A csődegyezség szabályainak 2009. évi megújítása óta - a kezdeti viszonylagos ügyszám emelkedés után - évi 100-120 csődeljárás indul. Ezeknek az ügyeknek átlagosan 40%-ban sikerül jogerős végzéssel jóváhagyott egyezséget kötni. Arra nézve nem találtam adatot, hogy a sikeres csődegyezséget követően hány adós ellen indul a csődeljárásban vállalt kötelezettség nem teljesítése miatt felszámolási eljárás. A magam részéről ezzel magyarázom, hogy a csődegyezség kérdéskörében vannak még szürke foltok, egyszerűen azért mert a bíróság nem került abba a helyzetbe, hogy állást foglaljon egyes kérdésekben.
Ebben a kis tanulmányban több olyan kérdést elemzek, amelyek megnehezítik a vállalkozások és vezetők dolgát, amikor a csődeljárás megindításáról döntenek. Teljesen váratlan fordulata volt a megújított csődeljárási szabályok bevezetésének a bírói aktivitás esetenkénti szélsőséges megnyilvánulása.
A jogalkotás célja a csődeljárás szabályainak módosításával egyértelműen az volt, hogy az adós és a hitelezők megállapodása alapján elkerülhető legyen a vállalkozás jogutód nélküli megszűnése. A joggyakorlatot figyelve viszont egyre inkább az a bírói attitűd érvényesül, amikor egy-egy formális eljárási hibának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint annak, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a felek túlnyomó többsége - esetenként 90%-a - egyetért a csődegyezség tartalmával.
Először a csődegyezség jogi jellegével foglalkozom annak kapcsán, hogy amennyiben egy sikeres csődegyezség után mégis megindul a felszámolás, mi lesz a megkötött egyezség sorsa.
Ezt követően az eljárási hibák hatása a csődeljárásra lesz a témám, végül a csődegyezség társasági részesedés szerzésével megvalósuló kérdését járom körül.
Rendszeresen visszatérő téma, hogy a csőd- vagy felszámolási eljárásban köthető egyezség milyen jogi jellegzetességgel rendelkezik. A kérdés nem akadémikus, ugyanis a kérdés megválaszolásától függ, hogy miként kell értékelni az adós és a hitelezők közötti kötelmi szerződések helyzetét a csőd- vagy felszámolási egyezség megkötése után. Itt elsősorban nem az összegszerűségi kérdésekre kell gondolni, hanem a szerződések egyéb jellemző kikötéseire, a kamatra, járulékokra vonatkozó előírásokra, illetve a biztosítékok helyzetére. Amennyiben a csődegyezség mindenre kiterjedő megállapodást tartalmaz, akkor nincs gond, ha viszont csak a követelések összegét, a kifizetések átütemezését tartalmazza az egyezség, máris felmerül, hogy mi a helyzet a csődegyezségben nem érintett biztosítékokkal, járulékos kötelezettségekkel.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a bíróságok és a felek, ha a sikeres csődegyezség megkötését követően, a csődegyezség nem teljesítése miatt indul akár egyedi végrehajtási eljárás, akár felszámolási eljárás. Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a csődeljárásra koncentrálva.
Az egyezségnek két fő típusa van, az anyagi jogi vagy polgári jogi és az eljárásjogi egyezség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
