"A könyvtár maga az univerzum."
(Umberto Eco)[1]
Jelen tanulmány a könyvtár intézményéhez kapcsolódó alkotmányos kérdésekkel foglalkozik, konkrétan azzal, hogyan érvényesülnek és mennyiben korlátozhatók az állampolgári alapjogok a könyvtárban. A XXI. század elejére jelentősen megváltozott a könyvtár szerepe, ami elsősorban a technikai fejlődéssel magyarázható, de más történelmi, politikai tényezők is szerepet játszottak benne. Az internet-használat ugyanis valóban alaposan megváltoztatta a könyvtári munkát, mind az olvasó, mind a könyvtári szakember számára, ez azonban csak az egyik szempont. Gyorsabb, könnyebb lett az információ elérése, ami az egyik oldalról természetesen előny, de a másik oldalon jelentős veszélyforrás is lehet. Az Internet, azaz a számítógépes könyvtár, a virtuális információ ugyanis nem csak ismeretszerzésre használható. A tudás megszerzéséből, birtoklásából nem következnek feltétlenül pozitív célok, hiszen az egykor oly békés könyvtár, bármilyen meghökkentően hangzik, akár a terrorizmus eszközévé is válhat. Ez a megállapítás természetesen a hagyományos könyvtárra is érvényes. Ebből a tézisből következik, hogy meg kell védeni az információ "birtokosát" jelen esetben a könyvtár olvasóit és munkatársait, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott, vagy akár életüket, testi épségüket is veszélyeztető helyzetbe. Aktuális tehát a kérdés: mennyire ellenőrizhető, szabályozható, korlátozható, tiltható az információhoz való hozzáférés.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2001. október 24. óta hatályos Patriot Act[2] megmutatja, hogy milyen szerepe lehet egy könyvtárnak az állam biztonsági érdekei és az állampolgári alapjogok konfliktusában, adott esetben a terrorizmus elleni harcban. A könyvtár működése során felmerülő alkotmányossági aggályok jól illusztrálják az állampolgári alapjogok hatását a kultúra jogi szabályozására. Ha pedig a finanszírozás szempontjából nézzük, a fenntartó, finanszírozó (legyen az állami, vagy magán) szerepének átalakulása is összefügg az állampolgári alapjogok érvényesülésével. Ezt a megállapítást támasztja alá az Egyesült Államokban már 2000-ben a CIPA-ügy, amelynek középpontjában a "Kiskorúak internet-védelméről" szóló törvény (Children's Internet Protection Act, 2000.) áll.[3] A törvény lényege, hogy ahol könyvtárakban az állami támogatás elnyerését az internetes tartalmak szűréséhez kötötték, ott a szólásszabadságot állították szembe a finanszírozással. A CIPA hatályban van, de számos jogi és felelősségi kérdést vet fel a könyvtárak számára. Ma már világosan látható, milyen következményekkel jár a könyvtárak számára, ha elfogadják a jogszabály alapján járó költségvetési pénzt. A CIPA jelentőségét háttérbe szorította a 2001. szeptemberi terrortámadás után kialakult helyzet és a Patriot Act gyors megalkotása 2001. októberében, ami más megvilágításba helyezte a könyvtári cenzúrával kapcsolatos alkotmányossági aggályokat.
Itt kell megjegyezni, hogy elsőként az ENSZ reagált a 2001. szeptember 11-i támadásokra, már a Patriot Act előtt meghozta a terrorizmussal kapcsolatos határozatait. A 2001. évi 1368. sz. határozatot már 2001. szeptember 12-én (!) elfogadták, az 1313. sz. határozat pedig 2001. szeptember 28-án lépett hatályba.[4] A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról külön nemzetközi egyezmény is született, a New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének 54. ülésszakán 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezményt a 2002. évi LIX. törvény léptette hatályba Magyarországon.[5]
Hogyan fér össze, egyáltalán hogyan kerül egymás mellé ez a két látszólag oly távol álló kifejezés, mint nemzetbiztonság és könyvtár? Hogyan lehetséges az, hogy nemzetbiztonsági kérdések egyáltalán felmerülhetnek a könyvtárban - a béke szigetén. Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11. után, a terrorveszély és a személyes szabadságjogok konfliktusa már létező alkotmányossági kérdés, amivel a jogász és a könyvtáros szakma egyaránt foglalkozik.
Az Egyesült Államok törvényhozása már 2001. október 24-én (alig néhány héttel a szeptember 11-i terrortámadás után) megtette az el-
- 198/199 -
ső lépést a Patriot Act megalkotásával. ("Uniting and Strenghtening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act of 2001"). A betűszó az angolban szellemesen kiadja a patriot - hazafi szót, a köztudatba hazafias törvény címen ment át, bár tartalmát tekintve inkább terrorizmus elleni törvénynek tekinthető. A jogszabályt a továbbiakban Patriot Act-ként említjük.[6]
A törvény 215. szakaszával foglalkozunk, ez a szakasz a Patriot Act előzményének tekinthető 1978. évi Nemzetbiztonsági Törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act, a továbbiakban: FISA[7]) néhány szakaszának módosítása. Itt ér össze a jogszabályban a könyvtár és a nemzetbiztonság fogalma. A FISA esetében még kizárólag a nemzetbiztonsági vizsgálatról, információszerzésről van szó, a Patriot Act említi először a könyvtárat, a könyvtári információszerzést, mint vizsgálati formát. A könyvtárat szinte azonosítja a biztonsági szakszolgálattal, hiszen a könyvtár is információt gyűjt és törvényes cselekményeket figyel meg - de éppen ebben különbözik a büntetőjogi nyomozástól, amelynek célja a jogellenes cselekmények feltárása.
A Patriot Act által módosított jogszabályok közül a FISA a legfontosabb. Az 1978. évi FISA a külföldiek megfigyelésével kapcsolatos szövetségi vizsgálatok jogi feltételeit határozta meg, legfontosabb előírásai az elektronikus megfigyelés, (electronic surveillance) az elektronikus eszközök vizsgálata, a fizikai vizsgálat (pen registers), a telefonlehallgatás és minden elektronikus rendszer pl. Internet figyelése, a lehallgató készülékek kémelhárítási céllal történő alkalmazása, valamint ugyanezen célzattal a szakmai adatokhoz (business record) való hozzáférés lehetővé tétele. A szakmai adatok terminológia a későbbi Patriot Act-ben már a könyvtári adatokra is vonatkozik. A FISA meghatározta a lehallgatható személyek körét is: csak külföldi állam ügynökét, vagy olyan személyt figyeltek, aki kémkedésben, vagy nemzetközi terrorizmusban érdekelt.
A Patriot Act közvetlen előzményének tekinthető még a 2001. október 12-én elfogadott USA ACT,[8] amelyik később gyakorlatilag beolvadt a Patriot Act szövegébe. Jelentősége abban áll, hogy a megfigyelés alá vonható személyi kört kibővítette, s így a megfigyelés célszemélye már nem csak külföldi személy lehetett.
A Patriot Act-et viszonylag gyorsan elfogadta a Szenátus és a Képviselőház is, majd az elnök 2001. október 26-án aláírta. A jogszabály gyors megszületésének egyik oka, vagy éppen ürügye éppen az volt, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának jelentése szerint a 2001. szeptember 11-i terroristák nyilvános könyvtári gépekről is leveleztek, így alapos gyanú volt arra, hogy könyvtári számítógépeket is bevontak terrorcselekmény előkészítésébe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
