Az Internet megjelenése alapvetően megváltoztatta mindennapi életünket. A megjelenésétől1 kezdve eltelt rövid idő alatt az információáramlás soha nem látott gyorsaságának lehetünk haszonélvezői. Az Internet a kommunikáció új típusainak tárházával szolgál, elegendő csak az elektronikus levelezésre, a world-wide webre vagy a chat-kommunikáció nyújtotta lehetőségekre gondolni. Az Internet ezen kívül átalakította az üzleti szférát, melynek kapcsán az elektronikus kereskedelemre,2 az elektronikus aláírásra, az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokra, vagy akár az elektronikus fizetési formákra utalhatunk. Ugyanakkor az Internet a bűnözés új típusú formáit is életre hívta.
A technikai fejlődést - mint általában, az Internet kapcsán is - csak késve követte a jogi szabályozás. Mivel az Internet a társadalmi viszonyok szinte minden területét érintette, a jogrendszer majdnem valamennyi területén megjelentek azok a speciális jogszabályok, melyek az új technikai megoldásokat és az azok nyújtotta lehetőségeket igyekeztek jogi keretek közé szorítani. A jogi szabályozás területén Magyarország sincs elmaradva a fejlett államok jogrendszereihez képest, nálunk is megjelentek Internet-specifikus rendelkezések, a szerzői jog3 területén, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások körében,4 ideértve az elektronikus kereskedelmet, az elektronikus aláírás szabályozását,5 az elektronikus fizetési formákat.6 Ezen jogszabályaink összhangban állnak a vonatkozó európai uniós irányelvekkel. A jogszabályi rendelkezések mellett az önszabályozás is megjelent jogunkban, elegendő csak a domain-használattal kapcsolatos kérdésekre és azzal kapcsolatban az Internet Szolgáltatók Tanácsa Domain-regisztrációs Szabályzatára utalni.
Az Internet megjelenése, majd térhódítása nem kerülte el a sajtó, illetve a média világát sem. Az internetes tartalomszolgáltatók között egyre nagyobb szerepet kapnak azok, melyek kifejezetten internetes újságként, hírportálként működnek.7 Szinte valamennyi napi-, illetőleg hetilapnak van internetes formában megjelenő változata, illetve egyre nagyobb számban találkozunk olyan hírportálokkal, melyeknek csak internetes megjelenése van, nyomtatott formában azonban nem jelennek meg. Annak ellenére, hogy az internetes újságírás, illetve az internetes sajtó története immár hosszú évekre nyúlik vissza, a jogi szabályozás ezen a területen nem követte a technikai változásokat. Az alábbiakban azzal kapcsolatban kívánunk néhány gondolatot felvetni, hogy a nyomtatott sajtó valótlan tényállításai miatt igénybe vehető sajtó-helyreigazítás, mint jogi eszköz mennyiben alkalmazható az internetes formában megjelenő "sajtótermékekre", arra keresve a választ, hogy a jelenlegi jogi szabályozás alkalmazható-e az internetes sajtóra, vagy e területen is jogszabályi változtatásokra van szükség.
A sajtó-helyreigazítási eljárás a személyiségvédelem objektív eszköze, a sajtó útján közlésre kerülő, jó hírnevet sértő kijelentésekkel szembeni védelmet hivatott szolgálni, tekintettel azonban a sajtószabadságra, mint Alkotmányban rögzített alapjogra is. Törő Károly az alábbiak szerint fogalmazza meg a sajtó-helyreigazítás lényegét: "A sajtó-helyreigazítás olyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, amely a személyiségi sérelem meghatározott körére van korlátozva, és alkalmazásának külön feltételei vannak. Ezeknek a feltételeknek a hiánya azonban csak a sajátos sajtó-helyreigazítás alkalmazását zárja ki. "8 Nehéz-Posony István a sajtó útján elszenvedett jogsérelmek egyik lehetséges jogkövetkezményeként jelöli meg a sajtó-helyreigazítást a személyiségi jogi per és a büntetőeljárás mellett.9
A sajtó működésével kapcsolatos alapvető szabályokat a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Sajtótörvény), míg a részletszabályokat az ennek végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet tartalmazza. A sajtó-helyreigazításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések az anyagi jogszabályok tekintetében a Polgári Törvénykönyv10 (a továbbiakban: Ptk.) 79. §-ában, míg az eljárási szabályok tekintetében a Polgári Perrendtartás11 (a továbbiakban: Pp.) XXI. fejezetében kerültek rögzítésre. Ezen túlmenően fontos még kiemelni a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 12-15. számú állásfoglalásait (a továbbiakban: PK), melyek a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos ítélkezésben következetesen alkalmazásra kerülnek.
Amennyiben csak a nyomtatott sajtóra vonatkozóan vizsgáljuk a sajtó-helyreigazítás jelenlegi szabályait, úgy megállapíthatjuk, hogy sem elméleti, sem gyakorlati problémák a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaival kiegészített jogszabályi rendelkezések alapján nem merülnek föl. Ezt igazolja egyrészt az, hogy sajtó-helyreigazítás körében - a 2002. január 1-jén hatályba lépett12 felülvizsgálati szabályok alapján, ahol a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének egyik fontos előfeltétele volt, hogy a joggyakorlat fejlesztése, egysége szempontjából jelentős elméleti jellegű jogkérdés merüljön fel a jogerős jogszabályba ütköző ítélettel kap-csolatban13 - a Legfelsőbb Bíróság összesen két esetben rendelt el felülvizsgálatot.14 Ugyancsak ezt igazolja az, hogy a készülőben lévő új Polgári Törvénykönyv koncepciója15 nem szól a sajtó-helyreigazításról, mint olyan jogterületről, ahol a jelenlegi szabályok alapvető módosítására lenne szükség. A Ptk. kodifikációja kapcsán megjelent tudományos írások közül Petrik Ferenc írása16 a Ptk. Személyek című könyve "A személyiségi jogok" című részére vonatkozó szövegjavaslatában a jelenleg hatályos szabályozáson csak apróbb módosításokat javasol, ezek a javasolt változtatások azonban nincsenek figyelemmel az internetes sajtó specialitásaira. Egyedül Dr. Havasi Péter elemző írása17 részletezi a sajtó-helyreigazítás jelenlegi szabályozását, felvetve a változtatás lehetséges irányait. A cikk kiemeli azt, hogy a jogalkotásnak reagálnia kell az Internet adta kihívásokra is, azonban ő sem jelöl meg konkrétumokat, Internet-specifikus sajtó-helyreigazítási szabályokra nem tesz javaslatot. Sarkady Ildikó átfogó sajtójogi tanulmányában18 is csak azzal az egy sajtó-helyreigazítási kérdéssel foglalkozik az Internet vonatkozásában, hogy sajtóorgánumnak tekinthető-e az Internet a rajta keresztül történő közlés esetében, egy másik tanulmányban pedig csak általánosságban, de nem a sajtóhelyreigazításra fókuszálva vizsgálja a sajtó és az Internet kapcsolatát.19
1999 végén kormányzati szinten is kísérletet tettek az Internettel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv módosítására, ez azonban még törvényjavaslat formájában elhalt kezdeményezés volt. Mindenképpen üdvözlendő azonban, hogy az új Ptk. szakmai vitára bocsátott normaszöveg-tervezete20 már közvetetten elismeri az interneten megjelenő írások esetében is a helyreigazítás lehetőségét, utalva arra, hogy "a helyreigazítást ... elektronikus világháló esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban és azonos módon kell közölni."21 A jogalkotó úgy ítéli meg tehát, hogy semmilyen speciális szabály megalkotására nincs szükség az internetes környezetben történő sajtó-helyreigazítás vonatkozásában, csupán bele kell érteni a sajtó fogalmába - a tervezett normaszövegből következően - az Internet sajtószerű felhasználását is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
