Kevés információ jut el hozzánk a dél-amerikai országok jogfejlődéséről. Ennek elsősorban nyelvi, kulturális okai lehetnek. Meglehetősen kevés magyar nyelvű könyv, tanulmány foglalkozik ezen államok magánjogával.[1] Érdemes ezért kézbe venni a La codificación: La formación de los sistemas jurídicos en las Américas c. tanulmánykötetet, amely jó áttekintést nyújt a latin-amerikai államok magánjogának fejlődéséről, a nagy európai magánjogi kódexek hatásáról, illetve az utóbbi időkben bekövetkezett változásokról a jogtörténet, a jogelmélet és az összehasonlító magánjog szemszögéből. A kötet szerzői sokszor hasonló kérdésekkel foglalkoznak, de minden egyes tanulmány más-más perspektívából közelíti meg ezeket. A kötet a 2010-ben, a mexikói függetlenségi harc kezdetének kétszázadik és az 1910-es mexikói forradalom századik évfordulója alkalmából, hasonló címmel megrendezésre került konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.
Guillermo I. Ortiz Mayagoitia és Jorge Sánchez Cordero bevezető előadásai abból a szempontból érdekesek, hogy felhívják a figyelmet a latin-amerikai államok közös történelmi gyökereire, a jogi kultúrában élő hasonlóságokra, amelyek meghatározták és ma is áthatják a dél-amerikai államok magánjogának fejlődését.[2] A dél-amerikai államok jogi kultúrája a XIX. század elejére visszanyúló, közös gyökerekről árulkodik, amelyek a felvilágosodás eszméinek hatásában, a liberális értékek (pl. állampolgári egyenlőség) megerősödésében, a magánjogban (szemben a közjoggal, ahol az Egyesült Államok alkotmánya szolgált sok esetben inkább mintaként) az európai hagyományok és különösen a francia kodifikáció hatásának megjelenésében, vala-
- 221/222 -
mint a korábbi szokásjoggal való szakításban öltöttek testet. A jogban kifejeződő társadalmi változások olykor szélsőséges hatását mutatja Dél-Amerika első polgári törvénykönyvének, a mexikói Oaxaca állam polgári törvénykönyvének (1828-1829) azon rendelkezése, amely szerint a törvény hatálybalépésétől számított öt éven túl senki, azaz az őshonos indiánok sem, hivatkozhattak a spanyol nyelv ismeretének hiányára. Az első latin-amerikai polgári jogi kodifikációkat Jorge Sánchez Cordero a történelem legnagyobb jogi kulturális váltásának tekinti, amely forradalmi módon változtatta meg a jogról való gondolkodást Dél-Amerikában.
Ligia Maura Costa a konferencia keretében a kodifikáció, a dekodifikáció, valamint a rekodifikáció jelenségét vizsgálta a latin-amerikai országokban, különös tekintettel Brazíliára.[3] A dél-amerikai államok függetlenné válását szinte mindenhol a polgári jog kódexbe foglalása követte. A kodifikáció befejezése után azonban világossá vált, hogy a polgári törvénykönyvek időben elkésettek, nem a koruk társadalmi igényeit tükrözik vissza, így hamar szükség lett új szabályok elfogadására. Ezeket az új területeket érintő szabályokat a jogalkotó azonban nem a polgári törvénykönyvbe illesztette be, hanem azon kívül, azzal párhuzamosan speciális törvényekbe kerültek. Ezt nevezik dekodifikációnak, amit a XX. század végén a rekodifikáció, egy újabb kodifikációs hullám követett. Mindez Brazíliában a többi latin-amerikai államhoz képest időbeli eltolódással zajlott le. Bár az első brazil törvénykönyvet, amelynek előkészítője Clovis Bevilaqua volt, a többi dél-amerikai államhoz képest meglehetősen későn, 1916-ben fogadták el, és ezt nemcsak az elfogadásának idejét, hanem tartalmát tekintve is megkésettnek, lényegében a XIX. század konzervatív agrártársadalma termékének tartják. Később aztán Brazíliában is a polgári törvénykönyvön kívül jelentek meg, egyebek között, a válásról, a gyermekekről, valamint fiatalkorúakról, illetve a fogyasztóvédelemről szóló törvények. Mintegy száz évvel később a szerző álláspontja szerint ez a folyamat megismétlődött Brazíliában. Bár 2002-ben új polgári törvénykönyvet fogadott el a jogalkotó, a kodifikációs munkálatok már az 1960'-as évek végén megkezdődtek és több évtizeden keresztül húzódtak, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy az új törvénykönyv nem ad választ a XXI. század által felvetett számos kihívásra. Jóllehet pl. az addig külön törvényben helyet kapó korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok bekerültek az új polgári törvénykönyvbe, úgy tűnik, megint csak fontos szerep juthat majd Brazíliában az egyes speciális területeket szabályozó magánjogi törvényeknek, amelyek kívül kerülnek az új polgári törvénykönyvön, azaz a dekodifikációnak. A szerző felhívja a figyelmet, hogy az internet használatával vagy a biogenetikával kapcsolatban az új polgári törvénykönyv nem tartalmaz szabályokat.
Michel Grimaldi a francia Code civil szerepét vizsgálja a globalizáció korában.[4] A francia törvénykönyv, álláspontja szerint, három olyan jellemzővel bír, amely üzenetértékű a globalizáció korában: a kodifikált jelleg, a sajátos jogalkotói stílus és a törvény különböző értékek összeegyeztetésén alapuló szelleme.
- 222/223 -
A francia polgári törvénykönyv azért válhatott mintaképpé más államok jogalkotói számára, mert túlment a szabályok egyszerű kompilációján racionális módon és struktúrában rögzítve azokat. Ez lehetővé tette a szabályok könnyebb megismerhetőségét és eleget tett a jogbiztonság igényének. A globalizáció is kevéssé tudta megingatni a kodifikáció hagyományát a kontinentális országokban, sőt úgy tűnik, a gazdasági integrációk sem tudják nélkülözni a kodifikációt. Ugyanakkor az alapjogok nemzetközi egyezményekben történő rögzítése és a hozzájuk kapcsolódó gyakran extenzív joggyakorlat - Grimaldi szerint - gyengíti a nemzeti kodifikációk szerepét, ugyanis a bennük foglalt szabályok alkalmazását a bíróságok adott esetben mellőzik az alapjogok érvényesülésének biztosítása érdekében.
A Code civil nyelvezete egyszerűségre és közérthetőségre törekszik. Az előírások világossága a globalizáció korában még nagyobb jelentőséggel bír egyfelől a külföldi befektetők szempontjából, másfelől viszont az egymással szabályozási versenyben lévő államok számára is, akik egymás jogalkotási megoldásait adott esetben modellként kezelhetik. Úgy tűnik, ezzel szembeállítható a globalizáció korának nemzetközi egyezményekben alakot öltő joga, amely gyakran (elsősorban a kompromisszumok biztosítása érdekében) bizonytalan tartalmú terminológiára (pl. ésszerűség, arányosság) épít.
A Code civil többféle értéket, hagyományt magába foglal szintetizálva a régi jogot és a francia forradalom vívmányait, a régi jog tekintetében pedig a római jogot és a szokásjogot. Ezzel állnak szemben a globalizáció hatását tükrözve a jogalkotásban a gazdasági megközelítés alkalmazását kizárólagosnak tekintő nézetek, melyek szerint a jognak a piac igényeinek kell eleget tenni más egyéni vagy szociális érdekeket megelőzően. Grimaldi szerint azonban a gazdasági válság bebizonyította, hogy a piaci folyamatok szabályozásának a hiánya és a gazdasági szemlélet korlátlan érvényesítése nem tartható fenn. Emellett a szerző az alapjogok szerepét is kritizálja. Egyfelől a magánjogot érintő alapjogok az egyénnek anélkül juttatnak bizonyos jogokat, hogy tisztázott lenne ezen alapjogok tartalma és az, hogy az alapjogok miként viszonyulnak egymáshoz. Míg a magánjogban a jogalkotó valamilyen társadalmi viszonyban és a felek jogai tekintetében kíván egyensúlyt teremteni, addig az alapjogi jogalkotás elszigetelt jogokat biztosít kizárólag az egyénre koncentrálva. Következésképpen alapjogi összeütközések során a bírónak kell döntésével a jogok és érdekek összhangját megteremteni, amivel tulajdonképpen a jogalkotó helyébe lép. Másfelől, az egyéni érdek a jogalkalmazásban - és itt a szerző elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára utal - gyakran felülírja a közérdeket. A Code civil három, kiemelt jellemzője - kodifikált jelleg, egyszerűség és világosság, valamint a különböző értékek és érdekek összeegyeztetése - Grimaldi érvelését követve figyelmeztetés lehet akkor, amikor a globalizáció destabilizálja a kodifikációt, ellentétben áll a normavilágossággal és a gazdasági liberalizmust, illetve az egyéni érdeket kívánja uralkodóvá tenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
