1. Életének 85. évében 2002. szeptember 18-án elhunyt Solt Kornél az állam- és jogtudományok doktora, a magyar jogtudomány kivételes alakja. Ha a sors lehetővé tette volna számára "szeretett tárgya", a jogfilozófia területén való nyugodt akadémiai alkotómunkát most bizonyára a hazai jogfilozófusok doyenjét búcsúztatnánk. Azt a kiemelkedő képességű jogtudóst, aki folytatója a XX. századi magyar jogfilozófusok nemzetközi mércével is mérhető munkásságának, a Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna nevével fémjelezhető jogbölcseleti tradíciónak.
Solt Kornél ahhoz a generációhoz tartozott, akik a két háború közötti magyar jogfilozófiai gondolkodás eredményein nevelkedve, a nagy elődöktől kapott útravalót tisztelve és felhasználva, azt az idők folyamán fokozatosan megújítva, a változó világ kihívásainak megfelelve nemzetközi mércével mérhető színvonalon művelték választott tudományszakukat. A kortársak közül a néhány évvel idősebb Szabó József, Bibó István, Losonczy István nevét kell megemlíteni, akik az 1940-es évek végétől átvehették volna tanítómestereiktől az egyetemi katedrákat, akadémiai pozíciókat és megújult erővel törekedhettek volna az áhított cél elérésére, az európai jogfilozófiai gondolkodás fő áramlataiban való aktív, alakító részvételre. A fordulat évének a hazai jogfilozófia történetében közismert következményei és eseményei közül Horváth Barna kényszerű emigrációját, Moór Gyula korai halálát - ez utóbbi tény természetesen nem írható a megváltozott viszonyok számlájára, azonban minden bizonnyal megmentette a korabeli magyar jogfilozófia első számú reprezentánsát a későbbi meghurcoltatásoktól, Bibó István pályamódosítását és belső emigrációba kerülését, Szabó József letartóztatását, majd bebörtönzését és elhallgattatását, illetve Losonczy István kényszerű pályamódosítását kell megemlíteni.
2. Solt Kornél 1917. december 16-án született Budapesten. Középiskoláit a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol 1936-ban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően Moór Gyula tanítványaként végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1942-ben "Sub auspiciis Gubernatoris" fokozattal avatták doktorrá. 1938-tól 1941-ig, katonai behívásáig, a Jogfilozófiai Szemináriumban az adjunktusi teendőket látta el professzora legteljesebb megelégedésére, mely idő alatt - Moór Gyula egykori feljegyzései szerint - szorgalmasan foglalkozott a jogbölcselettel és a szemináriumban "több előadása, - melyek részben könyvismertetések, részben önálló tanulmányok voltak - komoly elmélyedésről és kiváló elméleti tehetségről tettek tanúságot."
Első könyv alakban publikált munkája, mely eredetileg egyetemi pályamunkaként keletkezett, 1940-ben jelent meg A normatív tényálladéki elemek problémája címmel a Pázmány Péter Tudományegyetem gondozásában az "Angyal Szeminárium kiadványa"-ként. A második világháború alatti katonai szolgálata alatt sem szakadt meg a kapcsolata választott tudományszakával. Erről tanúskodnak a háború alatt megjelent publikációi.
Solt Kornél és egykori professzora életútjának van egy érdekes párhuzamossága, mely mindenképpen említést érdemel. Eszerint - a sors furcsa véletlene vagy éppen "sorsszerűsége" révén - "mester és tanítvány" végigharcoltak egy-egy világháborút. Mindketten jó négy éven keresztül - a keleti frontot is megjárva - tüzértisztként szolgáltak, csupán azzal a különbséggel, hogy míg Moór Gyula az első, addig Solt Kornél a második világháborúban katonáskodott. A háború után a Budapesti Törvényszéken helyezkedett el mint fogalmazó, remélve, hogy mihamarabb lehetősége lesz élethivatásszerűen is a jogfilozófiával foglalkoznia. 1948-ban - Nizsalovszky Endre, Kolozsváry Bálint és Moór Gyula pozitív referenciáival - egy éves British Council-ösztöndíjra pályázott. A pályázat végül a megváltozott viszonyokra tekintettel el sem jutott a fogadó félhez. Eközben rendszeresen írt cikkeket és tanulmányokat, melyeket jogi folyóiratok publikáltak, de a Csécsy Imre szerkesztette Huszadik Században is - annak betiltásáig - jelentek meg írásai.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
