A jogalkotó, rendezve a társasházi képviseletet ellátó személyek eddigi "zabolázatlan" helyzetét, módosította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt (továbbiakban: Thtv.) és 2021. január 1-jével kötelezően előírja a társasházi tisztségviselők nyilvántartását. A módosítás részleteivel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amelyek a módosítás bemutatását követően kerülnek kifejtésre - a teljesség igénye nélkül - mint gondolatébresztők egy jövőre életbelépő változással kapcsolatban.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (továbbiakban: Büromódtv.) közlönyállapot[1] szerinti 23. pontjában határozott a Thtv. módosításáról. A Büromódtv. indokolása[2] ezzel kapcsolatban részletesen kifejti, hogy a Thtv. új IV/A. Fejezettel egészül majd ki, és így létrejön a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása. A nyilvántartás szükségességét és célját akként magyarázza, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők (tehát a közös képviselők vagy az intézőbizottság elnöke) a módosításban meghatározott adatai országos, nyilvános és elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésre annak érdekében, hogy a társasházak működése átlátható legyen, továbbá elősegítse és megalapozza a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonyságát, valamint segítse a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő egyes hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást. Rögzíti, hogy a módosítást követően az a társasház, amelyik szervezetére és működésére a Thtv.-t alkalmazza, a közgyűlése által megválasztott tisztségviselő a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet a jövőben csak abban az esetben láthat majd el, ha a tisztségét és egyéb adatait az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, ingyenesen bárki számára hozzáférhetők. Már a Büromódtv. közlönyállapot szerinti jogszabályszövege rendezte, hogy a társasházi tisztségviselő az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő szükséges adatait, így a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, továbbá tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén - valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét tartalmazza. Szabályozta, hogy ezen felsorolt adatokon túl a tisztség keletkezésének ténye tartalmazza még a társasházközösség nevét is. Szükségesnek látta a jogalkotó, hogy jogi személyek lévén, a társasházak is küldjék meg a tisztségviselő útján a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót az ingatlanügyi hatósághoz. Ezen adatokat és számviteli beszámolókat a jogalkotó a bürokráciacsökkentés és az átlátható közigazgatás érdekében - hasonlóan a civil szervezetek nyilvántartásához - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon (azaz a TAKARNET oldalán) bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva rendelte el közzétenni. A közzéteendő adatok körét a társasházi tisztségviselők fent részletesen kifejtett adataiban, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóiban, valamint a társasház közösségének nevében, címében és helyrajzi számában határozta meg. Érdekes fordulat a bejelentéssel és adatváltozással kapcsolatos szabályozás is, mivel a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.[3]
Annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebbé tegyék ezen bejegyzési eljárásokat, a jogalkotó a Büromódtv.-ben módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (továbbiakban: Itv.) is akként, hogy tárgyi illetékmentessé tette a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, valamint a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárást.[4] Ezen túl az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Díjtv.) is megváltoztatta annyiban, hogy tárgyi díjmentes a társasházak a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, továbbá a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás.[5]
A Büromódtv. a tisztségviselő bejelentési kötelezettségének határidejét és az előbbiekben részletezett Thtv., Itv. és Díjtv. módosítások hatálybalépését 2019. január 1. napjában állapította meg.[6] A felkészülési idő, továbbá a közigazgatásra, különösen az ingatlan-nyilvántartásra rótt többletteher miatt a Büromódtv. azzal egészítette ki a Thtv.-t, hogy a közgyűlés
- 6/7 -
által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.[7]
A Büromódtv. kihirdetését követően annak 32. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel[8] a Kormány a kapott felhatalmazás alapján elkészítette a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Rendelet), amelyben meghatározta többek között az üzletszerű társasházkezelő tevékenysége végzéséhez szükséges bejelentési kötelezettségét, ezen tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket és képzettséget, továbbá a nyilvántartásra hatáskörrel rendelkező hatóságot és a bejegyzés, illetve törlés feltételeit. A Rendelet már 2018. január 1. napjával életbe is lépett.
Az Országgyűlés 2018. december 12. napján elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXIII. törvényt, amelynek 9-11. §-aiban akként rendelkezett, hogy 2018. december 31. napjával a Büromódtv. a társasházi tisztségviselő nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit akként módosítja, hogy azok 2020. január 1. napjával lépnek hatályba. Ezen túl rendelkezett arról, hogy a módosított határidőt követően a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2020. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja. Ebből fakadóan 2019. január 1. napjától érdekesen alakult a társasházi tisztségviselők helyzete, ugyanis nem volt még kötelező bejegyeztetni magukat az ingatlan-nyilvántartásba, habár a jogalkotó már tárgyi illetékmentessé és díjmentessé tette részükre az ezzel kapcsolatos eljárást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
