Az előző pontban már tisztáztuk, hogy a felszámoló az egyszerűsített záróanyagot nem köteles a hitelezőknek megküldeni és erre törvényi előírás hiányában a bíróság sem kötelezheti. A következő kérdés az, hogy a bíróság saját hatáskörben elrendelheti-e a záróanyag hitelezőkí részére történő megküldését, s ha igen ennek milyen eljárásjogi alapja van. Ebben a kérdésben láthatóan megoszlik a bírói gyakorlat, egyes bírák automatikusan kiküldik a záróanyagot a hitelezőknek, mások mellőzik azt.
Amennyiben aggálytalanul megállapítható, hogy a záróanyag a Cstv. 63/B. § előírásainak megfelel, a felszámoló a 63/B. § (3) bekezdésében írt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ezt igazolta és a költségek felszámítása, a vagyonfelosztási javaslat is megfelel a törvényi előírásoknak, eljárási hibát követ el az a bíróság, amely többletköltségeket és az eljárás elhúzódását okozva a záróanyag hitelezők részére való kézbesítését rendeli el. Ebben az esetben a bíróság ugyanis a Cstv. 63/B. § (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül 15 napon belül köteles a záróvégzést meghozni és az eljárást befejezni.
Ez a kötelezettség természetesen csak hiánytalan záróanyag esetén áll fenn. Amennyiben a bíróság a beterjesztett kérelmet bármilyen eljárási vagy tartalmi okból hiányosnak tartja, a felszámolót kell felhívnia a hiányok pótlására vagy ezeket a hiányokat meghallgatás során is pótolhatja.
Szélsőséges esetekben fordulhat az elő, hogy a bíróság valamilyen okból a hitelezők előzetes kontrollját igényelve mérlegeli a záróanyag hitelezők részére való megküldését. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a bíróság a felszámoló bizonylatokkal alátámasztott elszámolását megalapozatlannak tartja, de hivatalból az elszámolást nem változtathatja meg.
Ettől a bíróság nem zárható el a Cstv. 6. § (3) bek. alapján alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdés előírására figyelemmel. A Pp. ezen rendelkezése értelmében a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra - törvényben előírt időn belül - nyilatkozhassanak.
Természetesen olyan felfogás is mérlegelhető, miszerint a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazása nem vezethet oda, hogy a bíróság eltérjen a Cstv. speciális és kifejezett rendelkezésétől. A hitelezők joga ugyanis nem csorbul érdemben, a végzés elleni fellebbezésben felhozhatják a záróanyaggal kapcsolatos kifogásaikat. Álláspontom szerint azonban konkrétan fel nem sorolható esetekben nem lehet a bíróságot elzárni attól, hogy a záróanyag hitelezőknek történő megküldését elrendelje. Ebben az esetben a záróanyagot a bíróságnak kell sokszorosítani és a bíróság költségére kell kézbesíttetni.
Összegezve: amennyiben a beérkezett egyszerűsített záróanyag a Cstv. 63/B. § előírásainak megfelel, a bíróság köteles 15 napon belül a záróvégzést meghozni. Amennyiben a kérelmet és a záróanyagot hiányosnak tartja, a felszámolót köteles felhívni a hiányok pótlására. Végső esetben a bíróság nem zárható el attól, hogy a Cstv. 6. § (3) bek. alapján alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdés előírására figyelemmel elrendelje a záróanyag hitelezők részére való kézbesítését.
A b) pontban adott levezetésből következően kivételes esetekben a bíróság elrendelheti a záróanyag hitelezők részére történő kézbesítését. Ebből következik, hogy a bíróságnak arról is tájékoztatást kell adnia, hogy a hitelezőknek a megküldött záróanyaggal kapcsolatban milyen jogaik vannak. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben is változatos, van, akik észrevétel vagy nyilatkozat megtételére hívják fel a hitelezőket, mások kifogás előterjesztését teszik lehetővé.
A válasz megadásánál két jogszabály alkalmazhatósága kerülhet szóba. Mivel a záróanyag kiküldése a Pp. háttérszabályként történő alkalmazásával történhet, az első lehetséges válasz az, hogy a Pp. 3. § (6) bekezdésében említett nyilatkozat formájában reagálhatnak a hitelezők a záróanyagra. Az ilyen nyilatkozatnak azonban levonható eljárási következménye nincs, ezért abból kell kiindulni, hogy az egyszerűsített záróanyag kiküldésével a bíróság milyen célt kíván elérni. Amennyiben ezt a szempontot is bevonjuk vizsgálatunk körébe, a választ a Cstv. rendelkezései között kell keresni.
A Cstv. a hitelezők felszámolói tevékenységgel kapcsolatos jogsérelmeit illetően háromféle lehetősé-get szabályoz.
A kifogást a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen lehet benyújtani 8 napos nem jogvesztő határidővel a bíróságnál. [Cstv. 51. § (1) bekezdés.] A kifogás elbírálására és a fellebbezési lehetőségre a törvény speciális előírásokat tartalmaz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
