Hoppon maradnak az idegen gazdák"... "Megelőzhetőek az ingatlancsalások!"... "Kétharmaddal védett föld"...Ezek a sajtóban felbukkanó szalagcímek is rávilágítanak a termőföldszerzéshez kötődő kettősségre: napjainkban együtt jelentkezik a földek visszaélésszerű birtokba vétele és a szerzési tilalmak kibővülése. Az alábbiakban arra keressük a választ, milyen előzménye és jogalapja lehet a közjogi jellegű korlátozó intézkedéseknek, mint a jogalkotó társadalmi jelenségekre adott utólagos reflexióinak. Emellett végiggondoljuk, hogy a közjegyző, mint jogalkalmazó milyen előzetes kontrollfunkciót tölthet be a zsebszerződések meghiúsításában.
A földjogi szabályozás szorosan kötődik egy adott időszak gazdaság- és társadalompolitikájához, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz, és nem utolsó sorban az aktuálpolitikai elképzelésekhez. A jogszabályoknak e folyamatosan változó igényekhez történő hozzárendelése egy rendkívül komplex joganyagot eredményez. A termőföldre vonatkozó jogügylet vizsgálatánál csak a legkülönbözőbb anyagi és eljárási jogi rendelkezések együttes alkalmazásával kaphatunk teljes képet (pl. tulajdonközösséggel és elővásárlási joggal kapcsolatos Ptk.-ban és a Tftv.-ben[1] szabályozott kérdések, egyes szövetkezeti normák érvényesülése öröklési jogvitáknál, a tulajdonszerzést korlátozó szabályok, eltérő hagyatéki és földhivatali eljárási jogi normáknak való alávetettség). Tovább nehezíti a jogalkalmazó helyzetét, hogy a földjogi joganyag időben széttagolt és történelmileg determinált szabályozása egy hatalmas matériává nőtte ki magát, amely elavult jogintézményeket, joghézagokat és egymásnak ellentmondó normákat rejt.[2]
A földtulajdon rendkívül speciális vagyontárgy, amely jellegénél fogva is különleges szabályozási igényt támaszt. Korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, ám - rendeltetésszerű igénybe vételt feltételezve - korlátlan ideig használható és mással nem pótolható jószág. Nélkülözhetetlen jellege, kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama miatt pedig különös szociális kötöttséggel bír.[3] Ebből ered az a jogalkotói álláspont, amely a földtulajdon más tulajdoni tárgyaktól eltérő jogi kezelését szorgalmazza és az egyén tulajdonosi jogaival szemben teret enged a közérdek érvényesítésének. Ez a magánjogi jogviszonyokba történő "külső beavatkozás" az egyes szerzési tilalmakon és korlátokon túl egészen a tulajdon kisajátítás keretében történő elvonásáig terjedhet.
A föld közérdekű funkcióinak érvényesítése, illetve az állam ilyen szempontoktól vezérelt korlátozó szerepköre megkerülhetetlenül magában hordozza az ezzel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat igényét. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként körvonalazta, garantálta a köztulajdon és magántulajdon egyenlő védelmét, továbbá lehetővé tette részjogosítványainak törvényi korlátozását.[4] Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének jogát nem tekinti alkotmányos alapjognak, csupán a megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben.[5] Kimondta, hogy az alapjogként védett tulajdon tartalma az alkotmányos közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értendő, előbbinél kizárólag addig terjedhet, amíg a szolgáltatás ugyanazt a funkciót látja el, amire a dologi vagyon is szolgálna.[6] A tulajdonhoz való jog szociális kötöttsége miatt sem minősül korlátozhatatlan alapjognak. Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület szükségességi és arányossági kritériumokhoz kötötte.[7] A Tftv. konkrét rendelkezéseinek vizsgálatánál megállapította, a törvényhozó feladata eldönteni, mi tekinthető a termőföld-tulajdonjog korlátozása szempontjából közérdeknek. Határozatai alapján közérdeknek fogadta el a megfelelő birtokméret kialakítását, a szakszerű mezőgazdasági tevékenység szociális okból történő elősegítését és a telekspekuláció meggátlását.[8] A 2012. január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény úgy rendelkezik, mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az társadalmi felelősséggel jár,[9] majd megjelöli kisajátításának garanciális elemeit.[10] Az Alaptörvény 2012. december 22. nappal hatályba lépett módosítása a termőföld kiemelt védelmét írja elő. Természeti erőforrás jellegéből kiindulva a "nemzet közös örökségének" részévé teszi,[11] védelmét, fenntartását és a jövő nemzedék számára történő megőrzését általános kötelességként nevesíti. A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, hasznosítása, valamint ezeknek a korlátozása és feltételei kizárólag sarkalatos törvényben szabályozhatóak.[12] Az Alaptörvény kimondja,[13] hogy az állam és az önkormányzatok tulajdona[14] "nemzeti vagyonnak" minősül és sarkalatos törvényben rendeli szabályozni az ennek megőrzését, védelmét, valamint az erre vonatkozó felelős gazdálkodás követelményeit. Emellett rögzíti a nemzeti vagyon átruházásának és hasznosításának korlátait.[15] Ajogalkotó így a legmagasabb jogforrási szinten legitimálja a termőföldtulajdon szerzési korlátozásának szükségességét.
Az állami szerepvállalás különösen jelentős a földtulajdon tekintetében, amely a történelem során hatalmi, politikai tényezőként jelentkezik. Megfogyatkozása napjainkban globális fenyegetettséget jelent, így a társadalom, a gazdaság és a környezet fenntarthatóságának kulcsa egy államilag irányított és ésszerű földkészlet-gazdálkodás. Emellett a föld a szuverenitás megtestesítője, így az ehhez kötődő állami önrendelkezési képesség kiemelkedő fontosságú.[16] A termőföldre vonatkozó hasznosítási előírások és korlátozó rendelkezések a társadalmi szerkezet kialakításában is jelentős szerepet kapnak, hiszen befolyásolják a mezőgazdaságból élők arányát és végső soron az agrárnépesség életminőségét. Létjogosultságának vizsgálatakor nem feledkezhetünk el a fölviszonyok rendezésének sajátos magyar szükségletéről és történelmi determináltságáról. A rendszerváltást megelőzően az agrárgazdaság meghatározó üzemtípusai az állami és szövetkezeti tulajdonban álló nagyüzemek voltak a kistermelők háztáji gazdaságai mellett. A magántulajdonon alapuló nagyüzem, a vállalkozói és családi gazdaságok kialakítása ma is elég lassú ütemben halad. A magyar viszonyok - az alacsony termőföldárak és az agrárium alacsony jövedelmezősége miatt - még uniós tagállamként sem teszik lehetővé a külföldiek számára történő piacnyitást, így Magyarország erre 2014. május 1. napjáig kért és kapott moratóriumot.[17] Végezetül figyelembe kell vennünk, hogy a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai intézkedések, az ellentmondásos és joghézagokkal tarkított földjogi szabályozás, valamint a termőföldeket érintő jogügyletek hatósági kontrolljának hiánya olyan visszaélésszerű szerződési módozatokat hívtak életre, amelyek ma "zsebszerződés" gyűjtőnéven ismertek. A jogalkotó szerzési módozatokat és alanyi kört korlátozó rendelkezéseinek nagy része ezek kontrollját, illetve megakadályozását szolgálja.
A rendszerváltást követően az állami gazdaságokhoz és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kényszer útján került földeket és erdőket jelöltek ki kárpótlásul. Akik koruknál fogva, vagy hozzáértés hiányában nem tudtak eleget tenni földművelési kötelezettségüknek eladták kárpótlási jegyeiket. A vevő az eredeti jogosult megbízottjaként vett részt a kárpótlási árverésen. A tényleges adásvétel mindig a derogáció lejártát követően érvényesült és sosem került nyilvánosságra.[18] A zsebszerződések későbbi típusai a külföldiek földszerzésével szemben a Tftv.-ben felállított korlátozó rendelkezések kijátszását célozták.[19] Utóbbiak az adásvétel tilalma miatt színlelt szerződésekkel legalizálták földhasználatukat (szívességi használat, a haszonélvezeti jog átruházása, vételi jog kikötése, haszonbérleti szerződés). A haszonbérleti szerződéssel kombinált termőföldeladás során egy külön okiratban a külföldi számára elővásárlási jogot biztosítottak. Ez az utóbbi dokumentum maradt a "zsebekben", mivel elővásárlási jogot joghatályosan csak a jövőben jogszerűen megszerezhető dolog adásvételére lehet kikötni. Nyugat-Dunántúlon az ilyen megállapodások miatt a szövetkezetek léte is veszélybe került, ugyanis a gazdálkodók a kedvezőbb külföldi ajánlatot elfogadva tömegesen mondták fel a velük kötött bérleti szerződéseiket.[20] Kedvelt módszer volt az előszerződéssel kombinált kölcsönszerződés, amelynek megszűnését a derogáció lejártához kötötték, és erre az időpontra adásvételi előszerződést kötöttek egymással. Népszerű volt a társasági forma[21] létrehozása a nagyobb termőföldmennyiség megszerzése érdekében, majd a jogutód nélküli megszűnés a tagok osztatlan közös tulajdonának egyidejű felosztásával. Néhány esetben dátum nélküli szerződések és olyan zsebszerződés-típusok is létrejöttek, amelyek az adásvételhez kapcsolódó elővásárlási jogok kijátszására irányultak, és a "vevők" csere, ajándékozás, tartási szerződés, apportálás vagy végrehajtási árverés útján jutottak termőföldhöz. A földspekuláció másik formáját képezte a Tftv. által termőföldnek nem minősülő tanyák külföldiek általi megszerzése, és ezáltal nagy mennyiségű termőföld átjátszása. Az önkormányzatok korlátlan tulajdonszerzési képessége is "segítette" a külföldieknek földhöz jutását. Az így felvásárolt földtulajdon belterületbe vonásával a befektető nyilvántartási bejegyzés mellett, korlátozások nélkül jutott földhöz. További nehézséget jelentett, hogy a földhivatal - amennyiben a Tftv.-beli korlátozások megszegésével készült szerződést észlelt - a bejegyzést határozattal elutasíthatta, ez azonban nem eredményezett az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettséget. Az ilyen "atipikus zsebszerződés"[22] kötelmi hatállyal továbbra is érvényben maradt a felek között.
A zsebszerződések felszámolására számos megoldási javaslat fogalmazódott meg az alábbi célkitűzések mentén:
a) a jogügyletek formai és tartalmi követelményeinek szigorítása (közjegyzői okirati kényszer, konstitutív hatályú földhasználati nyilvántartás, érvényességi feltételként hatósági jóváhagyás és engedélyhez kötött bejegyzés,[23] csereügyletek célhoz kötése és a kölcsönös átruházás követelménye, a megajándékozottak személyi körének szűkítése)
b) újabb szerzési korlátok a korábban mentességet élvező tárgyi és alanyi körben (belföldi jogi személyeknél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, a tanya forgalomképességének hozzáigazítása a termőföldéhez, az önkormányzati termőföld lekötött célvagyonként történő megszerzése, törzsvagyonának forgalomképtelen köztulajdonná minősítése)[24]
c) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő használat és hasznosítás szigorúbb ellenőrzése (tényleges művelés, meghatározott idejű helyben lakás és szakirányú végzettség előírása, hasznosítási módozatok szűkítése, szerzési kvótáknál a tulajdonban és használatban lévő területek együttes figyelembe vétele, a közös tulajdonú termőföldek használati viszonyainak rendezése)
d) közhiteles földhasználati nyilvántartási rendszer kiépítése és jogsértés észlelésekor a nyilvántartási hatóság közvetlen fellépésének biztosítása (bírság)
e) a korábbi zsebszerződések önkéntes feltárásának szorgalmazása büntetlenség és piaci áron történő állami felvásárlás biztosításával (állami földalap)
f) önálló büntető tényállás és ahhoz kapcsolódó büntető szankciók kidolgozása a zsebszerződések létrejöttében közreműködő valamennyi félre kiterjedő hatállyal.
A megvalósítás részeként a Tftv. 1999. év végi módosításával[25] létrejött a Földhasználati Nyilvántartás, amely a termőföld használatát konstitutív hatályú bejegyzéshez kötötte. 2002. január 1. napjától a haszonélvezet és használat szerződéses alapítására is a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezések alkalmazandók, így a szerzők köréből kiszorultak a külföldi magán- és jogi személyek, továbbá szűk kivétellel a belföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek. Előírták a szerző fél tulajdonában lévő és a haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészletek összeszámításának kötelezettségét. A tagállami állampolgár fogalmának rögzítésével 2004. május 1. napjától a Tftv.-ben megállapított feltételek mellett már külföldiek is tulajdonjogot szerezhetnek.[26] A földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1. életbe lépő módosítása szerint a termőföldhasználat tényét a megkezdésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz és ezzel egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy a használat nem sérti a törvényi korlátokat.[27] Kibővül továbbá a nyilvántartásba bejelentendő földhasználatok köre azáltal, hogy a területi mértéktől függetlenül minden termőföld, valamint - az erdő művelési ágú terület kivételével - mező-, és erdőgazdasági belterületi föld - használata regisztráció kötelessé válik.[28] A jogalkotó a zsebszerződések fogalmának beemelésével egyidejűleg a feltárásukra irányuló adatkezelési feladatokat az ingatlanügyi hatóságokhoz telepíti.[29] Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető a jogszabályba ütközés, értesíti az ügyészt, aki pert indíthat a semmisség megállapítása iránt. A Tftv. 2013. január 1. napi hatállyal semmisnek nyilvánítja a termőföldön haszonélvezeti jogot létesítő szerződést, kivéve, ha azt közeli hozzátartozó javára alapítják.[30] 2013. február 1. napjával rendezi a közös tulajdonú termőföldek használatának szabályait és a megállapodásra egységes okiratba foglalási kötelezettséget ír elő. A földhasználati nyilvántartás felé - bírság terhe mellett - a magánszemélyektől és a gazdálkodó szervezetektől egyaránt azonosító adatközlést kér. A 2013. július 1. napján hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv[31] önálló törvényi tényállásként, a közbizalom elleni bűncselekmények körében szabályozza a Termőföld jogellenes megszerzésének bűntettét. A felek mellett a szerződéskötésben közreműködő ügyvédet, jogtanácsost, vagy közjegyzőt is egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja.[32] A 2002. január 1. napjával létrehozott Nemzeti Földalap[33] is kiemelkedő szerepet kap a spekulatív célú földpiaci ügyletek megakadályozásában, mivel saját bevételeiből és költségvetési forrásokból a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján elővásárlási jogot gyakorol a Magyar Állam nevében.[34] Ez az állami beavatkozás egyik legmarkánsabb megnyilvánulása az agrártermelési viszonyok területén, ugyanakkor kulcsfontosságú a zsebszerződések visszaszorítása szempontjából. Az állami elővásárlási jog alkalmazásával, valamint a hagyatéki eljárás során tett jognyilatkozatok (visszautasítás, felajánlás) révén a nemzeti vagyonba kerülő földrészlettel kapcsolatban a termőfölddel kapcsolatos közjegyzői közreműködés legfőbb területei is körvonalazódnak.
A közjegyző a jogügyleti okiratok előkészítése során minden esetben köteles meggyőződni a felek ügyleti szándékáról, és a megállapodásuk jogszabályi megfelelőségéről. Kioktatási kötelezettségének eleget téve[35] tájékoztatást ad a konkrét ügyletet érintő hatályos rendelkezésekről, továbbá közreműködésének megtagadásával időlegesen megakadályozhatja a Tftv. rendelkezéseibe ütköző, illetve azokat megkerülő paktumok létrejöttét.[36] Ez a közjegyzői szerepvállalás egy előzetes kontrollfunkció a zsebszerződések vonatkozásában.
Az okiratszerkesztés közben figyelemmel kell lenni az aktuálisan érvényesülő szerzési tilalmakra és korlátozásokra, továbbá az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezésekre. A korlátozások egy része konkrét jogügylethez kötődik, (ilyenek a cserénél, ajándékozásnál és a haszonélvezeti jog szerződéses alapításánál előírt többletkritériumok)[37] más részük a területi és időbeli terjedelem tekintetében szab határokat (maximálisan megszerezhető és haszonbérbe vehető termőföldmérték, valamint a haszonbérleti szerződés maximum húsz éves időtartama).[38] A hatályos Tftv. szerzési tilalmai a magán- és jogi személy, a belföldi és külföldi szerző közötti különbségtétel alapján körvonalazódnak (a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet termőföldszerzését bizonyos közjogi személyek kivételével, a külföldiekét a tagállami állampolgárok kivételével zárja ki oly módon, hogy utóbbiak esetében szigorú feltételekhez köti a tulajdonszerzést).[39] Az okiratban - a bejegyzési kérelem részeként - nyilatkoztatni kell a felet arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. Az elővásárlási jog Tftv.-ben rögzített sorrendje a Ptk.-ban rögzített vételi joggal szemben nem csupán a vásárlás, hanem a haszonbérlet létesítése esetén, a Nemzeti Földalapba tartozó földnél pedig az ingyenes átruházásnál is érvényesül.[40] Gyakorlásának sajátos feltétele, hogy az elfogadott ajánlatot, illetve a pályázati felhívást teljes terjedelmében, az ajánlattevő esetleges elővásárlási jogosultságának és jogcímének megjelölésével, hirdetményi úton kell közölni az NFA egyidejű értesítése mellett.[41] A tulajdonostársak egymás között fennálló elővásárlási joga megelőzi a Tftv.-ben felsorolt jogosultak elővásárlási jogát, mivel a Tftv. a tulajdonostársak egymás közötti adásvétele esetén - a Magyar Állam kivételével - kizárja ennek alkalmazását.[42] A szerződés nem az ajánlat elfogadásával, hanem az elfogadó nyilatkozatnak az eladóval történt közlésével jön létre.[43] Az elkészült okirat joghatásainak kiváltásához a közjegyzőnek csatolnia kell az ajánlati folyamathoz során létrejött, törvényben megjelölt dokumentumokat.[44]
A termőföldtulajdon a hagyatéki eljárásban is kiemelkedő jelentőséggel bír. Néhány európai államban speciális agráröröklési rend érvényesül, amely e vagyontárgy vonatkozásában sajátos öröklési jogi szabályokat alkalmaz a gazdaság egyben tartása érdekében (ez lehet elsőszülötti átvételi jog, vagy a mezőgazdasági tevékenységet végző örökös előtérbe helyezése stb.)[45] A magyar jog a termőföldöröklés terén semmilyen speciális szabályozást nem ismer. Az új Hetv.[46] ugyan már tartalmazza a Magyar Állam részére történő felajánlás lehetőségét, de ez az alternatíva első sorban a mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen nem foglalkozó örökösök mentesítését célozza. A Tftv. ajándékozásra vonatkozó korlátozó rendelkezéseinek bevezetésével[47] az örököstársak egyezségeinél a szabad átruházás joga szigorúbb anyagi jogi korlátok közé került. A termőföld hagyaték ingyenes átengedésére irányuló egyezség érvényességéhez a közjegyző jóváhagyása szükséges. Tekintettel arra, hogy a megállapodás jogszerűségéért a közjegyző felel, a Tftv.-ben foglalt szerzési korlátokba ütköző paktum jóváhagyását meg kell tagadnia.
A fentiek alapján láthatjuk, hogy a közjegyző - a közreműködés megtagadásának jogából eredő előszűrő -, és az okiratszerkesztésénél érvényesülő közreműködő státus, valamint a jogszabálysértő hagyatéki egyezségek jóváhagyását megtagadó utólagos hatósági kontrollfunkció révén - jelentős szerepet tölt be a Tftv. rendelkezéseinek kijátszására irányuló jogügyletek prevenciójában.■
JEGYZETEK
[1] 1959. évi IV. tv. és a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
[2] Tanka Endre: Földjogi szabályok a polgári jogalkalmazásban (Jogtudományi Közlöny, 1977. márc., 149. o.)
[3] 35/1994 (IV. 24) AB határozat
[4] 1949. évi XX. tv. 13. § (1) bek., 8. § (2) bek. és 9. § (1) bek.
[6] 64/1993. (XII. 22.) AB határozat, 17/1992. (III. 30) AB határozat
[7] Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület az alábbi kritériumokhoz kötötte: a korlátozás másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése érdekében szükséges, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el, és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt alkotmányos cél fontosságával.2/1990. (II.18) AB határozat, 2299/B/1991 AB határozat
[8] 35/1994. (VI. 24) AB határozat , 7/2006. (II. 22.) AB határozat
[9] Alaptörvény XII. cikk (1) bek.
[10] Alaptörvény XII. cikk (2) bek.
[11] Az Alaptörvény a termőföld mellett természeti erőforrásként nevesíti továbbá az erdőket és a vízkészletet, a biológiai sokféleséget, különösen a honos növény- és állatfajokat, valamint a kulturális értékeket
[12] Alaptörvény Alapvetés rész P) cikk (1) és (2) bek.
[13] Állam megjelölésű rész 38. cikk
[14] ezáltal - a nemzeti vagyonról szóló törvény "dolog" megjelöléséből kiindulva az állam vagy helyi önkormányzati tulajdonában lévő termőföld is (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról - a továbbiakban Nvtv.) 1. § (2) bek. a) pont: nemzeti vagyonba tartozik: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) pont: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog.
[15] 38. Cikk
[16] Tanka Endre: A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye (in: Tanka Endre-Molnár Géza: Nem én kiáltok, a föld dübörög - a nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről, Kairosz kiadó 66.o.)
[17] Ennek közösségi jogalapja az EKB kiterjesztő jogértelmezése, amely az általános esélyegyenlőség alapelvét az azonos versenyfeltételek biztosításának követelményeire is irányadónak tekinti (a Lisszaboni Szerződés által fenntartott Római Szerződés 4. Cikke alapján). Románia és Bulgária esetében is hasonló döntés született. Magyarország a csatlakozást követően 7 évre kapott moratóriumot, majd ezt 2010 decemberében újabb három évvel meghosszabbították.
[18] Az 1990 és 1994 közötti időszakban ezzel a módszerrel külföldi magánszemélyek is szerezhettek magyar termőföldet, mert tulajdonszerzésüket még nem tiltották.
[19] a Tftv. 1994. július 27. napi hatályba lépését követően jelentek meg tömegesen ezek a szerződések
[20] ilyen a fertődi Zöld Mező Szövetkezet példája (Dr. Olajos István és Dr. Szalontai Éva: Zsebszerződések a termőföld-tulajdonszerzés területén, Napi Jogász 2001 Október 5 o.)
[21] pl. erdőbirtokossági társulat
[22] Dr. Jójárt László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások termőföldre és azok ellenőrzése c. cikkét (Magyar Jog, 2010.12. szám 737-738. o
[23] a bejegyző és engedélyező hatóság szervezeti elkülönülésével (a hatósági jóváhagyás koncepciójával kapcsolatban lásd Dr. Jójárt László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások termőföldre és azok ellenőrzése c. cikkét (Magyar Jog, 2010.12. szám 739. o.)
[24] Tanka Endre: Rendszerváltást a birtokpolitikában! A hazai jövőkép kihívásai. (in: Birtokpolitika és földkérdés. Országos Konferencia, 2008. VI. 26 - 27. Nyugat - Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 2008. 39. o.)
[25] 1999. évi XLVIII. Tv. 4. §
[26] Tftv. 3. § t) pont: tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára
[28] korábban csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozóan írtak elő bejelentési kötelezettséget
[29] Tftv. 25/C. § (5) bek., eszerint zsebszerződések: a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések
[30] Tftv. 11. §
[31] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
[32] Btk. 349. § Eszerint büntetendő az olyan semmis szerződés megkötése, amely a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával jön létre, és amelynek célja a termőföld tulajdonának megszerzése, valamint az arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használati jog alapítása. Utóbbi tilalmak - a tiltó rendelkezések megfogalmazásából kiindulva - egyaránt alkalmazhatóak a termőföldre vonatkozó elő- és visszavásárlási jog, valamint a vételi jog kikötésére.
[33] rendeltetéséhez tartozik - többek között - a működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a földhasználati viszonyok stabilizálása, valamint a szociális földalap biztosítása
[34] 2010. évi LXXXVII. tv. a Nemzeti Földalapról 25. §
[35] 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 1. § (2) bek.: A közjegyző - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
[36] 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 3. §
[37] Tftv. 4. § (2) és (3) bek., 11. § (1) bek.
[38] Tftv. 22-23. § és 13-14. §
[39] Tftv. 7. § (2) bek., 8. §, 8/A. §
[40] NFAtv. 22. § (1) bek., ugyanakkor a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld vagy tanya esetében a törvényi előhaszonbérleti jog nem gyakorolható (NFAtv. 18. § (1a) bek.
[41] kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól származik, a hirdetményezésre vonatkozó szabályokat lásd 16/2002. korm.rendelet 1. § (3) bek. és a 262/2010. korm.rend. 6. § (3)-(4) bek.
[42] Lásd Ptk. 145. § (3) bek. és Tftv. 10. § (3) bek. Ebből adódik, hogy amennyiben az ajánlat a tulajdonostárstól érkezik, azt csak az NFA-val kell közölni 16/2002. korm.rendelet 2. § (1a) bek.
[43] Ptk. 373. § (1) és (2) bek., 16/2002. korm.rendelet 4. §
[44] az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját, az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét igazoló dokumentumot, az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és az iratjegyzéket (16/2002. korm.rendelet 5. §)
[45] lásd olasz és norvég szabályozás, Prugberger Tamás: A mező- és gazdasági földingatlan tulajdonának, használatának-hasznosításának és jogátruházásuk szabályozásának lehetőségei az uniós jog tükrében (in: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio juridica et politica. Tomus 17., Miskolc, Miskolc Univ. Press, 2000. 2001. 219.o.)
[46] 2010. évi 38. törvény a hagyatéki eljárásról
[47] A Tftv. 2011. augusztus 1. napi hatállyal életbe lépő módosítása a megajándékozottak körének szűkítésével kapcsolatban
Visszaugrás
