Általános kötelezés vagy a részcselekmények pontos meghatározása? Alapdöntésbe kódolt végrehajtási kudarc a birtokvédelem végrehajtási szakaszában. A pontosan kidolgozott kérelem jelentőségéről, illetve a hiányosan megfogalmazott kérelem és az erre alapozott döntés következményeiről olvashatunk.
Egy konferenciaszervező cég jóvoltából nemrég lehetőségem nyílt Jánossal együtt előadást tartani a birtokvédelmi jogterület végrehajtási szakaszáról, ahol a magam részéről hangsúlyosan foglalkoztam az alapdöntésbe kódolt végrehajtási kudarccal. Ez nem más, mint az "eredeti állapotra való kötelezés" jogi fogalmának szakmai tartalommal való kitöltése vagy annak hiánya és a jogszabály-szöveg automatikus átemelése, utóbbi ugyanis véleményem szerint kódolt végrehajtási kudarc. Sajnos végül nem jutott elegendő idő a saját jogesetek kimerítő elemzésére (némelyikre egyáltalán nem), ezért jutottunk arra, hogy szervezünk majd egy birtokvédelmi kerekasztalt is a későbbiek során, ahol már csak jogeset-elemzésekkel foglalkozunk.
Ahol két jogász összegyűlik, ott természetesen két eltérő vélemény rögtön megjelenik, ezért is vittem két eltérő szakirodalmi hivatkozást a megtartott előadásra.
Az egyiket Menyhárd Attila professzor úrtól, aki a Ptk. nagykommentár dologi jogi részében[1] azt írja, hogy nem a jogalkalmazó feladata műszaki tartalommal megtölteni azt, hogy a zavarás megszüntetése milyen módon történjék meg, és a BH 1992.100. számon közzétett eseti döntés felülvizsgálatára mutat rá (mely ítéletben pontosan ez történik, vagyis részletesen kifejtik a kötelezett feladatait a zavarás megszüntetése során). A másik szakirodalom a hatvanas évekből való, ahol még a vb-titkár feladatai között szerepel a szerzők szerint az, hogy minél pontosabban írja le adott birtokvédelmi ügyben, hogy a kor jellemző problémái szerint a társbérletek bérlői, az ágyrajárók és más kötelezetteknél mi az, amit az önkéntes teljesítés (vagy annak hiányában a végrehajtás) során elvárnak ezen személyektől[2].
Példákat is hoztam az előadáson, melyeknél vagy a széleskörű tartalommal való kitöltés vagy annak hiánya jelenik meg, de összességében a bírósági joggyakorlatra inkább a részletező meghatározás jellemző. Lássunk néhányat!
"Téves az ítéleti rendelkezésnek az a része, amely alpereseket arra kötelezi, hogy a filmvetítést ‹‹ne a legnagyobb erősítési fokozattal›› sugározzák. Ez a követelés nincs kellően meghatározva, ezért végrehajthatatlan." (BH 1988.32)
"A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartja a másodfokú ítélet rendelkező részét, mely szerint kötelezi I. és II. rendű alpereseket, hogy 90 nap alatt a következő munkákat végezzék el: A felperes ingatlana felé eső alagsori szinten létesített 125x125 cm-es, 77x125 cm-es és szintén 77x125 cm-es ablakokat 60x60 cm-es bukóablakokra cseréljék ki, az ablakokra katedrálüveget helyezzenek el, a 93x210 cm-es ajtót falazzák be." (BH 1994.405)
"A bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy az eredeti állapot helyreállításának kimondásával végrehajtható ítéleti rendelkezést hozzon. Akkor járt volna el helyesen, ha a lakáshoz hozzákapcsolt raktárhelyiség megszüntetése érdekében elvégzendő munkákat szakértő bevonásával határozza meg úgy, hogy annak teljesítése végrehajtási gondokat ne vethessen fel, és alkalmas legyen az épület károsodásának a legteljesebb kiszűrésére, illetve olyan pótlólagos munkák elvégeztetésére, amelyek az épület állékonysága tekintetében is az eredeti állapot helyreállítását vagy az annak megfelelő állapot létrehozását szolgálják." (BH 1999.122)
"A bíróság döntésében jogerős ítéletével az eredeti állapot helyreállítását rendelte el anélkül, hogy meghatározta volna azokat a részcselekményeket, amelyeket az alperesnek el kell végeznie ahhoz, hogy a jogerős ítéletet végrehajtottnak lehessen tekinteni. E részcselekmények pontos meghatározása azért sem lett volna mellőzhető, mert korábbi felperesi álláspont szerint - megegyezően az alperesi felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal - az volt, hogy a kialakított vasbeton födém eltávolítása az ingatlan állagának sérelme nélkül nem valósítható meg, a főfalon található bejárat megszüntetése az állékonyság megtartásához megerősítő munkák elvégzését indokolhatja." (BH 1999.122)
A helyszíni közvéleménykutatás során a jelenlévők többsége úgy nyilatkozott, hogy inkább részletezően határozza meg a kötelezett számára a tőle elvárt magatartást, hiszen ha csak annyit tartalmaz az alapdöntés rendelkező része, hogy "állítsa vissza az eredeti állapotot", az minimum háromfajta eredeti állapotot jelent: a kérelmezőét, a kötelezettét, meg a jegyzőét.
A kérdés feltétele kapcsán kialakult egy konstruktív vita is, melynek során az egyik jelenlévő szerint irreális elvárni olyan műszaki tartalom kifejtését például a kérelmező részéről, amely magát a jegyzőt is komoly kihívás elé állíthatja - utalok itt a korábban idézett egyik bírósági döntésre is, ahol egyenesen szakértő kirendelésével lehetett volna megnyugtatóan eldönteni a műszaki tartalmat.
A konstruktív vita végén abban maradtunk, hogy - a magam részéről legalábbis biztosan - nagyon óvatosan kell eljárni akkor, amikor az ügytípus olyan, amelyben két fél között kell "igazságot tennie" a jegyzőnek, és azért mert valaki korábban jelenik meg ügyfélfogadás során és korábban kér segítséget például a kérelem kitöltéséhez, az nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy neki van igaza. Nekünk nagyfokú objektivitással, mindkét féltől kellő távolságot tartva kell meghozni valamely döntést, és az ügyfélközpontúság nem fajulhat odáig, hogy lediktáljuk az ügyfélnek azt a "kifejezett kérelmet a jegyző felé", melyet majd azután szóról szóra bemásolhatunk az eljárás végén meghozandó döntésünkbe. A másik fél ilyenkor - pusztán időbeli rangsorolás miatt - esetenként kevesebb szakmai segítséget kaphat és ez akár igazságtalan döntéshez is vezethet. Nem kell persze velem egyetérteni, de véleményem sze-
- 8/9 -
rint az, aki nem tudja szabatosan, érthetően megfogalmazni, hogy mit szeretne kérni egy jegyzői birtokvédelmi eljárásban, az ügyfélfogadás során elhangzott objektív és kellő távolságot tartó segítség ellenére se, az ne indítson jegyzői birtokvédelmi eljárást vagy kérjen további segítséget családtagjaitól, ismerőseitől vagy jogi képviselőtől. Amennyiben pedig komolyabb műszaki tartalommal szükséges kitölteni az eredeti állapot helyreállításának jogi fogalmát, úgy akár szakértőhöz vagy hozzáértő szakemberhez forduljon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
