A magyarországi római jogászok évenkénti találkozójának ez év február 2-án és 3-án Pécs adott otthont. A konferenciának és gyűlésnek különös apropót szolgáltatott - a hagyományteremtésen túl -, hogy a Pécsi Tudományegyetem római jogász professzora, a római jog honi doyenje, Benedek Ferenc azokban a napokban ünnepelte 80. születésnapját.
A találkozó első, ünnepi ülésének kezdetén, ahogy lassan mindenki megjelent és elhelyezkedett az Egyetem Halasy-Nagy József Aulájának kényelmes székein, bennem egy Grimm-mese világa idéződött fel. Azé a meséé, vagy inkább legendáé, amely szerint 1248-ban Hammeln városában egy "különös figura" furulyájának dallamával maga köré gyűjtötte a város összes gyermekét...
Bár a zenei köszöntésben, melyet pécsi fiatal oktatók adtak Benedek professzor úr tiszteletére, nem szólt furulya, mégis azt érezhettük, hogy valami csodás és ellenállhatatlan erő gyűjt minket ott egybe: egy hivatás szeretete, egy oktató tekintélye, vagy "egyszerűen" maga az Ember, Benedek Ferenc...
A jubiláns laudációját Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa tartotta; szólván élénken és mégis meghatódottan a professzorról, a kollegáról, a barátról. Őt követően Benedek professzor úr lépett a pulpitushoz, és a maga hallatlan szerény módján viszonozta a köszöntést - példát adva ezzel, különösen nekünk fiatal oktatóknak, arról, hogy a mérhetetlen tudás párosulhat mérhetetlen alázattal is. Benedek Ferenc, akit 1951-ben avattak doktorrá az ország legöregebb egyetemén, végigjárva az egyetemi ranglétrát, ma professzor emeritusként, háta mögött majd' félszáz kisebb-nagyobb, idegen és magyar nyelven megjelent műveivel, a bölcsesség, a tisztesség és az emberség példaképeként állt előttünk. A mens sana in corpore sano jegyében, hódolva a - rómaiak által is igen kedvelt - gasztronómia "istenének", a köszöntőket követően ünnepi állófogadásra került sor; majd kora délutántól a találkozó szakmai része, az előadások következtek.
Az első szekcióban referátumot tartott Végh Zoltán salzburgi egyetemi tanár, aki "Az actio negatoria és a condemnatio pecuniaria" című előadásában források alapján elemezte, hogy milyen kapcsolat illetve megvalósulás lehetséges a szolgalom vétózására indított actio negatoria és a perben a bíró által hozott, pénzben marasztaló ítélet között.
Másodikként Földi András, az ELTE Római Jogi Tanszéke tanárának előadása kapcsán követhettünk végig egy gondolatsort a tulajdonjogi triászról. Az előadás után izgalmas szakmai vita alakult ki a habere és a possidere fogalmak tartalmát, valamint a tulajdon lényegét illetően. Benedek professzor úr, a vagyonjog, különösen a dologi jog szakavatott ismerője és tudója, hozzászólásában leszögezte, hogy a tulajdon igazi tartalma és lényegi eleme nem a részjogosítványokban, hanem a vindicatio lehetőségében, a perelhetőségben, a tulajdonjog perben való érvényesíthetőségében rejlik.
Nótári Tamás, a Károli Gáspár Egyetem docense, a legis actio sacramento in rem eredetével kapcsolatban vetett fel jogi, szakrális, morális megfontolásokat, részletesen elemezve a kapcsolódó eskü- és magánharc teóriát.
A II. szekció referátumai közül elsőként Péter Orsolyának, a Miskolci Egyetem docensének előadását hallgathattuk. A partus ancillae témakörében érdekes kérdést vetett fel a kolleganő; tudniillik, hogy a rabszolgák "származása" - rabszolganőtől való születés vagy vásárlás - mennyire meghatározó a dominus társadalmi megítélésében. Vagyishogy a rabszolganő esetén a termékenység illetve a terméketlenség befolyásolta-e a rabszolganő értékét? A források alapján konklúzióként azt vonta le az előadó, hogy a rabszolganő terméketlensége morbus-nak számított; hisz Rómában a házon belül született rabszolgáknak igen nagy értéke volt!
Bessenyő András, a Pécsi Tudományegyetem docense, lex Frater a fratre címmel szakemberhez méltó, tudományos és grammatikai szempontú, igen részletes exegézist adott a hallgatóságnak Africanus egy bonyolult fragmentumáról (D. 12,6,38 pr.).
Az első nap előadásainak lezárásaként, szintén Miskolcról, Bajánházy István tanársegéd elemezte a kölcsönt, mint az állam által magánfeleknek adott pénzkölcsönt. Az elemzés különlegessége volt, hogy a ius privatum erre vonatkozó forrásainak hiányában, zömmel irodalmi forrásokra támaszkodott az előadó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
