Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke 2006. április 18. napján kelt rendeletében a Francia Becsületrend Lovagkeresztjét adományozta dr. Lomnici Zoltán elnöknek. A kitüntetést Philippe Zeller nagykövet adta át 2006. május 26-án a Legfelsőbb Bíróság épületében. Az elismerés indokolása szerint az elnöknek a bírói függetlenség védelme érdekében tett nemzetközileg elismert tevékenysége miatt került sor a kitüntetésre.
2006. június 12-én tartotta Varsóban az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökei Szervezete tisztújító közgyűlését, amelyen a Legfelsőbb Bíróság elnökét újabb két évre megválasztották a szervezet alelnökévé. Sor került a szervezet kollokviumának megrendezésére is, mely valamennyi uniós tagországot érintő, három fontos témakört érintett: a legfelsőbb bíróságok költségvetése, a legfelsőbb bírósági bírók kinevezése és a fegyelmi eljárás a legfelsőbb bírósági bíró ellen. Elnök úr hozzászólásában ismertette a magyar bíróságoknak Európában egyedülálló költségvetési szabályozását, az intézményrendszer működését. Másnap került sor az Európai Unió főbíráinak és legfőbb ügyészeinek kétévente megrendezendő találkozójára. A találkozó során a véleménynyilvánítás szabadsága és a közszereplők jóhírnevének és magánszférájának jogi védelméről, valamint a javak befagyasztása, mint az Európai Unióban a bűnözés elleni küzdelem eszközéről folyt az eszmecsere. A találkozó résztvevői részéről elhangzott, hogy egységes állásfoglalást várnak az Emberi Jogok Európai Bíróságától abban a kérdésben, hogy hol húzódik a határ a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a magánszféra védelme között. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tagállamok joggyakorlatának közelednie kell egymáshoz, ehhez viszont fontos az Emberi Jogok Európai Bíróságának állásfoglalása. Elnök úr angol nyelvű hozzászólásában elmondta, hogy a Magyar Alkotmánybíróság kialakult joggyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különleges védelmet igényel, amikor a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közéleti szereplőkkel szemben a kritika megengedhetőségének határai tágabbak, mint a magánszemélyek tekintetében.
Az Európai Unió Államtanácsai és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságai Szervezete 2006. május 29-30-án tartotta Lipcsében közgyűlését és kollokviumát. A kollokvium témája egy konkrét jogesetnek - egy autópálya építési engedélyének megadása - az egyes tagországok nemzeti joga és a közösségi jog szabályozása szerinti megoldása volt, különös tekintettel a környezetvédelem kérdéseire. Elnök úr német nyelvű hozzászólásában kiemelte, hogy az Aarhusi Egyezmény magyarországi alkalmazása a közigazgatási bíráskodásában már teret nyert, a civil szervezetek környezetvédelmi szempontokra hivatkozva beleszólhatnak az építésügyi eljárásokba. Utalt arra a közelmúltban született elsőfokú ítéletre, amelyet a Budapest Világörökségéért Alapítvány indított, és a bíróság az Aarhusi Egyezményre hivatkozva új eljárásra kötelezte az alperes közigazgatási hivatalt. Az esemény záróaktusaként a Német Szövetségi Köztársaság elnöke Horst Köhler úr fogadást adott a küldöttek részére.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke mint igazgatótanácsi tag vett részt a több mint száz tagországot tömörítő Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Nemzetközi Egyesülete igazgatótanácsi ülésén 2006. április 10-én Ljubljanában. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a 2007 novemberében Bangkokban sorra kerülő következő közgyűlésének előkészítése volt, amelynek témája a közigazgatási bírák jogállása lesz, és ezen belül Elnök úr a közigazgatási bírók karrierjével foglalkozó szekció munkáját fogja vezetni.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke védnöksége alatt a Legfelsőbb Bíróságon és a Fővárosi Bíróságon 2006. május 18-20. között rendezte meg Magyarországon az Európai Közigazgatási Bírák Egyesülete. A rendezvényen több mint száz magyar és huszonöt európai közigazgatási bíró vett részt. A konferencián előadások hangzottak el a bírósági ítéletek nyilvánosságáról, a személyes adatok védelméről, az építési ügyekről és a hírközlési törvény alkalmazásáról.
A Közép-európai Legfelsőbb Bíróságok Elnökeinek Állandó Értekezletére Prágában került sor 2006. április 26-27-én. A jogszabályok egységes értelmezésének szükségességéről, a bírói függetlenségről és az informatika egyre növekvő szerepéről folytatott eszmecserét a közép-európai államok regionális szervezetének fóruma. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a résztvevőket tájékoztatta a magyar Legfelsőbb Bíróság elmúlt két évben elért eredményeiről. Elmondta, a bírósági reform lehetővé tette, hogy a magyar legfelsőbb ítélkező fórum Európa egyik leglassúbb felsőbíróságából az egyik leghatékonyabbá váljék. Míg 2003-ban olyan ügyek is voltak a testület előtt, amelyek 2,5 éve vártak elintézésre, napjainkban már egy évnél régebbi ügye sincs a bíróságnak. Kifejtette: várhatóan már a jövő év július elsejétől interneten is hozzáférhetők lesznek a Legfelsőbb Bíróság és a táblabíróságok határozatai, ami nagyban megkönnyíti azok tanulmányozását és a jogszabályok egysége értelmezését. A kétnapos tanácskozáson a legfelsőbb bírósági elnököknek lehetőségük volt e téren szerzett tapasztalatok megvitatására és cseréjére, mert ezek a problémák minden országban léteznek. A tanácskozáson részt vevőket fogadta a cseh parlament felsőházának elnöke, Premysl Sobotka úr.
A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a kínai Legfelsőbb Népi Bíróság elnökének meghívására tett hivatalos látogatást a Kínai Népköztársaságban 2006. május 7-14 között.
A kínai Legfelsőbb Népi Bíróság elnökével, Xiao Yang úrral több alkalommal tárgyalt a magyar delegáció. Ezek során részletes tájékoztatás hangzott el a kínai bíróságok helyzetéről, az igazságszolgáltatásban bekövetkezett változásokról, a 2003-ban megkezdett igazságszolgáltatási reform eredményeiről. Ennek középpontjában a bírói ítélkezés színvonalának, hatékonyságának emelése, a szocialista jogállam erősítése, a szociális piacgazdaság követelményrendszerének megfelelő igazságszolgáltatás megerősítése áll.
A reform eredményeként kialakult az egységes jogi szakvizsga rendszer, valamint a bírák képzését szolgáló intézményhálózat. Jelenleg mintegy 200 ezer bíró, s ugyanannyi ügyész dolgozik az igazságszolgáltatásban. A reform keretében sor került a bíróságok infrastruktúrájának nagyarányú, világszínvonalú fejlesztésére is. A kínai fél kifejezett érdeklődést tanúsított a magyar bírói önigazgatási (OIT) szervezet működése, ill. annak tapasztalatai iránt, kifejezve reményét, hogy a magyar gyakorlatot további kétoldalú kapcsolatbővítés révén sikerül még alaposabban tanulmányozni.
Elnök úr ellátogatott egy négymilliós tartományi fővárosba is, ahol nem csupán a felsőbb szintű, hanem az alsó- és középfokú bíróságokon is látogatást tett és módja nyílt kötetlen beszélgetésre az ottani bírákkal is. Sanghajban, a látogatás utolsó állomásán a felsőszintű bíróság elnökével találkozott és ellátogatott egy kerületi bíróságra is.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke meghívására 2006. február 13-15. között hivatalos látogatást tett Magyarországon a francia Semmítőszék (Legfelsőbb Bíróság) első elnöke, Guy Canivet úr és kísérete. Megbeszélést folytatott az igazságügy-miniszterrel, az Alkotmánybíróság elnökével és külön kérésére találkozott a Versenytanács elnökével is. Fogadta a francia főbírót Szili Katalin asszony, az Országgyűlés elnöke. Canivet úrra nagy benyomást tett a magyar bírósági rendszer. Különösen a bírói hatalmi ágnak a végrehajtói hatalmi ágtól való függetlenségét emelte ki.
Guy Canivet úr személyes meghívására Elnök úr 2006. június 19-én részt vett Párizsban az 1906. június 6-án a Dreyfus-ügyben a Semmítőszék által hozott történelmi ítélet százéves évfordulója alkalmából rendezett tudományos kollokviumon. Francia nyelven elmondott hozzászólásában kiemelte, ma is éberen kell ügyelni arra, hogy a rasszista, antiszemita nézetek ne nyerhessenek teret, és a bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek is fontos szerepe van abban, hogy az igazságszolgáltatás ne váljon eszközévé semmiféle rasszista, antiszemita megnyilvánulásoknak. Felhozta példaként a Magyarországon 1882-ben indított, Európa-szerte figyelmet keltett tiszaeszlári pert, amely a faluban lakó zsidók ellen indult. A tiszaeszlári vérvád alapjául a Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése (1882. április 1.) után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a falubeli zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék. A vérvád körüli antiszemita hangulatkeltés, politikai feszültség és indulatok közepette Eötvös Károly képviselő, ügyvéd és író vállalta a megvádolt zsidók védelmét. Az 1883-ban Nyíregyházán lezajlott per végtárgyalásán hétórás védőbeszédben leplezte le a koholt vádakat, ezután az ártatlanul megvádolt zsidókat felmentették. Utalt arra, hogy mindkét országban neves írók, közéleti személyek - Franciaországban Émile Zola, Magyarországon pedig Eötvös József - is sikerrel kiálltak az igaztalan vádakkal szemben.
Budapest, 2006. június 21. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Széplaki-Nagy Gábor a Legfelsőbb Bíróság Elnöki Kabinetiroda vezetője
Visszaugrás
