Rapide, facile et efficace.[1] A francia référé eljárás, amelyet - a magyar polgári eljárásjogi terminológia alapján - ideiglenes, sommás eljárásként határozhatunk meg, több évszázad elteltével is töretlen népszerűséggel, hatékonyan funkcionál a francia polgárok jogvitái eldöntésében. A référé talán a mai magyar, monista perjogi struktúrában idegenként hathat, a francia polgári eljárásjogban azonban hosszú és sikeres múltra tekint vissza.
A référét XIV. Lajos 1685. évi rendelete[2] vezette be. 1806-tól - ahogy megjelent a Code de Procédure Civil - törvényi szinten kezdték el szabályozni az eljárásokat Franciaországban[3], így a référé is innentől fogva, egységes szerkezetben a francia polgári eljárásjogi kódexben kapott helyet. De miért ragaszkodnak hozzá a franciák? Miért közkedvelt a laikus felek által? Jelen tanulmány keretei között erre próbálom megadni a választ.
Napjaink törvényhozói ciklusában a változások korát éljük, szinte valamennyi kódexünk megújul. A most hatályos, polgári eljárásjogi törvényünk[4] követhetetlenül sok módosításon ment keresztül[5], szinte nem is tudjuk, pontosan melyik szakaszt melyik novella írta át, így aktuális lenne egy új, haladó szellemű Pp. kódex létrehozása, amelynek előkészítésére a törvényhozó megadta a felhatalmazást[6]. Az új Pp. koncepciójához kívánok egy lehetséges eljárásjogi megoldást kínálni, amelyet talán a kodifikátorok is szívesen figyelembe vesznek. Kérdés ugyanakkor, hogy az eljárás valóban új keletűnek minősül a Pp.-kodifikáció folyamatában?
1880-ban a magyar Országgyűlés két jogtudóst, Emmer Kornélt és Plósz Sándort bízta meg, hogy mindketten készítsenek javaslattervezetet a polgári perrendtartás kodifikációjához, amelyet Emmer a francia polgári eljárásjog, Plósz pedig a német polgári perrendtartás mintájára képzelt el.[7] Végül a törvényhozás Plósz Sándor tervezetét támogatta, amelynek eredményeként közel 30 év eltelte után született meg 1911-ben a magyar polgári perrendtartás kódexe. Azóta a két eljárás átvételének a gondolata nem merült fel - annak ellenére sem, hogy a jogirodalom erre alkalomadtán felhívja a figyelmet[8] -, pedig megfontolandó lépés lehetne.
A francia polgárok a bíróságokra egy szolgáltatást nyújtó hatalmi ágként tekintenek, amely a felek jogvitáiban igazságot szolgáltat.[9] Ennek jegyében két kritérium feltétlen érvényesülését kell biztosítani a bíróságoknak:[10] a döntéshozatal hatékonyságát, és gyorsaságát. A francia kormány számos intézkedést vezetett be a feltételek biztosítása érdekében[11], amelyek közül kiemelkednek a référé általános és speciális formái.
A la procédure de référé egy speciális, peres eljárás Franciaországban, amely a francia forradalom előtti érának a terméke. A szabályozás kidolgozásának alapvető célja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan alternatív peres modellt, amellyel a felek az igényeiket gyorsan, egyszerűen és hatékonyan tudják érvényesíteni.[12] A koncepció alapvetése szerint egy olyan eljárást kellett megalkotni, amely az általános szabályoktól eltérően garantálja a gyors döntéshozatalt, a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságát.[13]
A több évszázad óta, töretlenül hatalmas népszerűségnek örvendő peres eljárás szabályai az idők során nem változtak sokat.[14] Ennek megfelelően ugyanúgy (1) a bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik (2) a kontradiktórius eljárás lefolytatása, amelyben nem érvényesül (3) az ügyvédkényszer elve, valamint a feleknek lehe-
- 299/300 -
tősége van (4) jogorvoslattal élni a meghozott référé határozattal szemben - amely határozat (5) fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható -, amennyiben nem így tesznek (6) a határozat res iudicatát, ítélt dolgot eredményez.[15]
A référé eljárás lefolytatására a bíróság elnöke[16] rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.[17] Franciaországban az összetett, ugyanakkor differenciált bírósági struktúra következtében a Nouveau Code de Procédure Civil (továbbiakban: NCPC) 2. könyvében, a különleges eljárások szabályai között, bíróságonként állapítja meg a référé eljárás szabályait.[18] Főszabály szerint megállapíthatjuk, hogy bármely bíróság elnöke lefolytathatja a référé eljárást, így: a le Tribunal d’Instance[19], le Tribunal de Grande Instance[20], le Tribunal de Commerce (kereskedelmi bíróság), le Tribunal Administratif (közigazgatási bíróság), le Conseil de Prud’hommes (munkaügyi bíróság) és a le Tribunal des Affaires de la Sécurité Social (TB-ügyekkel foglalkozó bíróság) elnökei. A felsorolásból jól látszik, hogy nincsen lehetőség arra, hogy a francia Legfelső Bíróság (le Cour de Cassation) elnöke előtt indítsák meg a référét, hiszen ez a bíróság érdemben nem dönt el jogvitát, a référé határozattal szemben előterjesztett fellebbezések elbírálására rendelkezik hatáskörrel, és tételezzük fel, hogy ha még el is járhatna, a megfelelő jogorvoslati lehetőségek nem lennének biztosítva, tehát sérülne a feleknek a jogorvoslathoz való jogosultsága, így a jogbiztonság követelménye sem érvényesülhetne, legvégső esetben pedig a jogállamiság elve szenvedne sérelmet.
A bíróság összetételét tekintve az ügy elbírálása főszabály szerint egyesbírói hatáskörbe tartozik, de kivételes esetben háromfős tanácsban ítélkezik a fórum. Erre a legkiválóbb, de ritka példa a fellebbezési eljárás vagy a bonyolult ügyek esete.[21]
A felek a legkülönfélébb ügyekben veszik igénybe a référé eljárást. A francia ítéletek között a référé kulcsszóra keresve összesen 22 350 határozatot találtam, amelyek közül 2013-ban 1056-ot hoztak meg.[22] Az esetjog széles körű, találhatunk a határozatok között sajtóügyeket[23], gazdasági pereket[24], szomszédjoggal[25], bérleti jogviszonnyal[26] és akár családjoggal[27] kapcsolatos döntéseket is.
Emellett kiderül Alain Lacabarats bíró úr felsorolásából[28], hogy a felek azért is a bíróság elnökéhez fordulnak, hogy bizonyítékra tegyenek szert egy esetleges jövőbeli eljárástól tartva. Tipikusan kártérítési ügyekre kell itt gondolunk, hiszen a bíróság elnöke szakkérdés eldöntése érdekében, szakértői véleményt szerez be, amelyre tekintettel később határozatot hoz, így az res iudicata hatályra is szert tehet. Tehát a felperes előzetesen, olcsón, gyorsan mintegy "bebiztosítja" magát a jövőbeli eljárásokkal szemben. Szintén ugyanilyen célból bírósághoz fordulhatnak a felek, hogy egy harmadik személy birtokában vagy akár tulajdonában lévő okiratot megszerezzenek tőle. Jogtalan lakásfoglalókat is kilakoltathatnak egy référé határozattal, vagy akár elrendelhetik egy jogtalan építési engedély alapján felépített ingatlan lebontását, sőt egy jogellenesen felmondott szerződéssel kapcsolatos jogviszony eredeti állapotát is helyreállíthatja a bíró. Emellett igen népszerű a référé eljárás a rendes peres eljárások mellett, nevezetesen amikor egy ingó vagy ingatlan állapotát szeretnék fenntartani, vagy ezáltal az esetleges károkozásokat szeretnék megelőzni.[29] A felperes az alperes kötelezettségének, a közöttük fennálló szerződésből származó teljesítése érdekében, vagy akár egy termék kicserélése vonatkozásában is kérelmezheti az eljárás lefolytatását.[30]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
