Az 1988. évi VI. tv. (Gt.I.) 6. §-a és 29. §-a, valamint az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.II.) 4. §-a, és 23. §-a különböző korlátozó, kizáró rendelkezéseket fogalmazott meg egyrészt a tagokkal, másrészt a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szemben. A taggá válást korlátozó szabályok alapvetően hitelezői érdekeket védtek azáltal, hogy nem tették lehetővé korlátlan felelősség vállalását több gazdasági társaságban. A vezető tisztségviselővel szemben elvárás volt, a társaságok vezetését büntetlen előéletű és olyan személyek lássák el, akik nincsenek büntető ítélet következtében eltiltva attól a tevékenységtől, amelyet a vezetésükre bízott társaság folytatni kíván. E személyekkel szemben elvárás lett az is, hogy ne irányítsa a társaságot gazdaságilag, szakmailag alkalmatlan, vagy a társasággal és a hitelezőkkel szemben kötelességszegő és ezzel kárt okozó magatartást tanúsító személy sem. Ez a körülmény ugyancsak felsorakozott a tisztség vállalását kizáró okok közé.
A Gt.II. 2006. június 30-ig volt hatályban, és ez alatt az idő alatt sem a 4. §, sem pedig a 23. § nem változott.[1] Meg kell jegyezni azt is, hogy a Gt.II. "iker jogszabálya" A cégnyilvántartásról a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv.-nek nem volt olyan kapcsolódó rendelkezése, amely előírta volna valamely érintett személlyel szemben felmerült korlátozó rendelkezés cégjegyzékbe való bejegyzését. A szabályozás szerint egy adott gazdasági társaságban kifejtett negatív tevékenység zárta el a volt vezető tisztségviselőt újabb gazdasági társaságban történő tisztségviselés elől, míg a büntetett előélet (foglalkozástól eltiltás) abszolút kizáró ok volt függetlenül attól, hogy az inkriminált tevékenységet a jelölt gazdasági társaságban követte-e el, vagy sem.
Ebben az időszakban, valójában nem is beszélhetünk eltiltásról, - ide nem értve azt az esetet, ha valamely személyt mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltottak, - nem volt ugyanis a Gt.I.-ben vagy Gt.II.-ben, de a cégeljárási törvényekben sem kifejezetten eltiltásra vonatkozó előírás. A tisztség viselését, és tagsági jogviszony létesítését kizáró okokról lehetett beszélni, még a büntető intézkedés szerinti eltiltás sem került a cégjegyzékbe bejegyzésre.
2006. július 1-jén új társasági törvény lépet életbe, a 2006. évi IV. tv. (Gt.III.)
A gazdasági társaságban történő tagsági viszony létesítését kizáró okok annyiban változtak, hogy az új törvény megengedte egyszemélyes társaságnak újabb egyszemélyes társaság alapítását, a Gt.II.-ben írt további rendelkezésektől egyébként a Gt.III. 5. §-a nem tért el.
A Gt.III. 23. §-a a Gt.II. 23. §-ához képest részben változott. Míg a Gt.II.-ben - egyebek mellett - kizáró ok volt a tisztség elvállalása olyan személynek, aki korábban felszámolás alá került gazdasági társaságban töltött be tisztséget, e rendelkezést a Gt.III. elhagyta. Változatlan kizáró ok maradt új tisztség elfogadásánál a megszüntetési eljárás során törölt társaságban betöltött korábbi vezető tisztségviselői szerep. A büntető ítélet miatti kizáró ok kiegészült azzal, hogy az, érintette azokat a személyeket is, akiket a büntető anyagi jogi szabályok miatt, a vezető tisztségviselői tevékenységtől tiltottak el.
A Gt.III.-nak és az ezzel egy időben hatályba lépő, A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek (Ctv.) eredetileg nem volt arra előírása, hogy a fent említett kizáró okokra nézve tartalmazzon cégjegyzék adatokat. A Ctv. 2007. szeptember 1-jével történt módosítása után a Ctv. 26. § már előírta, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, a cég minősített többséggel rendelkező tagjának (részvényesének) korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért, ez a tény kerüljön bejegyzésre a cégjegyzékbe a képviselő, tag nevének és lakóhelyének feltüntetésével, megjelölve egyben a jogerős bírósági döntésnek a számát és keltét. Ez ugyan még nem vált tisztség létrejöttét kizáró körülménnyé, nyilván figyelemfelhívó hatása volt, amúgy a bejegyzésből nem derült ki, hogy a marasztalt személy eleget tett-e fizetési kötelezettségének, vagy sem.
A cégbejegyzési kérelem mellékletét képezte ugyan a vezető tisztségviselő elfogadó, és az összeférhetetlenség okának fenn nem állását tartalmazó nyilatkozata, kizáró okra nyilatkozatot tenni nem kellett.
Végül, a Gt.III. 23. §-át két évvel később, 2009. szeptember 1-jével módosították. Ezek szerint már nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől
- 1/2 -
számított öt év.[2] Új rendelkezés volt a többségi befolyással rendelkező tag felelőssége megállapítása esetén a tisztségvállalás kizárása. A Gt.III. 5. §-a - tagsági viszony létesítését kizáró okok - ez alkalommal nem került módosításra.
2009. szeptember 1-jével változott a Ctv. is. A 26. § cégjegyzéki adatként rendelte feltüntetni már nem csak a Cstv. szerint elmarasztalt vezető tisztségviselőt és minősített többséggel rendelkező tagot, - ez cégadat volt már 2007. szeptember 1-jétől - hanem a társaság elmarasztalt uralkodó tagját is, bár rá nézve tisztségvállalást kizáró ok ez alkalommal a Gt.III. 23. §-ába nem került be.
A Ctv. 27. §-a ugyanakkor előírta, hogy az egyes cégformáknál bejegyzésre kerüljön, ha a vezető tisztségviselő vagy cégvezető a Gt. 23. § szerinti eltiltás alatt áll.[3]
(Ezekből a rendelkezésekből leszűrhető, hogy a tisztségviseléstől elzárt személyek köre nem mindig volt azonos azzal a személyi körrel, cégjegyzékbe bejegyzettek körével, akik valamely társasági formában nem létesíthettek tagsági jogviszonyt?)
A Ctv. 1. számú mellékletében írtaknak megfelelően előírták a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozatának csatolását arról, nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.
Az anyagi jogi jogszabályokon alapuló eltiltás tehát (Btk., Gt., Cstv.), amely a vezető tisztségviselés vállalását, illetve bizonyos esetekben a taggá válást kizárta, a Ctv. 2009. szeptember 1-jétől hatályosuló módosítása következtében vált cégjegyzéki adattá. Ez a fajta eltiltás, illetve annak bejegyzése alapjában véve egy másik bíróság ítéletének a végrehajtásán alapult. Polgári jogi marasztalásokon alapuló cégjegyzéki bejegyzése pedig annak függvénye volt, hogy a kötelezett fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Radikális változást, a 2011. évi CXCVII. tv.-nyel történt, 2012. március 1-jétől hatályos Gt.III. és a Ctv. módosítás hozott. A Gt.III.5. §-a és 23. §-a, a módosítás után - leegyszerűsítve - kizáró oknak jelölte meg, úgy a taggá válás, - különösen korlátlan felelősség mellett működő társaságban - mint vezető tisztségviselővé válás esetében azt a körülményt, ha az említett személyek felelősségének a megállapítására a Cstv.-ben vagy a Ctv.-ben írt valamely okból került sor, és a marasztaltak fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.[4] A gazdasági társaság megszüntetési eljárással történt megszűnése és annak törlése is - a Gt.-ben írt részletes okok miatt - kizárhatta tagsági jogviszony létrejöttét, valamint kizáró ok volt a cégbíróság által kiszabott pénzbírság meg nem fizetése is. A Gt. részletesen foglakozott azzal a kérdéssel, a tilalom meddig áll fenn, és milyen időtartamon belül fennálló tagsági vagy vezetői jogviszony esetében következik be az eltiltás.[5]
A módosító törvényhez írt indokolás szerint; az új rendelkezések a cégbíróság által megszüntetett ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a cég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A módosítás nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a cégeljárási törvény szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mondott ki, akik helytállási kötelezettségüknek a bíróság jogerős ítélete ellenére nem tettek eleget.
A Gt.III. 5. § (5) bekezdése és 23. § (4) bekezdése a Cstv.-n alapuló felelősség megállapítása mellett, már utal a Ctv. szabályai szerinti felelősség megállapítására. 2012. március 1-jével ugyanis a Ctv. VIII. Fejezete lényegesen megváltozott. A Ctv. végelszámolást rendező VIII. Fejezet 7. címéből - Kényszervégelszámolás - Kényszertörlés címén önálló, VIII/A. Fejezet lett, amely, valójában, első alkalommal rendelkezik a cégbíróság által önállóan alkalmazható eltiltásról [Ctv. 118. § (1) bekezdés b) pontja]. Ez az eltiltás, - amely címéből is következik - már a cégbíróság által lefolytatható kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódik.
Az új 118. § (1) bekezdés lehetővé tette a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárás következtében megszűnt cég volt vezető tisztségviselőjének, [Gt.III. 23. § (3) bekezdése alapján], egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagjának [Gt.III. 5. § (10) bekezdése alapján] cégbíróság általi eltiltását abban az esetben is, ha a céggel szemben követelés nem érkezett, de a cég vagyonával kapcsolatban sem merült fel adat. Ugyanezzel a lehetőséggel élhetett akkor is, ha a kényszertörlési eljárásban elrendelt vagyon felkutatás eredményeként arra a következtetésre jutott, a fellelt vagyon olyan csekély, hogy az, még egy esetlegesen elrendelt felszámolási eljárás költségeinek a fedezetére sem elegendő. A Ctv. ekkor még nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a követelés kielégítése megtörtént-e vagy sem.
Új szabályként került beiktatásra a 118/A. §, amely a volt taggal vagy vezető tisztségviselővel szembeni hitelezői igények kielégítésének eljárási rendjét rögzítette.
2012. március 1-jével cégjegyzéki adat lett a Gt. 5. §-a szerinti eltiltás is, amely cégformánként került bejegyzésre.
A 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2014. március 15-i hatályba lépésével hatályon kívül helyezésre került a Gt.III.
- 2/3 -
A Ptk. nem részletezi, hogy melyek a taggá válás, vagy vezető tisztségviselői megbízatás elvállalásának vagy betöltésének konkrét akadályai.
A Ptk. 3:90. § értelmében nem lehet gazdasági társaság tagja - a részvényest kivéve - az a személy, aki eltiltás hatálya alatt áll.
A Ptk. 3:22. § (6) bekezdés alatt - A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok - kimondja, hogy a tisztség betöltését kizáró ok a vezető tisztségviseléstől eltiltást kimondó határozat. Ez utóbbi rendelkezés kétségeket hagyott maga után, mivel az ügyvezetéstől eltiltás a 2012. évi C. törvény (Btk.) 54. §-a értelmében mellékbüntetés volt. A Ptk. idefűzött indokolása szerint új eleme a szabályozásnak, hogy feltételezi: nemcsak büntetőeljárásban lehet valakit eltiltani a vezető tisztségviselői tevékenységtől, hanem más eljárás keretei között - például felszámolási eljárás vagy e célból kidolgozandó speciális eljárás során - is. Ha bevezetésre kerülnek ilyen eljárások, akkor az ezek során eltiltott személyek sem tölthetnek be vezető tisztségviselői pozíciót.
Az eltiltás mibenlétét, okait a Ptk. nem határozta meg, azt, az ugyan ebben az időponttal beiktatott Ctv. 9/B-9/E. §-okra bízta, részletezve az eltiltás következményeit és időtartamát is. Az eltiltás "személyre" szólt, és nem konkrétan tagra vagy vezető tisztségviselőre. Az eltiltás elektronikus úton került a cégjegyzékbe bejegyzésre. Következménye viszont attól függött, hogy vezető tisztségviselő vagy tag eltiltásáról van-e szó. Előbbi azzal járt, hogy a vezető tisztségviselő a cégjegyzékből törlésre is került, utóbbi esetben pedig az eltiltott személy bizonyos tagsági, társulási jogaiban korlátozva lett.
A cégjegyzék általános adatai, pontosabban tényei között - és nem cégformánként - kellett viszont már bejegyezni az eltiltás tényét.
Az új Ptk. hatálybalépésével együtt bekövetkezett változások tehát azzal jártak, hogy a Ctv.-be kerültek az eltiltás jó részt anyagi jogi jellegű szabályai az eljárási rend meghatározásával együtt.
2014. július 1-jével nem változtak a tag, vezető tisztségviselő eltiltásának 9/B-9/D. § alatti szabályai. Megváltoztak azonban a kényszertörlés befejezésének, (Ctv. 118. §) és a tagok, vezető tisztségviselők felelősségének, (Ctv. 118/A-118/C. §), a velük szembeni igény érvényesítésének a rendelkezései. A változások részben szerkezeti változások voltak - pl. a vagyon felmérés szabályai átkerültek az új 117. §-ába - de érdemi változtatásokat is tartalmaztak.
A kényszertörlés során történő eltiltás esete egy lényeges ponton megváltozott. A vagyon hiánya önmagában nem járt az eltiltás alkalmazásával, csak abban az esetben, ha kielégítetlen hitelezői igények maradtak/maradhattak hátra. Rendelkezés történt a kényszertörlést követően megmaradt vagyonról, amennyiben arra hitelezői igények kielégítéséhez nem volt szükség. Végül az eltiltással szembeni jogorvoslat halasztó hatályt kapott.
A Ptk. indokolásában említett speciális eljárás, a módosított, illetve kiegészített 118/A. §-a a taggal, míg a 118/B. §-a, a vezető tisztségviselővel szemben érvényesíthető igényekről, azok jogcíméről rendelkezett.
Ebben az időszakban két lényegesebb változásról lehet beszámolni. 2017. július 1-jével módosult a 118/B. § (3)-(4) bekezdése, és a § kiegészült további (6) és (7) bekezdéssel.
A módosítás a vezető tisztségviselővel szemben személyre szabott felelősséget, konkrét elvárhatóságot mondott ki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet felismerése vonatkozásában. Rendelkezett arról is, a vezető mikor mentesülhet a felelősség alól. Ezek mellett új szabályok bevezetésével kiterjesztette a felelősséget - ha a kényszertörlést végelszámolás előzte meg - a végelszámolóra, ha az, nem tett eleget számviteli és adójogi jogszabályokban írt kötelezettségének, illetve - amennyiben ilyen kötelezettsége fennállt - a legfőbb szerv felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének. Az új (7) bekezdés kiterjesztette a felelősség megállapításának és velük szemben kártérítési igény érvényesítésének lehetőségét egyesületi vagy szövetkezeti tisztségviselőkre nézve.
A 2018. július 1-jei módosítás a 118. § (2) bekezdését kiegészítette egy igen lényeges szabállyal, amely az eltiltás mellőzésére adott lehetőséget, ha a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelés kielégítésre került.
A 2018. december 30-i állapot szerint tehát az eltiltás szabályai az alábbiak voltak.
A 9/B. § alapján eltiltásra kerülhetett az a személy, - tag, vezető tisztségviselő, - akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésekért peres bíróság jogerősen megállapította, - Cstv. 63. §, 63/A. §, Ctv. 118/A., 118/B. § - az, aki a gazdasági társaság tartozásaiért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, - Ptk. 3:138. §, 3:154. § - végül az, akivel, mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki, - pl.: [Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pont], - és a jogerős határozatban foglaltaknak nem tett eleget. Az elsőként említett személyi körbe tehát olyan cégben szereplő volt vezetők, tagok tartozhattak, amelyek felszámolási vagy kényszertörlési eljárás eredményeként szűntek meg, függetlenül a cég formájától. Az eltiltást a cégbíróság külön eljárásban akkor jegyezte be a cégjegyzékbe, amikor a végrehajtó vagy a végrehajtás foganatosító egyéb hatóság a cégbírósággal a marasztaltakkal szembeni végrehajtás eredménytelen voltát közölte. Az eltiltás időtartamát a Ctv. nem határozta meg. Az eltiltás következményeit a 9/B. § (2) bekezdése tartalmazta.
A Ctv. 9/C. §-a, a Ctv. kényszertörlési szabályával, a 116. §-sal és a 118. §-sal együtt került alkalmazásra. A Ctv. 116. §-a szerint kényszertörlési eljárást kellett lefolytatni a cég megszüntetése esetében továbbá, ha a cég, a végelszámolást három éve alatt nem fejezte be és törlés iránti kérelmet nem nyújtott be. Kényszertörlésre került sor akkor is, ha a cég megszűnését előidéző
- 3/4 -
körülmény következett be, de végelszámolásnak nem volt helye. A cégbíróság megszüntette a céget, ha annak székhelye ismeretlenné vált (Ctv. 89-90. §), ha annak adószáma törlésre került (Ctv. 91. §), valamint törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként. (Ctv. 84. §). Az eltiltás jogkövetkezményeit a 9/C. § (1) bekezdése, és részben a 9/D. § tartalmazták. Az eltiltás időtartama öt évre szólt. Az eltiltást a Ctv. 118. § (2) bekezdése értelmében, illetve esetében a cégbíróság mondta ki a céget megszüntető határozatában. Az eltiltással érintett személyi kört, az eltiltás következményeit a már említett 9/C. § és az azt követő szabályok tartalmazták. Az eltiltás nem mentesítette az érintetteket az anyagi helytállási kötelezettség alól, az erre irányuló igényeket a 118/A. § és 118/B. § alapján lehetett érvényesíteni és elbírálni.
2018. december 31-ével az Alkotmánybíróság 16/2018. (X. 8.) AB határozatával megsemmisítette a Ctv. 9/C. §-át. A határozat indokolásában kifejtette, hogy az eltiltás alkotmányos céljára figyelemmel indokolt, hogy e szankciót csak olyan személyekkel szemben alkalmazzák, akik a kényszertörlésre vezető törvényességi felügyeleti eljárásra magatartásukkal vagy mulasztásukkal okot adtak, valamint eljárásuk, magatartásuk vagy mulasztásuk és a törvénysértő állapot között megállapítható az okozati összefüggés.
A megsemmisített rendelkezés helyébe lépő új 9/C. §-t a 2018. évi XCI. tv. iktatta be, ezzel egy időben több, kisebb módosító szabályt is meghozva. A módosító törvényhez fűzött indokolás szerint a kényszertörlési eljárás fenntartása indokolt, szükség van ugyanis gyors és egyszerű eljárásra ahhoz, hogy a cégbíróság a szabályellenesen működő, "magára hagyott", kiüresedett cégeket törölje a cégnyilvántartásból. Ezek jellemzően az ismeretlen székhelyű, valamint az adószám törléssel érintett cégek. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer mentén a módosító törvény differenciált szabályozást alkalmaz, lehetővé téve egyben azt is, hogy az eltiltással fenyegetett személy, az erre irányuló eljárásban magát kimenthesse.
A 9/B. § rendelkezései azzal egészültek ki, hogy öt évben határozták meg azoknak a személyeknek az eltiltását, akiknek a felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárásban ki nem elégített tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, továbbá, fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Akik tehát a Ctv. 9/B. §-a szerint eltiltható személyek körébe tartozhatnak
- minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag;
- gazdasági társaság egyedüli tagja;
- egyéni cég tulajdonosa (a fentiek is a Cstv. 63. § szerint);
- felszámolási eljárás megindítását megelőző 3 évben társasági részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező tag (Cstv. 63/A. §);
- korlátozott tagi felelősség mellett működött törölt cég volt tagja, vagy a kényszertörlési eljárás megindulása előtt részesedését 3 éven belül átruházó volt tag (Ctv. 118/A. §);
- kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője, vagy az eljárás megindulása előtt törölt volt vezető tisztségviselő (Ctv. 118/B. § szerint);
- végelszámoló vagy a cég döntéseire ténylegesen befolyást gyakorló személy;
- a gazdasági társaság tartozásaiért korlátlan helytállási kötelezettségét nem teljesítő személy;
- a cégbíróság által kiszabott pénzbírságot meg nem fizető vezető tisztségviselő.
A fent felsorolt személyek esetében az eltiltásra okot adó tényállást, illetve marasztaló határozatot nem a cégbíróság, hanem más bíróság vagy hatóság állapítja és hozza meg, a cégbíróság az eredménytelenséget dokumentáló végrehajtási iratok alapján rendelkezik az eltiltásról.
A 9/C. § szerint a kényszertörlési eljárás keretén belül csak akkor lehet az eltiltásról rendelkezni, ha a kényszertörlési eljárásra ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban (Ctv. 89. §, 90. §), vagy adószám törlés miatt megszüntetett céggel szembeni eljárásban került sor (Ctv. 91. §). További feltétel, hogy a Ctv. 118. § (2) bekezdés értelmében a kényszertörlési eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére nem állt rendelkezésre vagyon, és vagyon hiányában a felszámolási eljárás sem hozna eredményt. Ez esetben eltiltás hatálya alá kerülhet, a
- bejegyzett vezető tisztségviselő;
- korlátlanul felelős tag;
- korlátolt tagi felelősség mellett működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag, (fent írt személyek eltilthatók akkor is, ha a cég felszámolási eljárásban szűnt ugyan meg, de a felszámolást kényszertörlési eljárás előzte meg);
- 100 ezer forintot meghaladó, meg nem térült követelés esetén a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően törölt volt vezető tisztségviselő, korlátlan felelősségű tag, többségi befolyással rendelkező tag.
A 9/C. § módosítása azzal a következménnyel jár, hogy csak akkor lehet a kényszertörlési eljárás keretében eltiltást alkalmazni, ha a kényszertörlési eljárás ismeretlen székhelyű cég megszüntetése, vagy adószám törlése miatt került lefolytatásra. Abban az esetben tehát, ha a kényszertörlési eljárásra törvényességi felügyeleti eljárás [Ctv. 84. § (1) bekezdés], három év alatt be nem fejezett végelszámolás miatt kerül sor [Ctv. 116. § (1) bekezdés b) pont], vagy a cég megszűnése ellenére nincs helye végelszámolás lefolytatásának [Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pont], a kényszertörlést elrendelő végzésben nem lehet az eltiltásról rendelkezni. Ha kielégítetlen követelések maradtak fenn, a hitelezők a 118/A. § vagy 118/B. § alapján igényüket perben érvényesíthetik. Amennyiben az számukra eredménnyel jár, az elmarasztaltak pedig jogerős ítélet ellenére nem teljesítenek, az eltiltásra a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerülhet sor.
Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedés napjától kezdődik.
Időtartama a 9/B. § (1) bekezdés alapján elrendelt el-
- 4/5 -
tiltás esetén egységesen öt év, míg a 9/C. § (3) bekezdés értelmében az említett eljárásokban meg nem térült követelések nagyságától függ.
Az eltiltás általános jogkövetkezményei, hogy az eltiltott személy - függetlenül attól, hogy tag, vagy vezető tisztségviselő volt - az eltiltás hatálya alatt a jövőre nézve
- nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást (Ptk. 8:2. §);
- nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává;
- nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelő bizottsági tagja.
Abban az esetben, ha tag került eltiltás hatálya alá, további jogkövetkezmény, hogy az eltiltás időtartama alatt, az eltiltás napjától kezdődően meglévő tagsági befolyásának mértéke átruházással, ajándékozással nem növelhető, kivéve, ha a befolyás mértéke nem éri el a tilalmazott mértéket, de a tilalmazott határ nem léphető át [9/D. § (2) bekezdés].
A tagra vonatkozó eltiltás a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül. Meglévő tagsági jogviszonyát a cégjegyzékből nem törlik, de törlésre kerül, ha valamely más cégben vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag.
Vezető tisztségviselő eltiltása esetében, amennyiben a vezető az eltiltással érintett cég bejegyzett képviselője, a cégbíróság a vezető tisztségviselőt törli a cégjegyzékből. Törlésre kerül az érintett vezető tisztségviselő más olyan cégek cégjegyzékéből is, ahol vezető tisztségviselői, cégvezetői vagy felügyelő bizottsági tisztséget töltött be.
A Ctv. 117. §-a (2a) bekezdéssel, míg 117/A. § - ugyancsak 2019. január 1-jével - további (3a) és (3b) bekezdésekkel egészült ki. Ezeknek a rendelkezéseknek a lényege abban áll, a céggel szembeni követelés bejelentése esetén a bejelentőnek nyilatkoznia kell a követelés összege mellett a követelés jogcíméről, keletkezésének és esedékességének időpontjáról is. Amennyiben pedig a cégbíróság a kényszertörlési eljárás folyamatában észleli, hogy az eljárás befejezése során akár eltiltásra is sor kerülhet, az eltiltással fenyegetett személyeket felhívja arra vonatkozó nyilatkozat tételre, a cég, az őket terhelő jogszabályi rendelkezéseknek eleget tett-e. Ennek a felhívásnak az eredményeként a cégbíróság személyes meghallgatást is tarthat. A Ctv. 9/C. § (5) bekezdése értelmében ugyanis mellőzhető az eltiltás, ha a kényszertörlési eljárás iratai és a 117/A. § (3a) bekezdés adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személy a tőle elvárható minden intézkedést megtett a céget terhelő jogszabályi kötelezettségek teljesítése érdekében.
A Ctv. 118. § (2) bekezdés értelmében nem kerül sor eltiltásra akkor sem, ha a követelés kielégítése megtörtént.
Ugyanezen bekezdés szerint, amennyiben a követelés kiegyenlítése nem történt meg, az eltiltás kimondása mellett a cégbíróság végzésében feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített - valószínűsíthető - mértékét is.
A fent felsorolt eltiltási szabályok mellett természetesen változatlanul fennállnak azok az eltiltási okok, amelyek büntetőbíróság által meghozott ítéleteken alapulnak, amelyek a Ptk. 3:22. §-ában kerültek felsorolásra és amelyek kizárják vezető tisztségviselői feladat elvállalását. A szükséges információt a cégbíróság a Ctv. 44/B. §-a és 76/A. §-a alapján szerzi be, illetve kapja meg. Amennyiben az elítélés a tisztség fennállásának időtartama alatt következne be, a cégbíróság a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 78. § (1) bekezdés szerint törvényességi felügyeleti eljárást folytat le, és meghozza a szükséges intézkedéseket.
Az eltiltás időtartamát a büntetőbíróság határozata tartalmazza. ■
JEGYZETEK
[1] A "fantom" cégek cégnyilvántartásból történő kivezetésének elnevezése több alkalommal is megváltozott, - hivatalbóli törlési eljárás, törlési eljárás, majd a későbbi szabályozások szerint megszüntetési eljárást követő kényszer-végelszámolás, illetve kényszertörlés - ez azonban a lényegen nem változtatott. Egyes módosítások esetén ilyen terminológiai változásokkal találkozhatunk.
[2] Ez a szabály felidézi a Gt.II. 23. § (3) bekezdését abban a vonatkozásban, amely jelentőséget tulajdonított a fizetésképtelen helyzet kialakulásának időpontjában betöltött tisztségviselői szerepnek. Míg azonban a Gt.II. minden további vizsgálat nélkül a tisztségvállalást kizárta, addig a Gt.III. 2009. szeptember 1-jétől hatályos 23. § új (4) bekezdése a kizáró ok bekövetkezését a marasztaláshoz, és a marasztaló határozat nem teljesítéséhez kötötte.
[3] A cégvezetőkre a Gt.III. 32. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazni kellett - egyebek mellett - a Gt.III. 23. §-ában írt rendelkezéseket.
[4] A vezető tisztségviselést érintő büntető ítélet jogkövetkezményi változatlanok maradtak.
[5] Meg kell jegyezni, hogy az eltiltás időtartama többször változott. Változott tovább az, az időszak is, amit a vezető tisztségviselő a felszámolási vagy megszüntetési (kényszertörlési) eljárás megindulását megelőzően az adott cégnél töltött. Ez a szabályozás alapkoncepcióján nem változtat.
Visszaugrás
