek törzstőkéje meghaladja az 50 millió Ft-ot. [Gt. 41. § (1) bek. g) pont].
Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (új Sztv.) 45. §-ának (1) bekezdése maga nem határozza meg a könyvvizsgáló alkalmazásának kötelező eseteit, hanem csak a számviteli törvényre utal.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 155. §-a valamennyi vállalkozóra vonatkozó szabályt tartalmaz. A vállalkozó fogalma alá esik minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, aki (amely) saját nevében és kockázatára, nyereségszerzés céljából üzletszerűen gazdasági tevékenységet végez. A vállalkozó részére kötelező a könyvvizsgálat, ha
- kettős könyvvitelt vezet (köteles vezetni), és
- éves nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két év üzleti átlagában meghaladta az ötvenmillió forintot.
A szövetkezet és az összes gazdálkodó szervezet tehát árbevétele folytán kötelessé válhat könyvvizsgáló választására (kijelölésére); ezzel nemcsak az új Sztv. 45. §-a vet számot, hanem a Gt. 41. § (1) bekezdésének c) pontja is, amikor külön törvény rendelkezésére utal.
b) Ugyan a gazdálkodó szervezetek autonómiájából következik, de a Gt. 41. §-ának (2) bekezdése külön is kimondja, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve akkor is elrendelheti könyvvizsgáló alkalmazását, ha az nem kötelező.
E szabállyal kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy a könyvvizsgáló "önkéntes" alkalmazása esetén a gazdálkodó szervezet határozhatja-e meg az alkalmazás feltételeit is? Véleményem szerint nem. Ugyanis, ha valamely gazdálkodó szervezet könyvvizsgálót igénybe vesz, a közbizalom megköveteli, hogy tevékenységét az általánosan érvényes szabályok szerint végezze.
c) A Gt. és az új Sztv. szabályozza a könyvvizsgáló megválasztásának (kijelölésének), összeférhetetlenségének, visszahívásának stb. szabályait. Ezeknek - mondanivalónk szempontjából - nincs jelentőségük.
d) A gazdálkodó szervezet és a könyvvizsgáló jogviszonyával sem a Gt. sem az új Sztv. nem foglalkozik. Megelégszik a Ptk. szabályaira való utalással.
Ezen túl csak a Gt. 42. és 44. §-a tartalmaz a könyvvizsgáló feladataira és jogaira vonatkozó szabályokat:
- a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell (enélkül a tagilletve közgyűlés a beszámoló elfogadásáról nem dönthet),
- a könyvvizsgálóval a tag- illetve közgyűlés elé szánt minden lényeges üzleti jelentést meg kell vizsgáltatni, szintén a valódiság és jogszerűség szempontjából.
- a könyvvizsgálónak részt kell vennie a tagilletve közgyűlésen, betekinthet a társaság könyveibe, ellenőrizheti vagyoni helyzetét és felvilágosításokat kérhet,
- a könyvvizsgáló köteles a tag- illetve közgyűlés összehívását kérni a társaság vagyonának jelentős csökkenése, vagy a vezető tisztségviselők, felügyelő-bizottsági tagok felelősségét megalapozó körülmények észlelése esetén.
2. A törvény által megadott keretek között a könyvvizsgáló felelősségének megállapítása szempontjából a gazdálkodó szervezet és a könyvvizsgáló között létrejött jogviszony minősítésének van döntő jelentősége.
Nem lehet kétséges, hogy a megválasztott, illetve kijelölt könyvvizsgáló és a gazdálkodó szervezet között a Ptk. XL. Fejezete által szabályozott megbízási szerződés jön létre. Nyilvánvaló azonban, hogy e megbízási jogviszony tartalma az általános szabályoktól több alapvető kérdésben eltér. Először: semmiképpen sem érvényesülhetnek a Ptk. 474. § (2) bekezdésének, 476. §-ának és 474. § (2) bekezdésének a megbízó utasítási jogára vonatkozó rendelkezései. A könyvvizsgálat ugyanis a közbizalmat kívánja biztosítani, elengedhetetlen ezért a könyvvizsgáló függetlensége azt őt megbízó gazdálkodó szervezet, tag- illetve közgyűlésétől, valamint ügyintéző szerveitől és vezető tisztségviselőitől egyaránt. A Gt. ugyan a függetlenség felől közvetlenül nem rendelkezik, azonban ebbe az irányba hatnak az összeférhetetlenség szabályai. Emellett a Gt. 45. §-ának (2) bekezdésében található egy közvetett utalás is: a könyvvizsgáló felelősségére a Ptk. mellett a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályok is irányadók. Minthogy a felelősség kérdése elválaszthatatlan a függetlenség szabályaitól, a gazdálkodó szervezeteket is köti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. tv. (Kv.tv.) 29. §-a, amely szerint a könyvvizsgáló jelentéseinek elkészítésekor "független szakértőként" köteles eljárni. Egyébként a könyvszakértő függetlensége mellőzhetetlen úniós követelmény is (84/253. EEC. számú társasági jogi irányelv 23-27. cikkei stb.) Másodszor: A Ptk. 477. §-ának (1) és (3) bekezdése megelégszik a megbízott tájékoztatási kötelezettségének szabályozásával. A könyvvizsgálat azonban ennél sokkal szorosabb együttműködést kíván a felektől:
a) Amíg az általános értelemben vett megbízás esetében a megbízó saját érdeke, hogy közölje a megbízottal az ügy ellátásához szükséges tudnivalókat és rendelkezésére bocsássa az ezekre vonatkozó adatokat, okiratokat stb., könyvvizsgálatnál az információ és adatközlés a közbizalom által megkövetelt szigorú kötelezettséggé válik. Ezt fejezi ki a Gt. 42. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, vezető tisztségviselőitől, sőt - rajtuk túlnyomulva munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja bankszámláját, pénztárát, áru- és értékpapír állományát, szerződéseit stb.
b) Másfelől a könyvvizsgáló nem elégedhet meg a kapott tájékoztatással, hanem - a szükséghez képest - kutakodni köteles annak érdekében, hogy a megalapozott állásfoglaláshoz a releváns valós tényeket és adatokat megismerhesse.
c) Az pedig a megbízási jogviszony általános tartalmához képest igencsak feltűnő eleme a jogviszonynak, hogy a könyvvizsgáló a gazdasági társaság ügyintézésébe beavatkozni köteles, ha - mint már említettük - jelentős vagyoncsökkenést vagy szankcionálandó magatartást észlel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
