Megrendelés

(Konferencia) Schanda Balázs - Szabó István: Történeti alkotmányunk vívmányai és az Alaptörvény (IAS, 2016/4., 7. o.)

PPKE JÁK, 2016. április 29.

Konferencia-tanulmányok

Magyarország Alaptörvényét, második írott alkotmányát fél évtizede fogadta el az Országgyűlés. Az alkotmány egy állam legfontosabb jogi dokumentuma, amely alapvetően határozza meg az állam közjogi és politikai berendezkedését, biztosítja polgárainak szabadságát és lehetővé teszi személyiségük kiteljesítését. Egy új alkotmány elfogadása tehát túlzás nélkül mindenkor történelmi eseménynek mondható. Öt esztendő ráadásul - ha nem is történelmi távlat, de - kellő idő ahhoz, hogy bizonyos tapasztalatok megszereztessenek, és bizonyos következtetések levonhatóak legyenek az Alaptörvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. A dokumentum elfogadását, majd rákövetkező módosításait jelentős vihar kísérte Magyarországon és Európa-szerte, az Országgyűlés alkotmányozó többsége nem jelentett teljes konszenzust is, éppen ezért még fontosabb időről-időre áttekinteni azt, hogy a papírra vetett szöveg hogyan kel életre a mindennapokban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán ezért tartottuk meg az ötéves évforduló apropóján, 2016. április 29-én a "Történeti alkotmányunk vívmányai és az Alaptörvény" címmel rendezett konferenciát, az alkotmány hatályos közjogi és történeti vonatkozásaira fókuszálva. E rendezvény előadásait, illetve az azok alapján készített tanulmányokat ezúton bocsájtjuk közre. ■

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére