A hivatalokat, önkormányzati intézményeket is érinti mind a személyes adatok védelme, az önrendelkezési jog, mind az átláthatóság követelménye, az információszabadság.
A negyedik ipari forradalom zajlik éppen világszerte, aminek középpontjában az információ van. Az önkormányzati hivatalok és az egyes ügyintézők is érzik, hogy az elmúlt években sokszorozódik a beérkező információ tömege, amit az egyedi ügyek döntéseiben is figyelembe kell venni. Elég az ASP rendszerre, a kincstár adatigényére vagy a közérdekű adatigénylések során kért szerződések, nyilvántartások növekvő körére gondolni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az adat, személyes adat és információ fogalma eltérő, még ha vannak, lehetnek is átfedések.
A téma fontossága nem elhanyagolható, bár ha ma olyanról olvasunk, ami "információ", "kommunikáció", "adat" előtaggal rendelkező szóösszetételt tartalmaz, akkor hajlamosak vagyunk lapozni, mert amúgy van elég operatív feladat a napi munkavégzésben, s ezek túl általános kategóriáknak tűnnek.
Azonban maga az Alaptörvény is meghatározza mindkét jogi kategória alapjait:
V. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.
Fentieken túl a már közismertté vált GDPR - EU Általános Adatvédelmi Rendelet (2016/679. sz.), a Ptk. (2013. évi V. törvény), az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény), illetve a köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok határozzák meg a legalapvetőbb igazodási pontokat.
A gyakorlatban még mindig sokszor összemosódik ez a két kategória, mind a közszférában, mind az üzleti világban. Csakúgy, mint egyébként az adatvédelem és az információbiztonság fogalma, de ebbe a kérdéskörbe most bele sem mennék.
A személyes adatok védelmének alapvető célja - nagyon leegyszerűsítve -, hogy az érintett magánszemélynek (legyen ő ügyfél, bejelentő, kérelmező, kolléga, munkatárs, egyéb harmadik személy) a privát szférája, a magánélete ne legyen nagyobb mértékben átlátható, mint ahogyan ő ahhoz hozzájárult vagy jogszabály előírja. A bankkártyánk kódját sem adjuk meg akárkinek, így az egyes eljárásokban beszerzett adatokat sem fésülhetjük össze egy nagy adatbázissá. Annak idején, 1991-ben ezért is döntött az Alkotmánybíróság a személyi szám megszüntetéséről és részben ezért is vált hangsúlyossá most a GDPR.
Az információszabadság, a közérdekű adatigénylések alapvetően a közélet tisztaságát, a közpénzek átláthatóságát, a közfeladatok ellátásának bárki általi ellenőrizhetőségét célozza. Ilyen célból kerültek bele az Infotörvénybe ezek a rendelkezések, nagyon haladó módon egy jogszabályba egyesítve az információs önrendelkezési jogot és az információszabadságot.
A címben is említett módon a gyakorlati problémát a hivatali munka során az okozza, hogy a fenti, Alaptörvényben is megerősített jogok gyakorlásának hol a határa és hol minősülhet(ne) esetleg joggal való visszaélésnek, rendeltetésellenes joggyakorlásnak a bárki (még csak állampolgárnak sem kell lenni) általi, sok esetben mögöttes célú magatartás.
Konkrét példákkal illusztrálva:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
