1. Olyan kötetre hívhatjuk fel a joghistória és a magyar história művelőinek és szerelmeseinek figyelmét, amely szöveges és illusztrációs megformáltságban és külalakban valósággal kínálja magát a kézbevételre -és hála német és angol szövegrészeinek, nem csak hazánkban, de nemzetközi téren is.
Megírása az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének szerzői munkaközösségét dicséri.1
2. A jogi kultúrtörténet (história, archeológia) művelői a jogi ikonográfia, jogi szimbolika, jogi néprajz, a jogi stílus történetének vizsgálata mellett már régóta kiemelt figyelmet szenteltek (aktuális és történeti aspektusból) a jogi architektúra vizsgálatának is. A hatalom és jogszolgáltatás épületei ugyanakkor funkcionális sajátosságaik mellett adott állam működésének jelképeiként is vizsgálhatók. Számos példa közül bírósági épületeket bemutató kötetekre utalhatunk itt2, de a törvényhozás csarnokait is számos kötet reprezentálja már a XIX. században, akár a Westminsterről van szó3, vagy a Reichstagról4. Jelenleg az ilyen jellegű kiadványok a parlamenti PR munka részének is tekinthető, mint például az osztrák parlament színes kiadványa.5 Megépítése óta a magyar parlament dunaparti épületével számos díszes kivitelű kiadvány foglalkozott, többször idegen nyelvű szöveggel is6, elsősorban az építészeti belső látványra koncentráltak, mint ahogy a legújabb kiadványok is.7
3. "A magyar országgyűlés történetének képeskönyve" kiemelkedő az eddigi kiadványok sorában. Tömör, komplex magyar alkotmánytörténeti összefoglalót ad (három nyelven) - majd gondosan összeválogatva következik a 196 kép.
A történeti bevezető tanulmány a kezdeti (sokszor a krónikára) visszamenő gyűléseivel indítva, a magyar alkotmánytörténet sorsfordulóin keresztül jut el a rendszerváltozásig, a harmadik köztársaság kikiáltásáig. Nyomon kíséri az országgyűlés üléseinek helyszínét, a befogadó épületeket. Az országgyűlés szervezetének, hatáskörének vizsgálata során egyszerre konkretizálható a tömör bemutatás a történész, a jogász, jogtörténész, politológus számára is.
A jogtörténeti ikonográfia művelői számára különösen érdekesek a képek. Uralkodók, politikusok kortárs, vagy megálmodott képe mellett események sorakoznak: az országgyűlések megnyitása, koronázás, törvényszentesítés, jeles események törvénybeiktatása, Tisza Kálmán lemondása, vagy a képviselőház ülésterme berendezésének szétverése 1904. decemberében.
Az országgyűlések üléstermeiről húsznál is több metszet, fotó számol be, a fejlődés szinte teljes íve figyelemmel kísérhető. Ritkán látható részletek teljesítik ki a képet = a könyvtár, az étterem, a karzat bemutatásával. A nyomtatványokon kívül törvények, parlamenti képviselőházi napló címoldala, az 1916-os koronázási díszebéd belépőjegye figyelemre méltó relikvia.
A kötet képszerkesztői természetesen feszült, gyakran drámai jeleneteket is felvonultattak: az ellenzék elleni 1912 júniusi erőszakos fellépés, sztrájk 1918-ból, a Parlament környéke az ostrom után, az 1956. október 25-i sortűz áldozatai.
4. A recenzens összefoglalásként örömmel állapítja meg, hogy "A magyar országgyűlés történetének képeskönyve" nemcsak a joghistórikusok számára nyereség, hanem az értő nagyközönség könyvespolcán is helye van. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
