Török Tamás: A pénzügyi ágazat különös konszernjoga (GJ, 2009/4., 3-6. o.)

Ebben a tanulmányomban a pénzügyi ágazat különös konszernjogának vázlatos bemutatására teszek kísérletet. A tanulmány első részében az általános konszernjog és a különös konszernjog különbségeit mutatom be, a második részben a pénzügyi ágazat különös konszernjogi szabályozásának közös jellemzőit ismertetem, míg a harmadik részben a legfontosabb alapfogalmakat tisztázom.

I.

Az általános konszernjog és a különös (speciális, ágazati) konszernjog szétválasztása jogdogmatikai szempontból azért indokolt, mivel amíg az általános konszernjogi szabályok a gazdaság valamennyi ágazatában működő vállalatcsoportokra vonatkoznak, addig az egyes különös konszernjogi szabályok egy-egy gazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozáscsoportokra vonatkoznak. Megállapítható az, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű gazdasági ágazatok (pénzügyi ágazat, energiaszolgáltatás, média, vasúti közlekedés) jogi szabályozása - egyéb speciális szabályok sokasága mellett - tartalmaz konszernjogi jellegű rendelkezéseket is. Valójában különös konszernjogokról kell beszélnünk, ugyanis ágazatonként eltérő szabályozással találkozunk, jóllehet az egyes ágazati törvényekben hasonló jellegű szabályozási technikákat találunk (különösen a pénzügyi szervezetek esetében). A kiemelt jelentőségű gazdasági ágazatokban működő vállalatcsoportokra tehát kettős konszernjogi szabályozás vonatkozik, egyfelől az általános konszernjog, másfelől az adott ágazati konszernjog hatálya alá tartoznak.

Az általános konszernjog és a különös konszernjogok közötti különbségek a következők:

a) Az állami kontroll intenzitásában való különbség. Az általános konszernjogban az állami (cégbírósági-hatósági) törvényességi felügyelet kisebb intenzitású, mint a különös konszernjogokban érvényesülő ágazati hatósági felügyelet-ellenőrzés. Magában az általános konszernjogban is megfigyelhetők különbségek: a korlátolt felelősségű társaságokban és a zártkörűen működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzés esetén a cégbíróság utólagosan rögzíti a befolyásszerzés megtörténtének tényét a cégjegyzékben (deklaratív hatályú a bejegyzés); a nyilvánosan működő részvénytársasá­gokban történő befolyásszerzés esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főszabályként előzetesen jóvá kell hagynia a kötelező és az önkéntes nyilvános vételi ajánlatot (jóváhagyás hiányában a befolyásszerzési folyamat megszakad); az elismert vállalatcsoport létrehozása esetében a cégbíróság bejegyzi az elismert vállalatcsoportként való működés tényét a cégjegyzékbe (konstitutív hatályú bejegyzés). Az ágazati konszernjogokban az ágazat-specifikus állami hatóság széles körű (általános és folyamatos) ellenőrzési-felügyeleti jogkört gyakorol az érintett vállalkozások felett, amelynek csak egyik eleme a minősített befolyás létrejöttének előzetes jóváhagyása.

b) Külön állami hatóság intézményesítése. Az általános konszernjog nem intézményesít külön hatóságot-bíróságot a konszernjogi szabályok betartásának törvényességi szempontú ellenőrzése érdekében. A korlátolt felelősségű társaságokban és a zártkörűen működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzést, valamint az elismert vállalatcsoportok feletti törvényességi felügyeletet az összes cég felett törvényességi ellenőrzést gyakorló cégbíróság látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzés sem külön, kifejezetten erre a célra felállított hatóság látja el, hanem a pénzügyi szervezetek működését ellenőrző Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet). Ezzel szemben a különös konszernjogban minden egyes gazdasági ágazatban külön állami hatóság intézményesítésére került sor: a pénzügyi szervezeteket a Felügyelet, az energiaszolgáltató társaságokat a Magyar Energia Hivatal, a műsorszolgáltató vállalkozásokat az Országos Rádió és Televízió Testület, a vasúti társaságokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság folyamatosan ellenőrzi, felügyeli.

c) Teljes vagy részleges konszernjogi szabályozás. Az általános konszernjog a konszern dinamikáját és statikáját egyaránt szabályozza. A különös konszernjog túlnyomórészt a konszern dinamikáját szabályozza, a konszern statikáját egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben szabályozza.

d) A védett jogi érdekek (jogtárgyak) köre. Az általános konszernjog két jogi érdeket védelmez fokozottan: a kisebbség és a hitelezők jogi érdekeit. Egyes különös konszernjogokban ezek mellett egy-egy további védett jogi érdek is megjelenik. Például: a betétesek jogi érdeke, a befektetők jogi érdeke, a biztosítottak jogi érdeke.

e) Eltérő jogkövetkezmények. Az általános konszernjog a befolyásszerzés létrejövetelének sokrétű jogkövetkezmény-rendszerét alkalmazza (bejelentési kötelezettség, vételi kötelezettség, biztosítékadási kötelezettség, intézményes felelősségátvitel). A különös konszernjogban a befolyásszerzés jogkövetkezményeként leggyakrabban a bejelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettséggel, valamit az ellenőrzött társasággal szembeni joggyakorlás (különösen a szavazati joggyakorlás) tilalmával találkozhatunk.

f) Szabályozási technikák. Az általános konszernjogi szabályok döntő többsége a német társasági jogból (azon belül is a részvénytársasági jogból) került átvételre, kivételt képez ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szabályrendszere (vállalatfelvásárlási jog, take-over jog), amely az angol-amerikai jogból közvetlenül, illetve közvetetten (európai uniós irányelveken keresztül) került recipiálásra a magyar társasági jogba. E kettősség következménye, hogy a német típusú konszernjogi szabályok a társasági törvényekbe, míg az angol-amerikai típusú vállalatfelvásárlási szabályok a társasági törvény mellett alkotott értékpapír törvénybe (módosított 1996-os Épt.), utóbb pedig a tőkepiaci törvénybe (Tpt.) kerültek elhelyezésre. A pénzügyi szervezetek különös konszernjogi szabályait az angol-amerikai társasági jogból vettük át, amelyek az egyes ágazati törvényekben (Pit., majd utóbb Hpt., Bit.) kaptak helyet.

II.

A pénzügyi ágazatba tartozik: a banki alágazat (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás), a befektetési szolgáltatási alágazat (befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, központi értéktár, tőzsde), biztosítási szolgáltatási alágazat (biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó), a közraktár, valamint a pénzügyi konglomerátum.

A pénzügyi ágazat különös konszernjogi szabályainak közös jellemzői az alábbiak:

a) a pénzügyi ágazatba tartozó tevékenység a Felügyelet engedélyével végezhető;

b) ágazat specifikus felügyeleti hatóság létezik (a Felügyelet), amely folyamatos ellenőrzést végez a felügyelt intézmények felett, és ellenőrzési tevékenysége ellátása során együttműködik a tagállamok felügyeleti hatóságaival;

c) a Felügyelet nyilvántartása kiterjed a minősített befolyással, ellenőrző befolyással rendelkező személyek adataira, befolyásuk mértékére;

d) a különös konszernjogi alapfogalmak (minősített befolyás, közvetett tulajdon, közvetett tulajdon kiszámításának szabályai, ellenőrző befolyás) azonosak;