Alfredo di Stefano, Puskás Ferenc, Diego Costa. Mind olyan játékosok, akik szerepeltek a születési országukon kívül egy másik ország válogatottjában. A világ labdarúgásának irányító szerve, a FIFA immáron szigorú szabályrendszert alkotott a labdarúgók válogatottbeli szereplését illetően. Tanulmányunk célja bemutatni, hogyan függ össze az állampolgárság kérdése a globalizációval, és ez miként jelenik meg a FIFA szabályalkotásában. Kutatásunk következtetése, hogy egy labdarúgó szövetségváltása jelentős hatást gyakorol az adott válogatott csapat teljesítményére és összetételére, hiszen egy-egy játékos hozzáadása vagy elvesztése komoly változásokat jelenthet a csapat dinamikájában és képességeiben.
Alfredo di Stefano, Ferenc Puskás, Diego Costa. All players who have played for a national team of a country other than their country of birth. The governing body of world football, FIFA, has now established a strict set of rules for footballers playing for national teams. The aim of this study is to show how the issue of nationality is linked to globalisation and how this is reflected in FIFA's rule-making. The conclusion of our research is that a footballer's change of nationality has a significant impact on the performance and composition of a national team, as the addition or loss of a player can mean major changes in team dynamics and skills.
Alfredo di Stefano, Ferenc Puskás, Diego Costa. Alle Spieler, die für eine Nationalmannschaft eines anderen Landes als ihres Geburtslandes gespielt haben. Der Weltfußballverband FIFA hat inzwischen ein strenges Regelwerk für Fußballer aufgestellt, die für Nationalmannschaften spielen. Ziel dieser Studie ist es zu zeigen, wie die Frage der Nationalität mit der Globalisierung zusammenhängt und wie sich dies in den FIFA-Regeln niederschlägt. Unsere Untersuchung kommt zu dem Schluss, dass der Wechsel der Nationalität eines Fußballspielers erhebliche Auswirkungen auf die Leistung und die Zusammensetzung einer Nationalmannschaft hat, da der Zu- oder Abgang eines Spielers große Veränderungen in der Teamdynamik und den Fähigkeiten bedeuten kann.
Vitatott, mi alapján lehet egy sportágat a világ legnépszerűbbjének nevezni, a labdarúgás nagy eséllyel pályázik az első helyre, a hozzávetőlegesen 3,5 milliárd szurkoló világszerte csak erősíti ezt az állítást.[2] A globalizáció eszközei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a labdarúgás a világ összes országában ismert sportággá váljon, ez nagyban köszönhető az egyszerűségének is. Csupán egy labda kell hozzá, és emberek, akik az eszközt megfelelően használják. A 20. században a sportág megváltozott: létrejöttek a különböző szövetségek, világszerte gazdasági és politikai egyesülések alakultak, amelyek mind hatással voltak a labdarúgás életének alakulására. A különböző folyamatok, mint a migráció, a globalizáció és a gazdasági előnyök előtérbe helyezése hatással van ma is a sportolók nemzeti szövetségváltására. A migráció egyrészről megváltoztatta a nyugati társadalmak etnikai szövetét, másrészről pedig megkérdőjelezte az állampolgárságot és a nemzeti identitást.[3] A 21. században tovább növekedett a sportág dominanciája, éppen ezért szükséges folyamatosan szabályozni nemzetközi és uniós szinten is.
A labdarúgás nemzetközi irányítását a leghatásosabb egy piramis ábrázolásával lehet szemléltetni. A piramison belül rétegek találhatóak, amelyek más-más különböző földrajzi hatályú feladatokat látnak el. A piramis kialakulásában nagy szerepe volt Nagy-Britanniának, hiszen itt jöttek létre a modern labdarúgás alapelvei. A labdarúgás később helyi és nemzeti szintűből nemzetközi hatókörűvé vált, kialakultak a különböző irányító testületek, amelyek mai napig meghatározó jelleggel bírnak.[4]
- 27/28 -
1. ábra: A labdarúgás piramis struktúrája
A piramis legalsó rétegét a klubok alkotják, amelyek nélkülözhetetlen elemekként jelennek meg, ezek nélkül nem tudna összeállni a labdarúgás rendszere. A klubokat eredetileg helyi közösségként alapították, időközben ez a rendszer azóta megváltozott, de továbbra is jelentős szerepük van a közösségekkel való kapcsolat miatt. A következő szintet a regionális szövetségek alkotják, amelynek tevékenységi körei általában egy adott régióra korlátozódnak, de még a nemzeti szövetségen belül működnek. A nemzeti szövetségek legfőbb feladata a nemzeti csapat koordinálása, továbbá a sportág legfőbb szabályozó és fegyelmi testületi feladatkörének ellátása az országhatárokon belül. Korlátozott autonómiával rendelkezik, hiszen fontos feladata, hogy be kell tartania a felette elhelyezkedő irányító szövetségek szabályait. Fontos kiemelni, hogy a FIFA országonként csak egy hivatalos szövetséget ismer el. A piramis következő szintjét a hat kontinentális konföderáció alkotja: az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC), az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF), az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF), a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL), az Óceániai Labdarúgó szövetség (OFC) és nem utolsósorban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A piramis legfelső szintjén a nemzetközi szövetség helyezkedik el, a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) amely a labdarúgás legfelsőbb hatósága, a világ labdarúgásának irányító központjaként funkcionál.[5]
Ahhoz, hogy a labdarúgásban felmerülő állampolgársági kérdéseket megértsük, először tisztázni kell, mit jelent pontosan az állampolgárság fogalma. Bár többféleképpen értelmezhető, vannak jellegzetes fogalmi elemei, amelyek segítenek a pontos meghatározásban. Ez a témakör elsősorban az államok belső jogának, különösen a közjog és azon belül az alkotmányjog területén jelenik meg. Ábrahám Attila szerint az állampolgárság az állam és egy meghatározott természetes személy viszonya. Az állampolgárság lehet születéssel keletkezett: az apa vagy az anya állampolgárságához igazodva (ius sanguinis a patre, ius sanguinis a madre), vagy lehet az állam területén való születés okából (ius soli elv). A nemzetállamokban az összetartozás érzését egy "képzelt közösséghez" való tartozás teremti meg, amelyet gyakran magától értetődőnek tekintünk. A honosítások alkalmával a ius soli elv kerül előtérbe, amely esetében fontos az állam területén eltöltött tartózkodási időtartam.[6]
A globalizáció vitatott témakör, rengeteg definícióval rendelkezik, de lényegében egy folyamatról beszélhetünk, amely során a földrajzi helyek, valamint az ott tevékenykedő gazdasági, társadalmi, politikai szereplők közötti integráció megerősödik. Saskia Sassen úgy vélekedik, hogy kialakult egyfajta gazdasági állampolgárság, amely nem a polgárokat helyezi előtérbe, hanem a globális gazdasághoz kapcsolódó szereplőket, mint például az egyes piacokat, vállalatokat.[7] Ez a logikai felvetés értelmezhető lehet a labdarúgás esetében is, hiszen egy nemzetközi piacról beszélhetünk, ahol rengeteg vállalat, klub, szervezet van jelen, amelyek legtöbb esetben üzleti alapon működnek. A globalizáció pedig utakat nyitott a labdarúgás terjeszkedésének és folyamatos fejlődésének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
