A recenzió alapjaként szolgáló mű - miként az címében is megjelenik - a versenyjog különböző területeiről származó tanulmányokat1 fűz egybe. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozási rezsim egyre hangsúlyosabb területeként az egyes adóintézkedések állami támogatási szempontú vizsgálata mellett a gyűjteményben helyet kaptak a versenyjog növekvő jelentőségű nemzetközi dimenziója, illetve a decentralizáció jegyében született eljárási reform által támasztott új kihívásokat elemző írások is. Továbbá egyaránt megtalálhatók és tanulsággal forgathatók valamely (versenyjogi) fogalom, doktrína, mint a hozzáférési kötelezettség tartalmi kibontását, alkalmazási körének kialakulását nyomon követő alkotások is.
A látszatra talán szerteágazó témájú, így különálló alkotásoknak tekinthető tanulmányok rendezési elvét kutatva ugyanakkor az Olvasó lényegi kapcsolódási pontokat fedezhet fel az egyes írások között. Ilyen ösz-szekötő elem a szerződési szabadság kérdése, amely az általános szerződési feltételek, illetőleg a vállalkozások szövetségei által elfogadott egységes szerződéses kondíciók vonatkozásában a szerződési tartalmat, míg a hozzáférési kötelezettség, az üzleti kapcsolat létrehozatalától való indokolatlan elzárkózás esetében a szerződést kötő felek személyét érintően jelenik meg. Ugyancsak több alkotást összekötő gondolati elem a versenyjog országhatárokon átívelő kartellekben megvalósuló nemzetközi vetülete. A széles földrajzi kiterjedésű megállapodások pedig felvetik a versenyszabályok extraterritoriális alkalmazhatóságának, a versenyhatóságok együttműködésének, és a szabályok közelítésének kívánalmát. Ehhez a gondolati körhöz kapcsolódnak a multinacionális vállalatok által indukált adótelepítési kérdések is.
Emellett a tanulmányok azzal, hogy egy-egy anyagi vagy eljárási versenyjogi problémán keresztül elemzik a versenyjog és a polgári jog, valamint a polgári eljárásjog, magánjogi és közjogi jogérvényesítés, illetőleg a versenyjog és a szektor specifikus szabályozás összekapcsolási pontjait, rámutatnak a versenyjog komplexitására. Ez a sokrétűség, illetőleg sokszínűség az, amely elsődlegesen jellemzi a tanulmánykötetet, és amely miatt egyaránt érdemes valamennyi, a versenyjog iránt érdeklődő szakember és egyetemi hallgató érdeklődésére.
Tekintettel a mű gyűjteményes jellegére, valamint a könyvismertetés korlátozott terjedelmi lehetőségeire, e recenzió célja nem lehet a tanulmányok teljes körű bemutatása. Jelen munka így arra törekedett, hogy a művek tartalmi elmeinek rövid vázlatát követően kiemelje azok egy-egy központi gondolatát, és azon keresztül adjon betekintést az egyes alkotásokba.
Bassola Bálint tanulmányában az általános szerződési feltételeket állítja a vizsgálat középpontjába. A szerző a polgári jogi és a versenyjogi szabályozás - a mögöttük meghúzódó koncepció, a jogellenesség és a védelem - kapcsolódási pontjait és elhatároló elemeit egyaránt szemléltető összehasonlító elemzésére vállalkozott. Célja annak feltárása volt, hogy milyen mértékben támaszkodhat a versenyjogi jogalkalmazás a polgári jog általános szerződési feltételekre irányadó rendelkezéseire.
A szerző versenyjogi szempontból két vonatkozásban vizsgálja az általános szerződési feltételek jogellenségét, az ÁSZF-ekre vonatkozó versenykorlátozó megállapodások és érdekvédelmi szervezeti döntések, valamint az erőfölénnyel való visszaélés körében. A tanulmány a szerződési szabadság korlátozásának alkotmányossági követelményeit érintve elemzi az általános szerződési feltételekre vonatkozó polgári és versenyjogi szabályok által tett korlátozásokat, valamint a polgári jogi és a versenyjogi védelem mögött meghúzódó koncepciót, a kontroll ex ante vagy ex post jellegét. Harmadik vetületként továbbá felveti annak kérdését, hogy egy előzetesen, például a Hírközlési Hatóság által jóváhagyott ÁSZF jogszerűsége vitatható-e egy későbbi versenyfelügyeleti eljárásban.
A tanulmány által elemzett problémakör lényegi kérdése annak vizsgálata, hogy miben áll a tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazásának, illetőleg az erőfölényben lévő vállalkozás által az üzleti kapcsolatokban alkalmazott tisztességtelen feltételek2 elfogadása kikényszerítésének tilalma, a polgári jogi és a versenyjogi jogellenesség tartalma. Azaz miként használhatja fel az ÁSZF-eket szabályozó polgári jogi rendelkezéseket a versenyjogi jogalkalmazás egy erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott szerződési feltétel értékelése során. Ezzel összefüggésben pedig tágabb kontextusban a tanulmány izgalmas továbbgondolkodásra adhat alapot és ébreszthet igényt abban a tekintetben, hogy miben áll a polgári jogi és a versenyjogi tisztesség fogalma, értékmérője.3
A polgári jogi és a versenyjogi tisztességtelenség mércéje tekintetében, miként erre a szerző is rámutat, hangsúlyozottan fontos körülmény, a versenyjogi védelemnek a polgári jogi védelemhez képest fennálló specialitásának felismerése. Ennek megfelelően, míg a polgári jogi védelem fókuszában egyértelműen az egyén, a lehetséges sérelmezett áll, addig a verseny fenntartását célzó versenyfelügyeleti tevékenység végső célja a fogyasztói jólét fokozása. Ebből következően pedig megállapítható, hogy a versenyfelügyeleti eljárás a verseny védelmét és nem a(z esetleg nem hatékony és ezért sikertelen) versenyzők, illetve piacra lépők (öncélú) védelmét tekinti feladatának.
A tanulmányban felhasznált tudományos irodalom széles köre és a mű rendszerező jellege a szerző e területen való jártasságáról tanúskodik, és egyben garantálja, hogy a tanulmány polgári jogi és versenyjogi szempontból egyaránt hasznos olvasmány.
A Csépai Balázs és Szatmáry István szerzőpáros által készített tanulmány a közösségi szinten is kiemelten kezelt aktualitás4 a versenyjogba ütköző magatartásokhoz kapcsolódó magánjogi jogérvényesítés lehetőségeit, funkcionális szerepét, illetőleg a nemzeti jogrendszerek mentén felmerülő anyagi és perjogi nehézségeit tárgyalja.
Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazására irányadó 1/2003. EK rendelettel a decentralizáció jegyében megreformált eljárási rezsim következtében megnőtt a tagállami versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok szerepe a versenyszabályok érvényesítésében. Ennek a modernizációnak az eredményeképpen megszűnt az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) monopóliuma az EK-Szerződés 81. cikk (3) bekezdése által biztosított mentesség alkalmazására, amely ezzel egyidejűleg a szabályozási reform mögött meghúzódó versenypolitikai elképzelések és szándékok szerint, utat nyithat a magánjogi jogérvényesítés szélesebb körű igénybevételére. Ugyanakkor, tekintettel a magánjogi jogérvényesítésnek a versenyjog területén történő - a Bizottság felmérése által igazoltan - rendkívül korlátozott mértékű jelenlétére, az 1/2003 EK rendeletnek a magánjogi jogérvényesítés alkalmazására ösztönző rendelkezései csak a folyamat első elemeiként szolgálhatnak. Következő lépésként a versenyszabályok eredményes érvényesíthetősége végett a magánjogi jogérvényesítést hatékonyabb igényérvényesítési eszközzé kell formálni, amelynek a kulcsa a gyakorlati megvalósíthatóság könnyebbé tétele.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
