Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Mészáros Ádám (MJ, 2021/5., 320. o.)

1978-2021

Elhunyt Mészáros Ádám az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezető-helyettese, tudományos főmunkatárs, a bűnügyi tudományok PhD fokozatú kutatója, a büntetőjog egyetemi oktatója. Élt negyvenhárom évet.

Jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte és ugyanitt kezdte kutatói pályafutását. Ügyészségi fogalmazóként került az Országos Kriminológiai Intézetbe 2006-ban. A büntetőjog elméleti művelésében elért eredményeinek köszönhetően 2013-ban osztályvezető-helyettesi kinevezést nyert. Időközben, 2008-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tudományos fokozatot szerzett. Kibontakozó munkásságát igazolja négy kismonográfiája és csaknem száz tudományos közleménye, amelyek sorában tekintélyes külföldi szakfolyóiratokban megjelent publikációkat is találunk.

A tettesség, részesség tanának elméleti és gyakorlati kérdései c. PhD értekezésének téziseiben olvashatjuk a szakirodalomból merített figyelmeztetést: "... az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek kérdése a büntetőjog legtövisesebb ágainak egyike."

A jogos védelem elméleti és gyakorlati problémái című könyvében írja a szerző, Mészáros Ádám: "A törvényhozói szándékkal, és az annak nyomán megfogalmazott törvényszöveggel kapcsolatban nem állítható az, hogy ne lennének különböző aggályokkal terhesek." (OKRI kiadás, 2015, Budapest)

A tragikusan megszakadt életmű utolsó darabjának lektora, Karsai Krisztina professzor asszony megállapítja: "A szerző legfontosabb üzenetével - a tényállásszerűség objektívra csupaszításával - a magyar jogtudomány »mainstream« felfogásától eltérő álláspontot képvisel, elméleti rendszerével arra törekszik, hogy a fősodorból kilépve alternatív megoldást ajánljon." (A bűncselekmény fogalmának alapkérdései, OKRI kiadás, 2020)

Mészáros Ádám tanulmányaiban az új, és talán szokatlan gondolatok mögött aranyfedezetként mindig ott találjuk a bűnügyi tudományok nemzetközi forrásainak szinte enciklopédikus teljességű ismeretét csakúgy, mint a meghatározó hazai elődök eredményeinek tiszteletét.

A dogmatikai szemlélet nagy veszélye a gyakorlat iránti mérsékelt érdeklődés. (A jogszabályból nem azt ismerjük meg, hogy milyen a világ, hanem azt, hogy milyennek kellene lennie!) A jogos védelmet tárgyaló kismonográfia előszavában Tóth Mihály professzor meggyőzően oszlatja el az ilyen aggályokat: "Mészáros Ádám az Országos Kriminológiai Intézet fiatal főmunkatársa nem az eddigi művek újragondolására vállalkozott. ...A koherensen kialakított elméleti alapok nyomán a szerző jól megokolt kritikai vagy támogató megjegyzésekkel vezeti át az olvasót a problémák valódi tárházát felkínáló jogesetek szövevényén."

A tövises út vállalása, aggályok megfogalmazása az amúgy fegyelemhez szoktatott büntetőjog világában, a tekintélyes többséget meghökkentő alternatív gondolatok kimondása, az elmélet szembesítése a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás gyakorlatával, igen, ezekben a jellemzőkben foglalható össze a jogdogmatika mesterének ars poétikája. Példaadó tudósi magatartás egy olyan világban, ahol az autonómia mind gyakrabban kelt gyanút, ahelyett, hogy a tudományosság alapfeltételeként kapna támogatást.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére