Az új Ptk. LXIII. Fejezete e biztosítási szerződéstípus két fajtáját szabályozza.
A kárbiztosítás általános szabályai elnevezés alatt az új Ptk. 6:458. §-ai voltaképpen a kárbiztosítási szerződés konkrét szabályait foglalják magukban. Ezek részben azonosak a régi Ptk. szabályaival, de jobb rendszerbe foglalva, részben újszerűek.
a) E szabályok sorrendjében a törvény első helyen a biztosító kötelezettségének mértékéről rendelkezik. A 6:458. § (1) bekezdése először is (a kockázat viselésének megfelelően) arról rendelkezik, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét, majd a túlbiztosítást tilalmazza. Ennek megfelelően a biztosított érdek értékét meghaladó megállapodás semmis, ezért a díj összegét is ennek megfelelően le kell szállítani. Más a helyzet akkor, ha a szerződés a vagyontárgy várható értékére vonatkozik, továbbá a biztosítási összeg kiterjedhet a vagyontárgy helyreállításának vagy új állapotban való beszerzéséhez szükséges mértékig.
A túlbiztosítás mértéke a szerződéskötés után bármikor felismerhető, de ez többnyire a káresemény bekövetkezésekor fordul elő. Ilyenkor a biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelő biztosítási összeg megfizetésére köteles; minthogy a szerződésnek a túlbiztosításra vonatkozó része semmis, az erre vonatkozó (beszedett) díjat a biztosító köteles a biztosítottnak visszafizetni (BH. 1995.278., BH 1995.719. stb.).
A vagyontárgy várható értékét annak előállításához szükséges költségek alapulvételével lehet megállapítani. Mezőgazdasági termelés esetén meg kell különböztetni az állománynak (pl.: a gyümölcsfáknak) valóságos és a terményeinek várható értékét.
- 4/5 -
A helyreállítás értéke - például épület esetén - a felhasznált anyagok és elvégzett munka bizonyított költségeinek felel meg, beleszámítva az adózás terheit is (BDT 2005.1090.).
Az új állapotban való beszerzés értékének kifizetésére a biztosító akkor köteles, ha a helyreállítás költsége lényegesen meghaladná az új dolog beszerzésének költségét (BH 2007.371.).
A 6:458. § (2) bekezdése a túlbiztosítás kizárását megerősíti azzal is, hogy a biztosító kötelezettségének felső határát a biztosítási összegben határozza meg.
Az új Ptk. 6:459. §-a (újdonságként) szabályozza a többszörös biztosítást. Ez különbözik az együtt biztosítástól: a biztosítók ugyanazt az érdeket többen, de egymástól függetlenül biztosítják. Ebben az esetben az érdeknek (a 6:440. §-al összhangban) ugyanannak a biztosítási eseménynek elkerülésére kell vonatkoznia. Elsősorban az fordulhat elő, hogy ugyanaz a személy köt szerződést több biztosítóval, de lehet, hogy több személy is. Például az egyik maga az érdekelt, a másik pedig az a személy, aki az érdekelt javára köti meg a szerződést, sőt előfordulhat az is, hogy többen, saját érdekükben [például a tulajdonos és az, aki a dolgot birtokolja, akár átszállhat a tulajdonjog - a 6:454. § (3) bekezdése szerint - akár nem].
A 6:459. § (1) bekezdése szerint, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosította, a biztosítottnak joga van arra, hogy igényét közülük az egyikhez, vagy többhöz (akár valamennyihez) benyújtsa.
A (2) bekezdés arra az esetre vonatkozik, amikor igényét a biztosított a biztosítók egyikéhez nyújtja be. Ekkor a biztosító az általa megkötött szerződésben, illetve az általa kiállított "fedezetet igazoló dokumentumban" írt feltételek szerint, az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles a fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
Abban az esetben, ha a kártérítési igényt a biztosított több biztosítóhoz nyújtja be, nyilván a 6:441. § rendelkezéseit lehet segítségül hívni, azaz a követelést az általuk elfogadott biztosítási összeg arányában fizetik ki a biztosítottnak.
Nyilván akkor osztható fel ilyen módon a biztosítottat megillető összeg, ha a biztosított a szabályzat, az általános szerződési feltételek rendelkezései szerint (vagy azok nélkül is) közli a biztosítókkal a többszörös biztosítás tényét.
A (3) bekezdés alapján a fentiek szerint kifizetett kárösszeget a biztosítók egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan úgy viselik, mint ahogy a biztosított követelését külön-külön teljesítenék.
Könnyen előfordulhat, hogy a biztosított nem közli a többszörös biztosítás tényét, és kárigényét külön-külön érvényesíti. Ezzel szerződésszegést követ el, függetlenül attól, hogy szerződéseiben (dokumentumaiban) a többszörös biztosítás közlésének kötelezettsége szerepel-e.
Az új Ptk. 6:460. §-a (hasonlóan a régi Ptk. 553. §-ához) az alul biztosításról rendelkezik: ha a biztosítási összeg kisebb a biztosított érdek értékénél, a biztosító a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles a bekövetkezett kárt megtéríteni. (Erre nézve továbbá is elfogadhatók a BH 1978.137. számában kifejtett szempontok).
Az új Ptk. 6:461. §-a (a régi Ptk. 554. §-ához képest) átfogóan szabályozza a fedezet feltöltését.
A 6:461. § (1) bekezdése szerint: ha a meghatározott biztosítási időszakban bekövetkezik a biztosítási esemény, akkor a biztosítási összeg a kifizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés úgy szól, hogy "Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban a helyzetben alkalmazhatja, ha arra lekésőbb szolgáltatásának teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét és a fedezetfeltöltés díját közölte."
E rendelkezés értelmezését megnehezíti a jogkövetkezmény fogalmának homályos jelentése. Kérdés ugyanis, hogy a biztosítónak kötelezettsége-e a szerződő fél figyelmét erre felhívni, vagy erről - az ügy körülményei szerint - saját maga dönt.
Úgy vélem, hogy a biztosító köteles tájékoztatni a biztosítottat a biztosítási összeg csökkenéséről és kiegészítésének lehetőségéről és annak összegéről. Világosabb a helyzet a fogyasztók esetében: a 6:455. § d) pontja szerint a fedezet feltöltésére vonatkozó rendelkezéstől a biztosító csak a biztosított javára térhet el.
Végül: a (3) bekezdés szerint akkor, ha a szerződő fél nem él a fedezetfeltöltés jogával, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg erejéig marad hatályban a folyó biztosítási időszak fennállása idején.
b) Az új Ptk. 6:462. §-a a biztosító teljesítésének módját - a régi Ptk. 553. §-ának (1) bekezdéséhez képest - jobb feltételek szerint határozza meg.
A biztosító kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezése esetén válik esedékessé, azonban a teljesítés idejét (most már a szabályzat helyett) a szerződésben kell meghatározni, figyelembe véve a teljesítés előkészítéséhez szükséges időtartamot is. Ennek elteltével esik késedelembe a biztosító, általában a szolgáltatással kapcsolatos viták miatt (pl.: a BH 1995.32., BH 1997.332., BH 2005.319., BH 2007.731. stb. ügyek szerint).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
