Az elmúlt évben közel 40%-kal emelkedett meg a felszámolási eljárások száma az előző évhez viszonyítottan, azonban a kezdeményezők tekintetében is átalakult az összetétel, növekedett a végelszámolásból átfordult felszámolási eljárások aránya. Két alapvető kérdés merül fel ezekben az eljárásokban: ki állapítja meg és fizeti ki a végelszámoló díját, illetve ha nem kerül kifizetésre a végelszámolói díj, vajon nem összeférhetetlen-e a volt végelszámoló felszámolókénti kijelölése.
A 2006. július 1. napján hatályba lépett "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény" (Ctv.) és "a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény" (Cstv.) szabályai azokban az ügyekben, amikor a felszámolási eljárást végelszámolás előzte meg, nem kielégítően harmonizáltak.
Végelszámolási eljárás indulhat elhatározás alapján ("rendes végelszámolás"): amikor a cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
Megindulhat az eljárás kényszer-végelszámolásként is: ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be; továbbá a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre egyszerűsített végelszámolás esetén. A kényszer-végelszámolásra alapvetően a végelszámolás szabályait kell alkalmazni, a Ctv.-ben írt különbségekkel. A felszámolás szempontjából az egyik legnagyobb eltérés, hogy nem a kényszer-végelszámoló, hanem a cégbíróság kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását a kényszer-végelszámoló bejelentése alapján, ha a feltételek fennállnak.
A végelszámoló díjának meghatározása a Ctv.-ben a kényszer-végelszámolás szabályai között, a VIII. fejezet 7. címében került elhelyezésre, s emiatt félreértésre adhat okot. Alapvetően a "rendes végelszámoló" díját a végelszámoló kérelmére a legfőbb szerv állapítja meg. Amennyiben a legfőbb szerv a határozatát nem hozza meg, a végelszámoló díjáról a cégbíróság dönt. Ez a szabály nyilvánvalóan csak azokban az eljárásokban érvényesül, ahol a tagok (részvényesek) maguk határoztak a végelszámolásról.
Ha a kényszer-végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére sem elegendő, bejelentése alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. A végelszámolónak a cégbíróság által megállapított díja felszámolási költségnek minősül. [Ctv. 118. § (2) bekezdés]
A kényszer-végelszámolásoknál mindenképpen a cégbíróság állapítja meg a végelszámoló díját, de ez előfordulhat a fentiek értelmében a rendes végelszámolások esetén is.
A végelszámolási eljárás tehát nem fejeződhet be úgy, hogy vagy a legfőbb szerv, vagy a cégbíróság nem állapítja meg a végelszámoló (rendes, vagy kényszer-végelszámoló) díját, még akkor is, ha ennek kifizetésére nincs lehetőség a gazdálkodó szervezet vagyonából.
A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet jár el, e szervezet felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető. [Ctv. 108. § (3) bekezdés]
Hogyan kell azonban ezt a rendelkezést figyelembe venni, ha a megállapított végelszámolói díj kifizetésére nem került sor?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
