A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. A gyakorlatban létező, "Jegyzőkönyv garanciális hiba bejelentésére" elnevezésű jegyzőkönyv-nyomtatvány tartalmazza: "Alulírott Vásárló ezúton jelentem be a Jótállást vállaló/Garanciális Javítószolgálat felé a termékkel kapcsolatos problémát, s egyben kérem annak rendezését. Jótállást vállaló (Javítószolgálat) neve: ... Címe: ... Telefonszáma: ... Rendezés módja: Továbbítás a Javítószolgálat felé (* mindennemű ügyintézést a Garanciális Javító közvetlenül a Vásárló felé tartozik rendezni.)"
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 5. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Az R. 1. § (1) bekezdése értelmében az R.-ben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt érvényesít, azaz az R.-ben a jótállás kötelező, nem vállalt jótállás (jogszabályon és nem szerződésen alapul). Ezért a "Jótállást vállaló" megfogalmazás megtévesztő, helytelen. A jótállás kötelezettje a fogyasztóval szemben a vállalkozás (forgalmazó).
Ugyanígy, a "Vásárló" szó használata is helytelen, mert az R.-ben fogyasztóról van szó. Nem minden vásárló fogyasztó (lásd például vásárló gazdasági társaság).
Továbbá: a Korm. r.-ben egyes tartós fogyasztási cikkek szerepelnek, ezért a szóban forgó jegyzőkönyvben (nyomtatványban) kerülendő a "termék" szó (vö. termékszavatosság - a Korm. r. jótállásról szól).
A Korm. r. alapján a fogyasztó a kijavítás iránti jótállási igényét érvényesítheti a vállalkozásnál (forgalmazónál) és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál.
A Korm. r. 7. §-a biztosítja, hogy: "Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza." (Kiemelés: a szerző H. A.)
Ha kicserélés iránti jótállási igényről van szó, akkor a "javítószolgálat" fel sem merül (lásd például Korm. r. 7. §), a fogyasztó az igényt a vállalkozásnál (forgalmazónál) érvényesíti, jelenti be, nincsen továbbítás a javítószolgálat felé.
A fentiek alapján a "(* mindennemű ügyintézést a Garanciális Javító közvetlenül a Vásárló felé tartozik rendezni.)" szövegrész szerepeltetése ugyancsak helytelen, megtévesztő. A már említetteken túl: mivel a fogyasztó dönti el, hogy a vállalkozásnál (forgalmazónál) vagy közvetlenül a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál érvényesíti a kijavítás iránti igényét, a "mindennemű ügyintézés" a "javítószolgálat felé történő továbbítás" esetén sem telepíthető át a javítószolgálatra (a fogyasztó a forgalmazónál érvényesítette a kijavítás iránti igényét).
A helyes - jótállási igényérvényesítéssel kapcsolatos - jegyzőkönyv-szövegezés ezért álláspontom szerint a következő: "Alulírott Fogyasztó ezúton jelentem be a Forgalmazónál/Javítószolgálatnál a jótállási igényt. Forgalmazó/Javítószolgálat neve: ... Címe: ... Telefonszáma: ... Rendezés módja: Forgalmazónál, illetve továbbítás a Gyártó/Javítószolgálat felé."
Ha a forgalmazó ki tudja cserélni a fogyasztási cikket, illetve képes kijavítani a hibát, az "illetve továbbítás a Gyártó/Javítószolgálat felé" szövegrész áthúzandó. Ha a gyártó felé történő továbbításról van szó (lásd a forgalmazó nem tudja kicserélni a fogyasztási cikket, illetve nem képes kijavítani a hibát), a "Forgalmazónál, illetve [...] /Javítószolgálat" szövegrész, ha pedig a javítószolgálat felé történő továbbítás esete merül fel, akkor a "Forgalmazónál, illetve [...] Gyártó/" szövegrész húzandó át.
Véleményem szerint súlyosan jogszabálysértő, ha a forgalmazó a kicserélés iránti igényét érvényesítő fogyasztót meg akarja fosztani a "javítószolgálat" szövegrész áthúzásától - mondván, hogy az "nyomtatvány, a minisztérium honlapjáról". Egyrészt a "nyomtatvány" nem jogszabályrész (lásd R.), másrészt az adott igénytől függően (lásd kicserélés, illetve kijavítás) a nem alkalmazandó szövegrész egyébként is áthúzandó, amelyre a "/" jel is egyértelműen utal.
A hibás "nyomtatványokkal" és az egyéb jogsértésekkel szemben pedig megfelelően fel kell lépni.
A jótállási jegyeken is előforduló jogsértések például: a Korm. r. 7. §-a szerinti három munkanap helyett három napról beszélni; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény helyett (a továbbiakban: új Ptk.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényről (a továbbiakban: régi Ptk.), az R. helyett a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendeletről szólni - 2017-ben is; vagy éppen nem hatályos, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerinti fogyasztó-fogalommal, illetve egyéb (hosszasan sorolható) dezinformációval operálni.
Egy 2017. október 20-án, fogyasztónak forgalmazó által átadott jótállási jegyen a következő olvasható: "Fo-
- 21/22 -
gyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje." Ezzel a hatályon kívül helyezett (2008. szeptember 1. és 2012. július 28. között hatályos) Fgytv.-definícióval kapcsolatban megemlítendő, hogy a Korm. r. - és az R. - szerinti fogyasztó, miként a fentiekben idéztem, a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó. Az új Ptk. fogyasztó fogalma: "a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy" [lásd 8:1. § (1) bekezdés 3. pont]; a régi Ptk. 2003. július 1-jétől hatályos fogyasztó fogalma pedig a következő volt: "a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy" [lásd 685. § d) pont; korábban, 1998. március 1-jétől: "a 387-388. §-ok alkalmazása kivételével a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy" - lásd uo.].
Ugyancsak ezen a jótállási jegyen szerepel, hogy: "A vásárolt termékre 1 év jótállást vállalunk." - akkor, amikor az adott fogyasztási cikkre kiterjed a Korm. r. hatálya; vagyis kérdés, hogy az "1 év jótállást vállalunk" a kötelező, Korm. r. szerinti egy éven felül van-e; a fogyasztó számára kedvező értelmezés szerint: igen. Ha pedig a vállalkozás (gyártó, forgalmazó) szándéka nem erre terjed ki, akkor célszerű lenne megfelelően fogalmaznia. Megemlítendő: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) mellékletének 10. pontja szerint a fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül [vö. uo. Fttv. 3. § (4) bekezdés]. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése alapján tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
Eme jótállási jegy további dezinformációja: "Ha a hiba ténye, jellege, illetve keletkezésének időpontja tekintetében a felek között vita merül fel, a fogyasztó szakvéleményt kérhet a helyileg illetékes felügyelőségtől." - mintha nem a vállalkozásnak kellene bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan [arról már nem is beszélve, hogy "helyileg illetékes felügyelőségtől" "meglehetősen nehéz lenne" szakvéleményt kérni, és ma már Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sincsen - lásd a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet].
A Korm. r. 7/B. § (1)-(2) bekezdése kimondja: "(1) A 3. §-ban, az 5. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."
Az R. 8. § (1)-(2) bekezdése alapján: "(1) A 4-6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."
A gyakorlatban az is előfordul, sértve az R. 4. § (5) bekezdését, hogy akkor, amikor a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról nem öt munkanapon belül értesíti a fogyasztót.
Az Fgytv. 45/A. § (1)-(3) bekezdése értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén; a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén; ezen rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, e) a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, f) a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén [vö. uo. 47. § (1)-(5) bekezdés, 47/C. § (1), (2)-(5) bekezdés].
Az Fgytv. 45/B. §-a alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
Az Fttv. 3. § (2)-(3) bekezdése szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az észszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet
- 22/23 -
egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas; ennek értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív [lásd uo. Fttv. 6-8. §, vö. uo. 10. § (1) bekezdés, 19. § a) pont].
Az Fttv. 6. § (1) bekezdése alapján az a kereskedelmi gyakorlat is megtévesztő, amely valótlan információt tartalmaz.
Az Fttv. 2. § d)-e) és h) pontja értelmében kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja; kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől; ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.
Az Fttv. 21. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy: "E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."
Véleményem szerint a fentiekben említett jogsértésekkel szemben - a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján - el kell járni. ■
Visszaugrás
