Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. tv 40. §-a (4) bekezdésének az 1996. évi LIV. tv 104. §-ával 1997. január 1-jétől történt hatályon kívül helyezése folytán nincsen egyértelmű jogszabályi rendelkezés arról, hogy az erdőtulajdonosok erdőterület alapján (azaz a tulajdoni hányad alapján) számított 2/3-os többségével kell, illetve lehet csak erdőbirtokossági társulatot alapítani (Céghírnök 1999. évi 6. és 7. szám).
A Céghírnök-cikk szerint fő szabály a hatályon kívül helyezés után a Ptk. és speciális az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. tv (a továbbiakban: Tv.) 25. §-ának (3) bekezdése, amelynek alapulvételével 2/3-os többséggel történő alapítás a jogszerű.
Véleményem szerint a Tv. 25. §-ának (3) bekezdése a törvény meghozatalakor nem az alapításhoz szükséges többség mértékének meghatározását szolgálta, hanem a kisebbség helyzetének rendezését. Az alapításhoz szükséges szavazatarányt a már hatályon kívül helyezett rendelkezés határozta meg. A problémát is ennek a hiánya okozza.
Nem tudni, hogy a jelenlegi helyzetet tudatos jogalkotói szándék, vagy véletlen hiba okozta. Abból kiindulva, hogy a jogalkotói szándék a 2/3-os többséget előíró rendelkezés hatályon kívül helyezésével a kérdés tudatos nem szabályozása volt, úgy indokolt azt feltételezni, hogy a jogalkotó a kérdés rendezését visszautalta a Ptk.-ra. Ugyanakkor véletlen jogalkotási hiba feltételezése esetén is a Ptk. mint háttérjogszabály közös tulajdonról szóló rendelkezései az irányadók. A kérdés a fentiek után már csak az, hogy a Ptk. mely rendelkezései alkalmazandók. Két jogszabályhely jöhet szóba, az egyik a Ptk. 144. §-ának b) pontja, a másik pedig a Ptk. 140. §-ának (2) bekezdése.
A Ptk. 144. §-ának b) pontja szerint a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
Álláspontom szerint a Ptk. 144. §-ának b) pontja egyrészt a társulati tagok (tulajdonosok) helyzetének sajátosságai, másrészt a társulat jellege folytán nem alkalmazható, harmadrészt pedig ilyen szigorú egyhangúsági előírás az erdőbirtokossági társulat alapítása tekintetében nem volt, és így nem feltételezhető, hogy a jogalkotó közvetett módon - a Ptk. háttérszabályként alkalmazásával - kívánta szigorítani az alapításhoz szükséges szavazati arányt, amely a gyakorlatban sok esetben szinte kivitelezhetetlen is lenne.
Ezen álláspont részletes indokai:
1. A társulati tagok helyzetének sajátossága:
Az erdőtulajdonos tulajdonos marad az erdőbirtokossági társulat tagjaként is, ugyanakkor erdőhasználó is marad, csupán az erdő használata az erdőbirtokossági társulaton, annak szervein keresztül valósul meg. A társulat a szükségszerű erdőhasználó, mert az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására alapították [Tv. 2. § (1) bekezdés]. A fentieket támasztja alá az erdőkről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv (Evt.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
