A Német Szövetségi Köztársaságban a társasági jog mint minden társaságot összefogó jogág nincs egységesen, külön törvényben kodifikálva. Ennek okaként egyrészt az jelölhető meg, hogy a magánjog részterületének tekintik a társaságokra vonatkozó normákat, és a jogtudomány csak elméletben próbált meg kapcsolódást teremteni a különböző jogszabályokban található eltérő társasági formák között. Másrészt a jogalkotók -a XIX. századtól kezdve - a gazdasági viszonyokhoz és szükségletekhez igazodva próbáltak meg mindig új, külön törvényekkel sokoldalú társasági formatípusokat kialakítani; a joggyakorlat pedig a szabályozás hiányaira, hibáira mutatott rá, nem pedig jogelvi vezérfonalak kidolgozására törekedett.
Az elmélet a "társaság" (Gesellschaft) fogalmi ismérveinek meghatározása révén teremtette meg a társasági jogot (Gesellschaftsrecht). A társaság olyan személyegyesülés, amely magánjogi jogügylet alapján közös cél megvalósítására, elérésére alakul.
A fenti definíció kritériumai valamelyikének hiánya miatt nem tartoznak a társasági jogba, azaz a társaságok közé:
a) a közjogi közösségek (Gemeinschaften des öffentlichen Rechts), például: egyházak, egyetemek, gazdasági és iparkamarák;
b) a családjogi közösségek (familienrechtliche Gemeinschaften) ;
c) az örököstársak közössége (Miterbengemeinschaft);
d) az alapítványok (Stiftungen)
e) és az úgynevezett egyszerű jogközösségek (schlichte Rechtsgemeinschaften).
Társaságoknak minősülnek ellenben (jogforrások szerinti rendszerben ismertetve):
a) a Polgári Törvénykönyvben [Bürgerliches Gesetzbuch (röviden: BGB) vom 18. August 1896]
- az egyesület (Vérein): jogképes és nem jogképes
fajtája;
- a szűk értelemben vett társaság, a polgári jogi társaság (die Gesellschaft des bürgerlichen Rechts, GbR, BGB-G);
b) a Kereskedelmi Törvénykönyvben (Handelsgesetzbuch vom 10. Mai 1897, röviden: HGB)
- a közkereseti társaság (die offene Handelsgesellschaft, OHG);
- a betéti társaság (die Kommanditgesellschaft, KG);
- a csendestársaság (die stille Gesellschaft, sG);
- a hajózási társaság (die Reederei);
c) a részvény törvényben (Aktiengesetz vom 6. September 1965, röviden: Akt. 6)
- a részvénytársaság (die Aktiengesellschaft, AG);
- a betéti részvénytársaság (die Kommanditgesellschaft auf Aktien, KGaA);
d) a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvényben (Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschránkter Haftung i. d. F. der Bek. vom 20. Mai 1898, GmbHG)
- a korlátolt felelősségű társaság (die Gesellschaft mit beschránkter Haftung, GmbH);
e) a szabadfoglalkozásúak partneri társaságáról szóló törvényben (PartGG 1994)
- a partnerség (die Partnerschaft);
f) a kereskedelmi és gazdasági szövetkezetekre vonatkozó törvényben (GenG 1889)
- a bejegyzett szövetkezet (die eingetragene Genossenschaft);
g) a biztosításfelügyeleti törvényben (VAG 1992),
- a kölcsönös biztosító egyesület (der Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit);
h) az Európai Közösség Tanácsának 2137/85. sz. rendelete alapján az 1988. XI. 14-i törvényben
- európai gazdasági érdekegyesülés (die Europái-sche wirtshaftliche Interessenvereinigung, EWIV).
A továbbiakban csak azokkal a formákkal foglalkozunk, amelyek a magyar "gazdasági társaság" kifejezés - mivel ilyen a német jogi szaknyelvben nincs - értelmét legjobban megközelítik; azaz a kereskedelmi társaságokkal (Handelsgesellschaften). Ezek általános és egyedi vonásainak áttekintéséhez azonban tisztázandó-nak tartunk néhány, a német Polgári Törvénykönyvben (BGB) és a Kereskedelmi Törvénykönyvben (HGB) szereplő fogalmat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
