Az európai közösségi jogász magyarországi tevékenységével kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásának feltétele-e a magyar nyelv ismerete. Az Ütv. 89/E. § (1) bekezdésének i) és j) pontja alapján az eseti szolgáltatást nyújtó, az állandó jellegű és az alkalmazott ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász köteles megjelölni azt az idegen nyelvet, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja.
Annyi bizonyos, hogy az ügyvédi kamarába felvételét kérelmező európai közösségi jogásznak a felvételi eljárás során az Ütv. 89/F. § (1) bekezdésének c) pontja alapján személyes meghallgatáson kell bizonyítania, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással. De mi a helyzet az eseti ügyvédi szolgáltatást nyújtó, illetve a saját szakmai címe alatt állandó ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogásszal? Vajon a képviselőt megilleti-e az anyanyelvhasználat joga a bírósági eljárás során?
A Pp. 6. § szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar, és a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. A bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy kisebbségi nyelvét használni. A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az előző elvek érvényesülése érdekében szükséges.
A Strasbourgban 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához (kihirdette az 1999. évi XL. törvény) való csatlakozással Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy a horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nyelvek vonatkozásában megengedi a bíróság előtt személyesen megjelenő félnek a saját regionális vagy kisebbségi nyelve használatát anélkül, hogy az számára külön költséget jelentsen, valamint megengedi a regionális vagy kisebbségi nyelven készült dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, ha szükséges, tolmácsok és fordítások segítségével, továbbá nem minősíti érvénytelenek a Kartában részes államokban, valamint a felek között készült jogi okmányok érvénytelenek pusztán azon az alapon, hogy azok regionális vagy kisebbségi nyelven készültek, és biztosítja, hogy az e nyelvet nem beszélő harmadik féllel szemben is felhívhatók legyenek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
