Az uniós intézmények július második feléig dolgoznak teljes gőzzel, ezután egy hónapos szünet következik a brüsszeli politikusok és hivatalnokok számára, ezért nem véletlen, hogy az utolsó munkahetekben a Parlament (EP), a Tanács (ET) és a Bizottság (EB) minden energiáját a kommunikációra és az elért eredmények, valamint az őszi feladatok nyilvánossággal történő megismertetésére fordítja.
A féléves uniós elnökségi feladatokat ellátó államok közül mindig a második félévben elnöklő tagállam kormánya az, melynek ügyesebben kell gazdálkodnia a 6 hónapnál is kevesebb idővel. Július elsejétől Franciaország1, illetve az államfő és annak miniszterei vezetik az Európai Tanács keretében rendezett legfelsőbb, valamint a miniszteri szintű találkozókat. A bel-és igazságügy tekintetében először július 7. és 8-án egy informális találkozót tart a 27 miniszter a franciaországi Cannes-ban.
Mielőtt a francia államfő átvette volna az elnökségi zászlót Ljubljánától, a hagyományoknak megfelelően a leköszönő szlovén miniszterek az Európai Parlament szakbizottságaiban az első félév eredményeiről adtak számot. A jogi ügyekkel foglalkozó bizottságban a szlovén igazságügyi miniszter (Lovo Sturm) az értékelésen kívül a jövő igazságügyi politikáját meghatározó ún. ,Future Group'2 munkáját méltatta. Az uniós igazságügyi miniszterekből felállított csoport a hágai program lezárulása után következő időszak igazságügyi politikájának átgondolására hivatott, a "jövő csoport" munkája eredményeként egy dokumentumban foglalja össze javaslatait az uniós politikák fejlesztéséről.
A hivatalosan közétett féléves elnökségi munkaprogram igazságügyi politikával foglalkozó része a következő uniós témák továbbvitelét jelöli meg francia prioritásként:
• tagállamok hatóságainak szorosabb együttműködése,
• felkészülés a jövő kihívásaira,
• az. ún. Future Group eredményeinek bemutatása (az EU kijelölt tagállamai bel- és igazságügyi minisztereinek csoportja, a hágai programot követő igazságügyi politika alapvető elveinek meghatározása érdekében ülésezik),
• biztonságosabb Európa a polgárok számára a hatékonyabb igazságszolgáltatás útján (pl. Eurojust)
• a jogbiztonság növelése a leginkább sebezhető személyek számára,
• igazságügyi térség megalkotásának alapját továbbra is a kölcsönös elismerés elve és a nemzeti rendszerek egymáshoz történő közelítése jelenti,
• a családjog terén a francia elnökség megkísérli a tartási kötelezettségekről szóló rendelet elfogadtatását és megoldást keres az európai válások kérdésére,
• a szerződésjog terén az elnökség a tagállamokat egy behatóbb tanulmányozásra ösztönzi majd a közös referenciakeret (CFR3) tartalmát illetően,
• szakmai vita indítása a közokiratok unión belüli kölcsönös elismerésének hasznosságáról az állampolgárok számára,
• a közös európai jogi kultúra érvényesülésének elősegítése,
• az "igazságügyi szakmák" európai szintű képzésének előmozdítása,
• az e-igazságszolgáltatás további fejlesztése, előkészületek az uniós portál 2010-re tervezett nyilvános megnyitásának érdekében,
• adatvédelmi kerethatározat elfogadása.
Július elsejével feláll az új elnökségi trió4. A hármas elnökséget a francia, a cseh és a svéd kormány képezi másfél éven keresztül, mely 2008 júliusától, 2009. decemberéig tart, biztosítva az uniós politikák folyamatosságát. A 1,5 éves program szerint a következő elnökségek azon dolgoznak majd, hogy egy új, előre tekintő és ambiciózus igazságügyi munkaprogram kerüljön elfogadásra a következő 2010-2014-es időszakra. Ezen belül elsőbbséget élveznek majd azok a kérdések, melyek közvetlenül foglalkoztatják az állampolgárokat, mint a szervezett bűnözés ellenei harc vagy a családjogon belüli hatékonyabb, szorosabb tagállami együttműködés. A trió a családjogi témákra nagy hangsúlyt fektet, mivel ezek a mindennapi életet befolyásolják, így az öröklési jog és a házassági vagyonjog egyes területeinek uniós szabályozásának előmozdításán munkálkodik.
A vállalkozási környezet jogbiztonságának növelése érdekében tett lépések közé tartozik a végrehajtási rendelkezések unión belüli szabad mozgásának megkönnyítése, további előrelépést biztosít majd a módosított Brüsszel I. rendelet, amit a trió prioritásként kezel.
Az e-igazságszolgáltatás terén elsodleges cél az uniós portál mihamarabbi használatba helyezése, a honlap egyetlen ablakként teszi elérhetővé majd az állampolgárok számára az igazságszolgáltatásra vonatkozó információkat, az ide tartozó nyilvános nyilvántartásokat és az egyes könnyített eljárásokat.
A szabadság, igazság és jog térségének folytonos fejlesztése a következő éveknek megkérdőjelezhetetlenül a célja marad.
Június végén az Európai Bizottság (EB) javaslatot5 jelentetett meg a Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat6 (EIH) hatékonyabb megszervezéséről és tökéletesített eszközeiről, hogy ezeknek köszönhetően az igazságügyi térség szereplői közötti együttműködés alapvető fontosságú mozgatórugójává váljon. Polgári és kereskedelmi ügyekben az EIH 2002 óta működik, lényegében a tagállamok igazságügyi szervei közötti kommunikációt teszi egyszerűbbé, valamint a polgárok igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférését szolgálja. A hálózat megalakulásról szóló Parlamenti és Tanácsi határozatnak (2001/470/EK) megfelelően az Európai Bizottság 2006-ban értékelő jelentést készített annak működéséről, mely megállapította, hogy a hálózatnak bizonyíthatóan nagy szerepe volt az uniós igazságügyi együttműködés eddigi fejlődésében (a rendszeres üléseknek és a kölcsönös tájékoztatásnak köszönhetően), ugyanakkor a minisztériumi, illetve bírósági kapcsolattartók teljesítőképessége növelhető. Az EB hálózati reformjavaslatai 4 téma köré csoportosulnak:
1. A kapcsolattartók hatékonyságának megerősítése - feladataik és eszközeik fejlesztése (különös tekintettel az egymás közötti kapcsolattartás módjára, valamint a jogi eszközök elérhetővé tételére és azok hatékonyabb alkalmazására). Ez az elképzelés teljesen összhangban van a hágai program célkitűzéseivel, mely elsőként emelte ki a jogi foglalkozások együttműködését, mint a legjobb, gyakorlati példákat beépítő módszert.
2. A hálózat megnyitása a többi jogi szakma képviselői előtt - mivel jelenleg a szakmai háló csupán a tagállamok igazságügyi szervei között kiépített, a legfontosabb reformot annak megnyitása jelentené a többi jogi szakma számára. A javaslat felsorolásában szerepelnek az ügyvédek, végrehajtók, és a közjegyzők. A tervek szerint a hálózat szerepét erősítő bővítés a nemzeti szakmai szervezeteken keresztül történik majd. [A közjegyzői kamarák csatlakozását megkönnyíti, hogy 2007 óta működik az európai közjegyzői kapcsolattartói háló (EKH) a CNUE keretében, az EIH rendszerét követve.]
3. Az állampolgárok igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférésének javítása - elsősorban újonnan bevezetett, modern tagállami technológiák alkalmazásával, melyek felgyorsítják a beérkező kérdések és ügyek rendezését. Emellett a jogszabályokhoz és egyéb uniós dokumentumokhoz biztosított egyszerűbb hozzáférés is megkönnyíti az állampolgárok életét, ugyanígy az európai fogyasztóvédelmi központtal kialakított intenzívebb kapcsolat.
4. A hálózat nemzetközi irányba nyitása - a Bizottság érdeke, hogy az EIH harmadik, unión kívüli országokkal, illetve más kontinenseken működő igazságügyi hálózatokkal is hatékony együttműködést mutasson fel (pl. büntetőügyi bírói hálózat, latin-amerikai hálózat, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia).
Társasági jogi területen sem maradt adósa az EB a brüsszeli eseményeket követő állampolgároknak és szervezeteknek, június 25-étől ugyanis mindenki számára elérhető a már megszületése előtt is heves vitákat kiváltó EPC7 statútum tervezete. A statútum bemutatását a Small Business Act8 (a KKV-k európai tevékenységét támogató ún. Kisvállalkozói törvény egy intézkedéscsomag) megjelenésével kötötték öszsze. Az EPC egy új - az uniós jogon alapuló - jogi eszköz, a kis- és középvállalatok számára. Az eszköz lehetőséget kínál a vállalkozók számára egy európai zártkörű társaság megalapítására, aminek kiinduló elnevezése a latin ,Societas Privata Europaea' (SPE). A statútum, mely rendeleti formát ölt, számos olyas egységes társasági jogi szabályt tartalmaz, melyek tagállamoktól független mindenütt érvényesülnek. Segítségével az unión belül azonos társasági jogi szabályok szerint, azonos menedzsment struktúrával, alapíthatunk majd céget, vagyis a német "GmbH", a lengyel "sp. z o o" vagy akár a magyar Kft. helyett, európai címkéjű EPC-t. Az EB szerint az EPC a vállalkozók számára időt és költséget spórol meg, különös tekintettel a különböző cégformák alapításához igényelt jogi tanácsadási költségek megszűnésére.
Nem tartalmaz rendelkezéseket munkajogi, adójogi, számviteli, vagy fizetésképtelenségi kérdésekre vonatkozóan; és részben pont ezért fogadta fenntartásokkal a rendelet tervezetét a közjegyzők európai szervezete is (CNUE). A statútum "problémás elemeiként" nevezte meg a CNUE: az ex nihilo alapítás lehetőségét, a határokon átnyúló elem feltételének elhagyását, a székhely és az ügyvezetés helyének szétválasztását, és végül az 1 eurós törzstőkét.
A Gazdasági és Szociális Bizottság9 (EGSZB) szervezésében Brüsszelben, két év után második alkalommal tartották meg az ún. szellemi szabadfoglalkozásúak (liberal professions) napját 2008. június 9-én, melynek központi témáját a szabadfoglalkozásúak és a belsőpiac viszonya alkotta.
Az esemény során elhangzott, hogy nagyon nehéz definiálni és besorolni a szellemi szabadfoglalkozásúakat a többi piaci résztvevő közé. A belsőpiac fejlődéséhez kiemelten hozzájáruló szakmák között tartják számon a szabadfoglalkozásúakat, mégsem lehet tudni róluk annyit, mint más csoportokról. A rendezvényen előadóként szerepelt Köves Péter ügyvéd, az ügyvédek európai szervezetének (CCBE) elnöke, és Klaus Woschnak, a CNUE alelnöke. Köves kijelentette, hogy a szabadfoglalkozásúak feladatai az állami szuverenitásból eredeztethetők, hasonlóképpen a szakmai kamarákba történő tömörülés jogával. Woschnak emlékeztetette a résztvevőket arra, hogy az elmúlt időszakban sokat foglalkozott az EU a szellemi szabadfoglalkozásúakkal, leginkább gazdasági költség-haszon jellegű elemzésekben. A szabadfoglalkozásúak nem standardizált, hanem egyénre szabott szolgáltatást nyújtanak a személyes tanácsadás során ez adja a tevékenységek hozzáadott értékét. Sajnos az utóbbi nehezen mérhető. Bizonyos szakmai jellegzetességekhez (jellemzőket), illetve belső szabályokhoz, a tevékenységek azonos minőségének megőrzése érdekében kell ragaszkodni, mindez nem azt jelenti, hogy a szabadfoglalkozásúak ne tudnának választ adni a modernkor főleg technikai jellegű kihívásaira. A szakmai felkészültség és összefogás a határokon átnyúló forgalom ösztönzésében is figyelemre méltó eredményeket hozhat.
Augusztus végén ülésezik újra az Európai Parlament Brüsszelben, ehhez az időponthoz kapcsolja munkáját a többi intézmény is. A fentiekben felsorolt események csupán egy kis szegletét jelentik a közösségi aktivitásoknak, 2008 utolsó hónapjai sem szűkölködnek majd szakmai konferenciákban, nyilvános konzultációkban és politikai találkozókban. Számos téma kapcsán jósolnak a bennfentesek forró őszt. ■
JEGYZETEK
1 A francia elnökség honlapja: http://www.ue2008.fr/PFUE/lang/en/accueil
2 A Future Group a portugál tanácsi elnökség ideje alatt alakult meg az uniós igazságügyi politikák újragondolása céljából, annak tagjai az aktuális trió elnökség igazságügyi miniszterei, egy igazságügyi miniszter a következő trió képviseletében, valamint a jogrendszeri egyensúly érdekében Írország.
3 Common Frame of Reference- közös hivatkozási keret európai szerződésjogon belül.
4 A trió munkaprogramja: http://www.ue2008.fr/webdav/site/PFUE/ shared/ProgrammePFUE/Trio_EN.pdf
5 A közlemény (COM(2008)380) magyar nyelvű változata:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0380:FIN:HU:PDF
6 http://ec.europa.eu/civiljustice/index_hu.htm
7 Az EPC statútuma: http://ec.europa.eu/internal_market/company/epc/index_en.htm
8 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/sba_en.htm
9 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Régiók Bizottságával közösen már 50 éve működik közösségi tanácsadói szervként: http://www.eesc.europa.eu/index_en.asp
Lábjegyzetek:
[1] Mészáros Anikó MOKK, Brüsszel
Visszaugrás
