A módosított 1991. évi IL. törvény 14. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki, míg a (2) bekezdés alapján a gazdálkodó szervezet vezetői hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A cégtörvény (az 1997. évi CXLV. tv.)12. §-a (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a cégjegyzékben a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését kell feltüntetni. A vagyonfelügyelőt tehát a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, illetve egyéb képviselőknek a képviseleti, cégjegyzési joga fennmarad. A vagyonfelügyelő elnevezéséből is következően felügyeleti joggal rendelkezik, olyan jogosítványai vannak (ellenőrzés, adós felhívása, a követelés érvényesítése, per indítása), melyek a vagyonvesztést hivatottak megakadályozni. A jogosítványok így korlátozzák a gazdasági társaság képviselőinek tevékenységét.
E szempontból fontos, hogy a hitelezők a fizetési haladékról történő döntés alkalmával meghatározzák azt az értékhatárt, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz, pénzügyi teljesítéshez a vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges. A korlátozás a csődeljárás kezdő időpontja, azaz a csődkérelem benyújtása után keletkezett kötelezettségvállalásra, pénzügyi teljesítésre vonatkozik. Kiterjed tehát azokra a jogügyletekre, melyek még a vagyonfelügyelő kirendelése előtt keletkeztek, de a csődkérelem benyújtása után. Ezen kötelezettségvállalások, mivel megtörténtükkor a vagyonfelügyelő kirendelésére még nem került sor, a gazdasági társaság képviselőinek nyilatkozatával érvényesen végbementek. Pénzügyi teljesítésükhöz azonban már a vagyonfelügyelő jóváhagyására lenne szükség. Ha ezt a vagyonfelügyelő megtagadja, indokolt, ha a 14. § (3) bekezdésének c) pontjára hivatkozással egyben a jogügyletet megtámadja.
Abban az esetben, ha a vagyonfelügyelő kirendelése utáni kötelezettségvállaláshoz szükséges a vagyonfelügyelő jóváhagyása, és azt megtagadja, akkor kétféle, végeredményében azonos elbírálás lehetséges. Az egyik megoldás az, hogy a szerződés a vagyonfelügyelő jóváhagyásának hiányában jogszabályba ütközik, és így a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis. A másik lehetőség, hogy a jogviszony létrejöttéhez harmadik személy belegyezése szükséges, s ennek hiányában a Ptk. 215. §-ának (3) bekezdése szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
B/a. A módosított 1991. évi IL. törvény 34. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A 47. § (5)-(6) bekezdése alapján a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, teljesíti a kötelezettségeket.
Az 1988. évi 23. tvr. (Ctvr.) 12. § (3) bekezdésében rögzítette, hogy felszámolás, végelszámolás esetén a cégjegyzésre jogosultakra vonatkozó bejegyzést törölni kell, s ezzel egyidejűleg cégjegyzésre jogosultként a felszámolót, végelszámolót kell bejegyezni. Az 1997. évi CXLV. törvény a cégjegyzési jog tekintetében ezt így nem mondja ki, a 12. § (3) bekezdésének b) pontja szerint feltüntetni rendeli a felszámolás kezdő időpontját és befejezését, és a 32. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy felszámolás alatt álló cég esetében a változásokat, így a felszámoló szervezet által kijelölt, a felszámolás alatt álló cégnél cégjegyzési joggal rendelkező személy nevét, lakóhelyét a felszámoló jelenti be a cégbíróságnak. A csődtörvényben a felszámoló számára biztosított jogosítványokból, valamint az idézett rendelkezésekből következik tehát, hogy a felszámoló lesz a felszámolás kezdő időpontjától a képviseletre és cégjegyzésre jogosult.
Időközben 2001. szeptember 1. napjával hatályba lépett a cégbejegyzési eljárás, cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM. számú rendelet módosításáról szóló 10/2001. (VII. 27.) IM. számú rendelet. A 3. §-sal megállapított 10/C § értelmében a felszámolási eljárást lefolytató bíróság azon kötelezettségének, mely szerint a felszámolásra vonatkozó adatokat rögzítenie kell a cégjegyzékben, úgy tesz eleget, hogy az adatokat - ideértve a cég neve mellett "a felszámolás alatt" toldat bejegyzését, valamint a cégjegyzés módjának bejegyzését is, ha a felszámoló az együttes cégjegyzésre jogosultak helyébe lép - a közzététellel egyidejűleg rögzíti a cégjegyzékben. Az idézett rendelkezés szintén azt támasztja alá, hogy a cégjegyzésre jogosult és a törvényes képviselő a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló lesz. Összehasonlítva tehát a vagyonfelügyelővel, látható, hogy alapvető különbség van a vagyoni nyilatkozattétel, képviseleti, cégjegyzési, munkáltatói jog tekintetében a két tisztség között, mivel a vagyonfelügyelő az idézett jogosítványokkal nem rendelkezik.
A bíróságok előtt folyamatban lévő eljárásoknál e szempontból annak van jelentősége, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a folyamatban lévő perekben érvényes és hatályos nyilatkozatot a gazdasági társaság nevében a felszámoló, vagy az általa meghatalmazott személy tehet.
B/b. A vezető tisztségviselők, egyéb képviselők képviseleti, cégjegyzési joga tehát a felszámolás elrendelésével megszűnik azzal, hogy ez nem azonos a tisztségviselői megbízatás, tisztség megszűnésével. A tisztségviselői megbízatás a Gt. 30. §-a alapján szűnhet meg. A tisztségviselőknek a felszámolás elrendelésével is fennmaradnak jogai, kötelezettségei. Kötelezettséget szabályoz a módosított 1991. évi IL. törvény 5. §-a, 31. §-a. A módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (4) bekezdése alapján az adós gazdasági társaság a felszámolási eljárás szempontjából félnek minősül, nevében a tisztségviselő tesz nyilatkozatot, ha adós félként kifogást, fellebbezést terjeszt elő. Egyezségnél a 41. § (2) bekezdésében meghatározott alakiságok betartásával a vezető tisztségviselő képviselheti a társaságot. A tisztségviselőknek - mint a gazdasági társaság szerveinek - fent írt lehetőségeiről szóló eseti döntések: BH 355/1998, mely rögzítette, hogy a cég státuszával, létével összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult is tehet; illetve BH 1999/326, mely lehetőséget látott arra, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társaság taggyűlése ügyvezető választásáról döntsön, aki a gazdasági társaság nevében kifogás előterjesztésére jogosult.
B/c. Gyakorlati problémaként előfordul, hogy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése és az erről történt tudomásszerzés között idő telik el, és ezen időben gazdasági események történnek. Ez a köztes időszak több hónapot is jelenthet, ha a felszámolást elrendelő végzést az adós fellebbezéssel megtámadja. Ilyen esetben az elsőfokú határozat a Legfelsőbb Bíróság döntésével, a másodfokú határozat meghozatalával emelkedik jogerőre, azonban az iratok visszaküldése, a végzés elsőfokú bíróság általi kézbesítése azt eredményezi, hogy a jogerő, azaz a felszámolás kezdő időpontja és az erről történt tudomásszerzés között egy hosszabb-rövidebb időszak telik el. Ezen idő alatt, ha az adós korábbi képviselője eljárt, jogügyletet kötött, a nyilatkozat érvénytelen, a Ptk. 221. §-a szerint eljárása álképviseletnek minősül. Ezt a felszámoló jóváhagyhatja, ez esetben a gazdálkodó szervezet válik kötelezetté, jogosulttá, ha pedig jóváhagyás nem történik, a képviselő kártérítési felelőssége áll fenn.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
