Közismert, hogy Olaszország soros elnökségi időszaka milyen felfokozott politikai hangulatban kezdődött.
Ehhez járultak még olyan - máig is elhúzódó - konfliktusok, mint például a közel-keleti válság.
Az Olasz Elnökségre nehezedik továbbá a felvételre váró országok részvételével is zajló Kormányközi Konferencia (vagy legalábbis annak első szakaszának), valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (és a hozzá kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv) részes felei decemberben megtartandó konferenciájának lebonyolítása.
Az Elnökség programjában az alábbi területeket jelölte meg elsődleges prioritásként:
• Kormányközi Konferencia: a konferencia helyszíne Róma lesz, kezdete pedig várhatóan október 4-e. Legfőbb célkitűzése, hogy valamennyi jelenlegi és leendő tagállam megállapodásra jusson a Konvent által elkészített, és a júniusi tesszaloniki Európai Tanácson átadott Európai Alkotmány-tervezet rendelkezéseivel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy a jövő év júniusában esedékes Európai Parlamenti választások előtt a polgárokat megfelelően tájékoztatni lehessen az EU jövőjét illető változtatásokról, továbbá hogy a Csatlakozási Szerződések ratifikációja is rendben megtörténjen, az Alkotmányos Szerződést még 2004. május 1-je előtt alá kell írni.
• Az európai gazdaság: az EU célja továbbra is a Liszszaboni Stratégia mentén haladva megteremteni a modern, rugalmas, kutatásra nyitott európai gazdaságot. Ennek érdekében az Elnökség meghirdeti az "Európai Akció a Növekedésért" programot. Tervezik még többek között a termelés és a munka minőségének javítását, az európai közlekedési hálózat fejlődésének segítését, a szociális biztonság és a nyugdíjrendszer megreformálását. Figyelmet fordítanak az euró-zóna gazdasági növekedésére, a környezetvédelmi fenntarthatóságra, a közös agrárpolitikára, a kohéziós politikára,
• Egy "nagyobb Európa" felé: a "szabadság, biztonság, igazságosság" térségének megteremtése régi igény az Unióban, amely most kiegészül a bővítési folyamat lezárásának igényével. Ez utóbbi az elnökségi program alapján Románia, Bulgária, Törökország, és a nyugat-balkáni államok jövőbeli integrációját is magában foglalja.
• Európa jelenléte a világban: a cím alatt a közös kül- és biztonságpolitika értendő. Védelmi téren ez a NATO-val való hatékony együttműködést jelenti, amit kiegészítenek a válságmenedzselési, békefenntartási feladatok. AZ EU és az USA, valamint az EU és Oroszország viszonyát új, erősebb alapokra kell helyezni. E pontban természetszerűleg hangsúlyosan szerepel az iraki katonai beavatkozás és a közel-keleti békefolyamat kérdése.
• Az állampolgárok biztonsága: az Elnökség vállalja a terrorizmus elleni egységes fellépést, fokozottabban együttműködve a tagállamokkal, illetve a migráció, a menekültügy, külső határok kezelését. A bírósági együttműködés területén elsősorban a polgári ügyekre (családjog, szülői felügyelet) koncentrálnak.
Az Unió új alkotmányának kidolgozásával megbízott Konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing a júniusi szaloniki Európai Tanácson adta át az elkészült tervezetet a tagállamok és csatlakozó országok képviselőinek.
A tervezet az alapítószerződésekre (illetve azok módosításaira) épülve foglalja össze az EU működésének, intézményeinek legfontosabb szabályait, több, radikálisnak mondható változást eszközölve azokban, melyek 2009-től hatályosulnának:
• "kettős faktorú minősített többségi" szavazatrendszer: az a döntés érvényes, amelyet a tagállamok egyszerű többsége támogat, úgy, hogy egyben az Unió lakosságának 60%-át is reprezentálják; a döntéshozatal általános szabályává a minősített többségi szavazás és az együttdöntés válik;
• uniós külügyminiszteri poszt bevezetése;
• a Bizottság összetételének reformja: elnökből, a külügyminiszterből és 13 európai biztosból áll. Ezen, szavazati joggal rendelkező biztosokon kívül az elnök szavazati joggal nem rendelkező biztosokat is kinevezhet egy rotációs rendszer keretében;
• az Európai Tanács elnöklésében megszűnik a jelenlegi rotációs rendszer, és az elnököt két és fél évre választják;
• megváltozik a jogforrási hierarchia és a jogszabályok elnevezése: irányelv helyett ezentúl európai törvényeket és európai kerettörvényeket alkotnak, a rendelet és a határozat elnevezés megmarad, de némiképp mó-dosított tartalommal, szintén megmarad továbbá nem kötelező erejű normaként az ajánlás és a vélemény.
A tervezet javára írható, hogy tartalmazza az emberi és állampolgári jogok felsorolását, ugyanakkor hibája a dokumentumnak, hogy alkotmányos jellege ellenére túlságosan részletes, különösen az intézményi rész vonatkozásában, illetve feleslegesen tartalmazza az intézmények szabályait az első részben, miután ezt külön részben is tárgyalja.
A Kormányközi Konferencián vita várható az egyes rendelkezések elfogadásával kapcsolatban. Elsősorban az újonnan csatlakozó kis- és közepes államoknak nem áll érdekében a bevezetni tervezett szavazási, döntéshozatali rendszer.
Az aggályok jelentőségét jelzi, hogy szeptember 1-jén Prágában tanácskoztak az érintett államok a konferencián képviselendő álláspontok egyeztetése céljából. Magyarország kiemelt figyelmet szentel a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének, és arra fog törekedni, hogy ezek egyéni és kollektív jogainak védelme bekerüljön a normaszövegbe.
A nagyok természetesen a konferencia mielőbbi lezárása mellett érvelnek, a vita megnyitásának veszélyeire híva fel a figyelmet.
• Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió
Úgy tűnik, a bővítéssel párhuzamosan ismét napirendre kerül a már év(tized)ekkel ezelőtt elsősorban a franciák által támogatott Európai Védelmi Közösség kérdése. Idén április 29-én Belgium, Franciaország, Luxemburg és Németország kezdeményezte a Védelmi Unió létrehozását, egy gyorsreagálású erő és többnemzetű főparancsnokság felállítását.
Jelenleg folyamatban van az elképzelések továbbfejlesztése, ami elsősorban Nagy-Britannia oldaláról ütközik ellenállásba, hiszen a NATO-hoz, USA-hoz fűződő viszony szempontjából aggályos lehet.
Informális Tanácsülések:
• Informális távközlési miniszteri találkozó (szept. 3-5. Viterbo)
• Informális egészségügyi miniszteri találkozó (szept. 5-6. Milánó)
• Informális külügyminiszteri találkozó (szept. 5-6. Riva del Garda)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
