Nem számít ritkaságnak az önkormányzati szektorban, ha a helyhatósági választásokat követően a polgármesteri hivatal vezetője, a jegyző polgármesterként folytatja közigazgatási pályafutását. A jegyzői és a polgármesteri jogviszonyra vonatkozó törvényi előírások azonban több jogalkalmazási problémát is felvetnek, amelyeket a jelenlegi jogi környezetben többen többféleképpen próbálunk megoldani.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 15. § (1) bekezdése 2010. július 6-i hatállyal kiegészítésre került egy új h) ponttal, amelynek értelmében a közszolgálati jogviszony megszűnik a köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével. A Ktv. azonban nem határozza meg, hogy ki minősül politikai vezetőnek, ezért a jogalkalmazónak kell válaszolnia arra a viszonylag egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy a polgármester e körbe tartozik-e.
A polgármesteri tisztség választással létrejövő, a választási ciklus idejére szóló megbízatás, megválasztása a választók személyes szimpátiáján alapszik, alapvető feladataihoz tartozik a választói igények megjelenítése az önkormányzati munkában. A polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a képviselő-testület - a Ktv. 11/A. §-ának megfelelően - politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkaköröket hozhat létre az önkormányzati hivatalban.
Álláspontom szerint mindezekből következik, hogy a polgármester politikai vezetőnek minősül, ezért a jegyző polgármesterré történő megválasztásával közszolgálati jogviszonya - a Ktv. 15. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a törvény erejénél fogva megszűnik.
E jogértelmezést támasztja alá az a rendszertani összehasonlítás is, amely a különböző ágazati törvényekben megfogalmazott, a polgármesteri tisztséggel való összeférhetetlenségi szabályok vizsgálatára irányul. Ezek alapján a törvény erejénél fogva megszűnik - többek között - a bírák, ügyészek, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak, valamint a közigazgatási államtitkároknak és a helyettes államtitkároknak is a jogviszonya a polgármesterré történő megválasztásuk napján.
A fenti jogértelmezéssel ellentétes szakmai álláspontot képviselők a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseire hivatkoznak. E törvény 6. § (1) bekezdése meghatározza ugyanis az állami vezetők körét, a (2) bekezdése pedig azt, hogy közülük ki minősül politikai vezetőnek. Megítélésük szerint a Ktv. 15. § (1) bekezdés h) pontja csak akkor alkalmazható, ha a jegyzőt az e jogszabályhelyben meghatározott politikai vezetővé választják meg. Ez esetben a jegyzőnek a Ktv. 22. §-a alapján több, mint 30 nap áll a rendelkezésére, hogy a polgármesterré történő megválasztásával keletkezett összeférhetetlenségi helyzetet megszüntesse.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
