https://doi.org/10.59851/mj.72.05.10
Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke 2024. november 26. napján rendezte meg a Harmathy Attila professzor úr munkásságának emléket állító Attila Harmathy Memorial Lecture rendezvénysorozat második előadását. Az előadó a hamburgi Max Planck Összehasonlító és Nemzetközi Magánjogi Intézet nyugalmazott vezetője, Prof. Reinhard Zimmermann volt, aki az öröklési jogi és a családjogi tartás témakörében tartotta meg beszédét, különös tekintettel a kötelesrész intézményére és az Intézet által kidolgozott reformjavaslatra. Az eseményen a közönség is hozzászólt számos kérdéshez.
Kulcsszavak: Harmathy Attila; Reinhard Zimmermann; öröklési jog; kötelesrész, családjogi tartás; családtagok közötti szolidaritás
The Civil Law Department of the Law School of Eötvös Loránd University held the second event of the 'Attila Harmathy Memorial Lecture Series' on the 26th of November 2024. This series memorializes Professor Attila Harmathy's oeuvre. The lecturer of this second occasion was the retired Head of Max Planck Institute for Comparative and International Private Law in Hamburg, Prof. Reinhard Zimmermann. He gave his speech on the topic of inheritance law and family law maintenance, with particular regard to the institution of the compulsory share and the reform proposal developed by the Institute. At the event, the audience also commented on many controversial issues.
Keywords: Attila Harmathy; Reinhard Zimmermann; inheritance law; compulsory share; family law maintenance; solidarity between family members
Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke 2024. november 26. napján rendezte meg a Harmathy Attila professzor úr munkásságának emléket állító Attila Harmathy Memorial Lecture rendezvénysorozat második előadását. A ren- dezvénysorozat nyitó előadását 2023-ban Hugh Beale professzor úr tartotta meg, második alkalommal pedig Reinhard Zimmermann professzor úr, a hamburgi Max Planck Összehasonlító és Nemzetközi Magánjogi Intézet nyugalmazott igazgatója tartott előadást. A rendezvény egyúttal az MTA Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része is volt. A megjelent közönséget elsőként a Kar dékánja, Sonnevend Pál professzor úr köszöntötte, majd Szeibert Orsolya professzor asszony, a Polgári Jogi Tanszék vezetője osztotta meg bevezető gondolatait. Ezt követően a Polgári Jogi Tanszék doktori hallgatója, Alberti Giulia ismertette az előadó életútját és érdemeit.
Az előadás, mely a "Maintenance in Place of Compulsory Portion: Towards a Reform of Mandatory Family Protection in German Law" címet viselte, a német és osztrák jogi alapokból kiindulva egy olyan témával foglalkozott, amely minden nyugati jogrendszer és a magyar jog tekintetében is relevánsnak tekinthető. A hallgatóság azzal kapcsolatban szerezhetett új ismereteket, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi változásaira és kihívásaira tekintettel miként lehet a végintézkedési szabadság és a családi szolidaritás követelménye között egyensúlyozni. A Max Planck Intézet által kidolgozott és az előadás keretében ismertetett reformjavaslat[1] a kötelesrész és a tartási követelések öröklési helyzetének lehetséges felülvizsgálatát tartalmazza.
Annak ellenére, hogy a kötelesrészt a Bürgerliches Gesetzbuch (a továbbiakban: BGB) csupán egy törvényi szakaszban tartalmazza, az előadás arra mutatott rá, hogy az mégis az öröklési jog legvitatottabb jogintézményének tekinthető, ezért megváltoztatásának gondolata a kodifikációs folyamatok során időről időre felmerül.
A német polgári jog a magyarhoz hasonlóan feljogosítja az örökhagyó öröklésből kizárt szüleit, leszármazóját, illetve túlélő házastársát, hogy a hagyatéki vagyonnal szemben egy meghatározott hányad erejéig követeléssel éljenek. A kötelesrész mögött meghúzódó elvek egyszerűek, azonban a kötelesrészi igény gyakorlati érvényesítése több szempontból is kihívás elé állítja a jogászokat. A kötelesrész érvényesítéséhez először is meg kell határozni a kötelesrész alapjául szolgáló vagyon értékét, amely a jogosult számára meglehetősen nehéz feladat is lehet, hiszen nem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal. Amennyiben a hagyatékban valamilyen családi vállalkozás tagsági jogai is megtalálhatóak, akkor a kötelesrész érvényesítése akár a vállalkozás működését és fennmaradását is veszélyeztetheti. Ezenfelül elvi értelemben is aggályos a kötelesrész, hiszen az jelentősen korlátozza az örökhagyó végintézkedési szabadságát. Emiatt az utóbbi években a jogtudományban is egyre több olyan kutatás jelent meg, amely arra keresi a választ, hogy miként előzhető meg és védhető ki a kötelesrész iránti igény. Joggal vethető fel tehát a kérdés az előadó szerint, hogy egy ennyire terhes jogintézményt valójában miért is lehet célszerű fenntartani. Álláspontja szerint a kötelesrész mellett szóló érvek leginkább a jogi hagyományokon, valamint a családon belüli szolidaritáson alapulnak. Az előadó az utóbbi fogalom elemzésével vezette át mondandóját a re-
- 331/332 -
formjavaslat másik témájára, a tartási kötelezettségnek az öröklés során betöltött szerepére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
