A szerző évtizedekig, egészen nyugdíjba vonulásáig, 2008-ig a Bécsi Egyetem jelentős kisugárzású oktatója, és a Civiljogi Intézet igazgatója volt. A mű címe ellentmondásos. Egyrészt 2007-es kódot visel, holott a munka csak 2008-ban jelent csak meg. Másrészt a tankönyvön a 13. kiadás van feltüntetve, holott a könyv jelenlegi formájában első kiadás, amelynek a szerzője egyedül Rudolf Welser. Az azonos tematikájú Koziol-Welser tankönyv már 12 kiadást ért el, a paradoxont a könyv belső címlapján készült utalás hivatott feloldani: "Készült a Dr. Helmut Koziol és Dr. Rudolf Welser együttesen kiadott 1-10. kiadása alapján."
A mű részei: kötelmi jog-általános rész, különös rész, öröklési jog
A kötelmi jog általános rész az alábbi fő részekre tagolódik: a kötelmi viszonyok megalapozottsága (kötelem keletkeztető tényállások), a kötelem tartalma, hibás teljesítés, a kötelem megszűnése, a kötelem tartalmának változása, több jogosult és kötelezett a kötelemben.
Az első részben különös figyelmet érdemel a hibás teljesítésről szóló fejezet. A könyv e része először a lehetetlenülést, majd a jogosult és kötelezett késedelmét mutatja be. A magyar rendszertől eltérően (mert nálunk ez a kereskedelmi jogba tartozik) a tankönyv ismerteti a felszámolással kapcsolatban felmerülő kérdéseket is.
A kötelezettnek felróható lehetetlenülés.
Az osztrák jog - a magyar szabályozástól eltérően - különbséget tesz eredetileg fennálló, és utólagos lehetetlenség között, a lehetetlenülés körében. Az osztrák bírói gyakorlat elismeri a lehetetlenülés azon esetét is, amelynél az eredmény, amelynek a teljesítésére kötelezettséget vállaltak, beáll a kötelezett közreműködése nélkül. Ilyen esetről van szó, amikor egy autó defekthez szerelőt hívnak, azonban, mielőtt a szerelő megérkezne a helyszínre, a gépjármű tulajdonos ismerőse megjavítja a kocsit. Az utólagos lehetetlenülés esete az is, ha az adott szolgáltatás teljesítése utólag tilossá válik. A jogkövetkezmények aszerint állnak be, hogy a lehetetlenülés a véletlen műve, vagy a kötelezettet felróható magatartás terheli-e. A kötelezettnek felróható lehetetlenülés esetén a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, vagy elállhat.
A kötelezett hibájából bekövetkező lehetetlenülés bemutatása során ki kell emelni, hogy a tankönyv - nagyon helyesen - eseteket mutat be a könnyebb elképzelés céljából: pl.: ha a kutya átadás előtt az eladó gondtalansága miatt elpusztul, a lehetetlenülés nyilvánvalóan az eladó hibájából következik be. A lehetetlenülés ez esetben a kötelezett gondatlansága vagy szándékossága miatt, vagy olyan okból következik be, amelyért - közvetve - a kötelezett felelős. Ilyen eset az, amikor a lehetetlenülés a kötelezett késedelme alatt, rajta kívül álló okból következik be.
A senkinek fel nem róható (véletlen) lehetetlenülés
Mind a jogosult, mind a kötelezett elállhat. A szerződés megszűnéséhez alakszerűség nem szükséges.
A jogosultnak felróható lehetetlenülés
A jogosult késedelme idején a dolog elpusztul, továbbá az az eset, amikor a dolog a jogosult hibájából elpusztul, vagy ha a jogosult a szerződés tárgyát képező munkát elvégzi vagy mással elvégezteti.
Ebben a vonatkozásban az alábbiakat célszerű kiemelni.
a) A magyar rendszertől eltérően a kötelmi jog különös része két fő részre oszlik: szerződéses és törvényes kötelmi jogi jogviszonyokra
A szerződések kötelmi joga az alábbi szerződéseket tartalmazza: adásvételi szerződés, csereszerződés, ajándékozási szerződés, letéti szerződés, haszonkölcsön szerződés, kölcsönszerződés, állományi szerződés (bérlet, haszonbérlet), szolgáltatási szerződések, vállalkozási szerződés, szerződés játékra és fogadásra.
A törvény által szabályozott kötelmi jogviszonyok az alábbiak: gazdagodás joga, kártérítési jog, megbízás nélküli ügyvitel joga, és a hitelezővédelem joga
b) Érdemes az osztrák kártérítési jog egyes rendelkezéseire különleges figyelmet fordítani. Az okozatosság és a kár fogalma lényegesen részletesebben nyer kidolgozást, mint a hazai egyetemi jegyzetekben.
Az okozatosság megállapítása vonatkozásában több lehetőség nyílik:
Az okok egyenértékűsége
A károsodás bekövetkeztében közreható okok egyenértékűnek tekintendők. Pl.: kéménybeomlás
- 393/394 -
következtében beállott kárnál egyaránt figyelembe kell venni az építés és karbantartás hibáit és a kármegelőzés elmaradását.
Adekvát kauzalitás
Eszerint a kár bekövetkeztében egyetlen releváns okot kell figyelembe venni, amelynek fellépte nélkül nem következne be a kár. Így pl.: egy kutyaharapás következtében beállott kár nem következett volna be, ha az előírásokat betartják. Adott esetben az adekvát oknak az tekinthető, hogy a harapós kutyára annak tulajdonosa nem erősítette fel a szájkosarat.
Az osztrák jog - kisegítő jelleggel - a kár megállapítását más elvek alapján is megállapíthatónak tartja (ekvivalencia, kumulatív kauzalitás, megelőző releváns ok).
Ekvivalencia elmélet
Eszerint több személy károkozása esetén kiválasztandó az a személy, akinek a magatartása következtében a kár ténylegesen bekövetkezett, ha a kárt többen együttesen okozták.
Az osztrák polgári jog az okozatosságot úgy értelmezi, hogy ha vadászat közben több vadász is rálő egy hajtóra, akkor egyetemlegesen felelnek, azonban, ha a sérülést kizárólag egyikük okozta, a közös károkozás alternatívájaként - több egyenértékűnek tűnő okból kiválasztva - a valódi károkozó felel.
Kumulatív kauzalitás
Ennek az elméleti megközelítésnek az értelmében több ok együtt vezethet a károsodáshoz. Így például, ha egy újonnan épített szálloda azért nem tudja szobáit működtetni, mert nem szállították le a bútorokat, a hűtőszekrényeket, a világító testeket, és emiatt elmaradnak a szobafoglalások, akkor ez esetben a szállítók késedelmét együttesen, összesítve kell figyelembe venni. Azaz több szállító egyenként fennálló felelősségét kumulálva kell figyelembe venni.
A megelőző releváns ok feltárása
Amennyiben egy kár bizonyíthatóan bekövetkezett volna, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kárt, amelyet valaki felróható magatartásával előzetesen okozott. PL: ha valaki betör egy kastélyba, ellop egy értékes képet, és azt - félve a felfedezéstől - elégeti, ugyanakkor a betörés napján a kastélyt valaki bosszúból felgyújtja, és az teljesen leég - a betörő nem mentesülhet a felelősség alól arra való hivatkozással, hogy az általa ellopott kép egyébként is elégett volna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
