A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara 2020-ban ünnepli a győri jogi és igazgatási képzés újraindításának huszonötödik évfordulóját. Az elődök áldozatos munkájára tekintettel méltán beszélhetünk "újraindításról", hiszen évszázados múltja van e képzésnek az egykori Győr vármegye székhelyén. Az itt működő jezsuita gimnáziumban már a XVIII. század elejétől fogva oktattak jogtudományi, illetve ezzel összefüggő diszciplínákat, majd a hivatalnok-utánpótlás biztosítása céljából Mária Terézia királynő rendelete alapján 1776-ban nyitotta meg kapuit a bölcseleti, hittudományi és jogi képzést nyújtó Győri Királyi Akadémia, amely 1867-től Győri Királyi Jogakadémia, majd 1874 és 1892 között Győri Királyi Jog- és Államtudományi Karként folytatta tevékenységét. Működése idején a "Jogakadémia" az Észak-Dunántúl egyik szellemi bölcsőjévé vált. A felvilágosodás, a reformkor, majd a kiegyezés utáni évtizedek kiváló társadalom- és jogtudósai, államférfiúi, közírói oktattak és tanultak az intézményben. Közülük is kiemelkedik az 1867-es kiegyezés jogi kereteinek megalkotója, a "haza bölcse", Deák Ferenc, aki 1817 és 1821 között tanult Győrben. Az ő nevét viseli napjainkban a győri fakultás.
A jogi és igazgatási tárgyú oktatás 1995. szeptemberi megkezdését azért is indokoltabb "újraindításnak" nevezni "újraindulás" helyett, mert az előbbi jobban érzékelteti azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén e képzés egyetemi keretek között visszatérhetett a városba. Ezzel összhangban jelen írás célja egyrészt annak a folyamatnak a bemutatása, amely eredményeként Győrben megindulhatott a jogászképzés, kezdetben intézményközi együttműködés keretében, majd ez kiszélesedhetett igazgatási stúdiumokkal is immár a Széchenyi István Egyetem önálló fakultásának égisze alatt. E fejlődés főbb csomópontjainak bemutatása mellett a munka egyúttal betekintést kíván nyújtani a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, illetve az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola oktatási és kutatási tevékenységébe, különös tekintettel az elmúlt évek eredményeire.
- 59/60 -
A győri felsőoktatási intézmények történetének mérföldköve volt, hogy 1968-ban megkezdte működését a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Révfalu városrészben épült fel a campus, amelyet 1974-től 1977-ig, az intézetek Győrbe telepítésével folyamatosan vehették birtokba az oktatók és a hallgatók. A KTMF 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. A Főiskola vezetése a nyolcvanas évek második felében célkitűzésként fogalmazta meg az egyetemmé válást. Ennek érdekében megtervezték az oktatási struktúra kiszélesítését, a műszaki mellett többek között a jogi és a közgazdasági képzés elindítását. A fejlesztések anyagi alapjainak biztosítása érdekében 1990 júniusában megalakult az Universitas-Győr Alapítvány.
1992 októberében Szekeres Tamás főigazgató felkérte Bihari Mihályt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Politológia Tanszékének vezetőjét, hogy készítsen tanulmányt a jogi képzés megindításának lehetőségeiről a Főiskola egyetemmé történő fejlesztése keretében. Az anyag elkészülte után, 1993 januárjában került sor Győrben a Széchenyi István Egyetem koncepciójának bemutatására, amelynek a jogászképzés szerves részét képezte. A Szekeres Tamás által felkért hattagú bizottság vezetője Bihari Mihály volt, tagjai Szalay Gyula győri főiskolai tanár, Horváth Pál egyetemi tanár, Kukorelli István egyetemi docens, Hársfalvi Rezső egyetemi adjunktus és Nagy Tibor Gyula minisztériumi főosztályvezető voltak.
A bizottság - az összetett előkészítő munkát követően - 1994 szeptemberére dolgozta ki a jogászképzés elindításának részletes ütemtervét, amelyet Szekeres főigazgató Ficzere Lajos, az ELTE ÁJK dékánja elé terjesztett. Ezt követően Szekeres Tamás és Szalay Gyula tárgyalásokat folytatott Lamm Vandával, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatójával, amely alapján az együttműködés háromoldalúvá bővült. Az 1995. június 25-én megkötött együttműködési megállapodás alapján a győri jogászképzés az ELTE ÁJK kihelyezett tagozataként indulhatott meg ugyanazon év szeptemberében. A győri képzés szervezeti kereteit a dokumentum által felállított ELTE ÁJTK - SZIF Oktatási Intézet adta, amelynek igazgatói Ficzere Lajos, Révész T. Mihály, majd Szalay Gyula voltak. Az első ünnepélyes tanévnyitót 1995. szeptember 21-én tartották a győri Városházán, az eseményre a város és a Főiskola az egyetemmé válás fontos lépcsőjeként tekintettek. Legutoljára a tanulmányaikat 2001-ben megkezdő győri joghallgatók kaptak budapesti diplomát, az ELTE ÁJK Győri Tagozata 2006. június 30-án formálisan is megszűnt, helyét fokozatosan az önálló jogászképzést indító Széchenyi István Egyetem szervezeti egységei vették át.
- 60/61 -
A Széchenyi István Főiskola az egyetemmé válás érdekében a kilencvenes években az előbbiekben bemutatott jogi oktatáson felül egyetemi szintű műszaki és közgazdasági szakokat is indított. A szakmai profil kialakítása mellett a képzési-szervezeti integráció is az önálló egyetem alapításának feltétele volt. A győri jogászképzésnek - illetve az ELTE ÁJK Győri Tagozatának - a leendő Széchenyi Egyetembe való integrációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem messzemenőkig támogatta. Végül a törekvéseket siker koronázta, az Országgyűlés 2001. december döntése alapján - a Főiskola jogutódjaként -2002. január 1-jei hatállyal létrejött a Széchenyi István Egyetem.
A győri universitas koncepciójának kidolgozásával egyidejűleg - annak szerves részeként - került sor az önálló jogászképzés kereteinek meghatározására is. A kialakult személyi, tárgyi és intézményi feltételeknek köszönhetően a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a Széchenyi István Főiskola szakindítási kérelmét fenntartások és feltételek előírása nélkül, teljes körűen támogatta. Az előbbiek alapján az oktatási miniszter 2001. február 16-án kelt határozatával engedélyezte az "egyetemi szintű jogász alapképzési szak indítását" 2002. szeptember 1-jei hatállyal. A jogászképzés ekkor még nem önálló kar keretei között indult meg, hanem a Rechnitzer János dékán által vezetett Jog- és Gazdaságtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Intézetének fő oktatási profiljaként. Az Intézet 2006. január 1-jével vette fel a legnevesebb győri jurátus, Deák Ferenc nevét.
A több mint egy évtizedes előkészítő munka eredményeként a Széchenyi István Egyetem Szenátusa 2006. december 11-én - az egyetemmé minősítést kimondó parlamenti döntés ötödik évfordulóján - döntött a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar létrejöttéről. A 2006. decemberi ünnepség keretében iktatták be Dr. Szalay Gyula CSc. egyetemi docenst, aki 2007. január 1-jétől 2012. december 31-ig töltötte be a dékáni tisztséget. A jelenlegi dékán Prof. Dr. Lévayné Prof. Dr. Fazekas Judit CSc. egyetemi tanár, aki a kari és az egyetemi szinten kapott egyöntetű támogatást követően 2013. január 1-jétől látja el a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar vezetését, 2017. szeptember 1-jétől újabb négy évre nyert megbízatást.
A Kar 2007. évi létrehozásakor eredetileg oktatási, illetve tudományos ügyekért felelős dékánhelyettesi pozíciók jöttek létre, az utóbbi személy 2013 óta felelős a nemzetközi ügyekért is. A lista 2011-ben bővült a fejlesztési és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes tisztségével. Az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesi pozíciót Dr. Patyi András PhD. egyetemi docens
- 61/62 -
(2007-2008), Dr. Kovács Gábor PhD. egyetemi docens (2008-2012), majd Dr. habil. Smuk Péter PhD. egyetemi docens (2013-2017) töltötte be, aki egyidejűleg általános dékánhelyettes is volt, 2017 óta Dr. Karácsony Gergely PhD. egyetemi docens viseli a tisztséget. Tudományos, majd tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes volt Dr. Sulyok Gábor PhD. egyetemi docens (20072008), Dr. Patyi András PhD. egyetemi docens (2008-2010), Dr. habil. Sulyok Gábor PhD. egyetemi docens (2010-2012), majd Dr. Németh Imre PhD. egyetemi docens (2013-2017), 2017 óta Dr. Kecskés Gábor PhD. egyetemi docens tölti be ezt a pozíciót. A fejlesztési és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettesi tisztséget Dr. Barna Attila PhD. egyetemi docens (2011-2014), Dr. Szegedi András PhD. egyetemi docens (2014-2017), majd Prof. Dr. Smuk Péter egyetemi tanár (2017-2019) látta el, aki egyúttal általános dékánhelyettes is volt, 2019-től Reiderné Dr. Bánki Erika PhD. egyetemi docens felelős e területért.
A hazai jogi felsőoktatás legtöbb képzőhelyéhez hasonlóan a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon is az oktatási és kutatási tevékenység elsődlegesen az egyes tanszékek szervezésében valósul meg, amelyek egymáshoz többé-kevésbé kapcsolódó jog- illetve tudományterületeket gondoznak. A kari tanszéki struktúra 2005-2006 folyamán került kidolgozásra, amelynek eredményeként az Egyetem Szenátusa 2006. január 1-jei hatállyal nyolc tanszékben határozta meg az alapvető szervezeti egységeket, e struktúra lényegét tekintve napjainkig változatlan maradt. A győri jogi fakultás tanszékei 2020-ban a következők: Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék, Bűnügyi Tudományok Tanszék, Jogelméleti Tanszék, Jogtörténeti Tanszék, Kereskedelemi, Agrár- és Munkajogi Tanszék, Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék.
A tanszékek mellett több kutatóközpont is működik a Karon, amelyek célja a helyi tudományos kapacitások növelése kutatási projektek gondozása, partnerszervezetekkel való együttműködés kialakítása, illetve rendezvények szervezése révén. Az Európa-tanulmányok Központ 1998-ban jött létre Phare-támogatás keretében, tevékenysége az európai uniós jogi kurzusok anyagi és személyi bázisának fejlesztésére fókuszál külső források bevonása révén. A Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpont a kriminalisztikában jártas külső szakemberek és az Egyetem innovációs munkájának összehangolását segíti elő, amellyel hozzá kíván járulni a kriminalisztika elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez. A Magánjogi Kutatások Központjának célja, hogy a magánjog tárgykörébe tartozó tudományos tevékenységet folytató szervezetekkel, egyetemekkel kialakult kutatási együttműködést elősegítse, elmélyítse és intézményes formába rendezze. A Parlamenti Kutatások Központja önálló kutatóműhelyként biztosítja az egyik kari kutatási főirányhoz (parlamentarizmus és jó kormányzás) kapcsolódó kutatások intézményi feltételeit.
- 62/63 -
A fentiek mellett két szervezeti egység működésének fókuszában az észak-dunántúli térség számára fontos jogrendszerek állnak. A Német Jogi Centrum a kapcsolódó kurzusok szervezése során együttműködik a régió gazdasági társaságaival, illetve kapcsolatot alakít ki a hazai és nemzetközi tudományos, kutatási és oktatási intézetekkel. A Szlovák Jogi Centrum célja, hogy kutatásokat kezdeményezzen és végezzen a magyar és a szlovák jogrendszer elméleti összehasonlítása területén, illetve megteremtse a lehetőséget a Kar hallgatói számára a szlovák jog alapjainak megismerésére. A Közszolgálati Képzési Központ feladata a közszolgálati tisztviselők számára továbbképzési programok "blended learning" típusú képzéseinek szervezése és lebonyolítása. Szintén a kari szervezeti struktúra része a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Társadalmi Tanácsa, amely abból a célból jött létre, hogy - elsősorban a régióban működő - jogi és igazgatási intézmények, partnervállalatok vezetőivel párbeszéd alakuljon ki a Kar oktatási-tudományos profiljának javítása érdekében.
A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar képzési profiljának gerincét a tíz féléves osztatlan jogászképzés jelenti, amelyet nappali és - a 2005/2006-os tanévtől - levelező munkarendben lehet elvégezni. Jelenleg két alapképzés gondozása zajlik a Karon, az igazságügyi igazgatási BA és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA szakok 2014-ben indultak. A társadalomtudományi alapképzésekre épülő munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási mesterszak első évfolyama 2018-ban kezdhette meg tanulmányait. A jogi felsőoktatási szakképzés 2004-ben a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskolával megkezdett együttműködés keretei között indult meg, 2013 óta a Kar önállóan látja el az oktatási feladatokat. A fentiek mellett jelentős számú szakirányú továbbképzés indult az utóbbi években, nagy érdeklődés mutatkozik az agrárjogi-és vidékfejlesztési szakjogász, az alternatív vitarendező, közvetítő szakjogász, a konfliktuskezelő (mediátor) szakember és a jogi szakokleveles mérnök képzések iránt. Az Egyetemen a 2010-es évek közepe óta lezajlott tantervi reform érintette a jogi kar képzéseit is, amelynek eredményeként a tanulmányaikat 2017-től megkezdők racionalizált tantárgyi struktúrájú képzésekben vehetnek részt.
A két Intézet, majd a Kar a győri jogászképzés 1995-ös újraindítása óta szoros kapcsolatot épített ki az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Győrben működő szerveivel, valamint a többi jogász hivatásrend (ügyvédség, közjegyzők) itteni testületeivel. A győri jogi és igazgatási képzés lényeges sajátossága, hogy a kezdetektől fogva tapasztalt gyakorlati szakemberek bevonásával zajlik. Ez szemináriumi csoportok oktatását, egyes speciális témák vonatkozásában előadások tartását, valamint tudományos diákköri rendezvények keretében a gyakorlati munka szegmenseinek bemutatását jelenti.
- 63/64 -
A felek közötti együttműködés eredményeként a Kar hallgatói szakmai gyakorlatukat az említett szervezetek, intézmények, irodák valamelyikében végezhetik, amely lényegen megkönnyíti a későbbi elhelyezkedésüket.
A Kar tudományos megjelenésének talán legismertebb formája a Jog-Állam-Politika című, évente négy számmal 2009 óta megjelenő tudományos folyóirat. A szerkesztőbizottság elnöke Bihari Mihály, tagjai a Kar vezető oktatói. A folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia a legmagasabb belföldi ("A") kategóriába sorolta. 2014-től kerül kiadásra a Studia Juridica et Politica Jaurinensis című angol nyelvű folyóirat, amely a Kar és a Doktori Iskola közös kiadványa. A szerkesztőbizottság elnöke Lévayné Fazekas Judit és Szigeti Péter, főszerkesztője Takács Péter, szerkesztője Kecskés Gábor.
Szép hagyománya a Karnak, hogy a professzorokat, vezető oktatókat 65. illetve 70. életévük betöltésekor ünnepi kötetekkel köszöntik. Ilyen tanulmánykötetek készültek az utóbbi években többek között Milassin László, Szigeti Péter és Takács Péter születésnapja alkalmából. A Kar a kezdetektől fogva támogatja az oktatók monográfiáinak megjelenését, illetve az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2013-tól Doktori Műhelytanulmányok címmel adja ki a doktorandusz hallgatók legújabb tudományos munkáit. Ösztönzőleg hat a kari tudományos tevékenységre, hogy az Igazságügyi Minisztérium 2016 óta évente több kutatási programot támogat, amelyek jellemzően több tanszék együttműködése keretében valósulnak meg, eredményeiket színvonalas tanulmánykötetekben teszik közzé a szerzők. Többek között ilyen projektek keretében váltak vizsgálat tárgyává a közérdek különböző dimenziói, a nemzetközi kereskedelmi jog és a terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Főiskola együttműködésében 1995-ben újraindult jogászképzés az első lépést jelentette az önálló győri jogi oktatás kialakítása felé. Mérföldkőnek tekintendő, hogy az Országgyűlés 2001-ben döntött a Széchenyi István Egyetem létrehozásáról, amely által az osztatlan jogászképzés megteremtése mellett lehetővé vált a doktori képzés akkreditációja is. Mivel az előbbi egy integrált kari struktúrában, a Jog- és Gaz-
- 64/65 -
daságtudományi Kar égisze alatt indulhatott meg, a két tudományág művelői között megindult az együttműködés egy közös kutatási program kialakítása céljából. E folyamat eredményeként, a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató döntése értelmében, 2004 februárjában indult meg a "Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában" című multidiszciplináris társadalomtudományi doktori képzés a Széchenyi István Egyetemen. Az így létrejött Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola a közép- és kelet-európai regionális együttműködési lehetőségek, az ösztönző és a gátló tényezők, a gazdasági, a társadalmi és az intézményi kapcsolatok, valamint az ezeket körülvevő jogi és politikai környezet megismerésére és tudományos igényű vizsgálatára vállalkozott.
A Jog- és Gazdaságtudományi Kar 2007. január 1-jei szétválása egyidejűleg a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar megszületését eredményezte, amelyek az önálló graduális képzések megindításán felül saját doktori képzést is akkreditáltatni kívántak. A törekvések eredményesen zárultak, ugyanis a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos vizsgálatot követő 2008/3/VIII/2/129. számú döntésével jóváhagyta a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának létesítését, tematikáját és követelményrendszerét állam- és jogtudomány tudományágban. A doktori képzés 2008 szeptemberében indult a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolába felvételt nyert hallgatók átvételével.
A Doktori Iskola első vezetője Prof. Dr. Verebélyi Imre DSc. volt 2008 és 2014 között, jelenlegi vezetője 2014 óta Prof. Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora (DSc., 2001), aki korábban politikatudományi kandidátusi minősítést is szerzett (CSc., 1989). A Doktori Iskola titkárai Dr. Smuk Péter PhD. egyetemi docens (2008-2012), Dr. Kecskés Gábor PhD. egyetemi adjunktus (2012-2016) és Dr. Keserű Barna Arnold PhD. egyetemi adjunktus (2016-2018) voltak, jelenlegi titkára 2018 óta Dr. Erdős Csaba PhD. egyetemi docens.
A Doktori Iskola korábbi törzstagjai voltak Prof. Dr. Verebély Imre DSc., a Doktori Iskola volt vezetője (2007-2014), Dr. Nyitrai Péter PhD. (2007-2008), Prof. Dr. Patyi András PhD. (2007-2011), Prof. Dr. Révész T. Mihály CSc. (2007-2008), Prof. Dr. Smuk Péter PhD. (2014-2020), Prof. Dr. Sulyok Gábor PhD. (20072013), Prof. Dr. Szente Zoltán PhD. (2011-2013), Prof. Dr. Vavró István DSc. (2007-2015). A jelenlegi törzstagok Prof. Dr. Szigeti Péter DSc., a Doktori Iskola vezetője, egyetemi tanár, Prof. Dr. Lamm Vanda, az MTA rendes tagja, professor emerita, Prof. Dr. Lévayné Prof. Dr. Fazekas Judit CSc. egyetemi tanár, dékán, Prof. Dr. Kovács Gábor PhD. egyetemi tanár, Prof. Dr. Stumpf István CSc. egyetemi tanár, Prof. Dr. Takács Péter CSc. egyetemi tanár és Dr. Szegedi András PhD. egyetemi docens.
- 65/66 -
Országos összehasonlításban a győri Doktori Iskola a kisebb létszámú képzési helyekhez tartozik, amely megteremti a tutorális munka kereteit a tanulmányok valamennyi szakaszában. Ez már az első két évben zajló iskolarendszerű képzési ciklus során is érvényesül, amely keretében lehetővé válik a tantárgyak követelményrendszerének és a beszámolás módjának a doktorandusz kutatási tevékenységéhez történő igazítása. Az alacsonyabb hallgatói létszám előnyt jelent az igazgatás és az adminisztráció vonatkozásában is, amelynek köszönhetően a vezetés és a titkárság személyesen is ismeri a hallgatókat. A Doktori Iskola előnyös földrajzi elhelyezkedése nem pusztán a Győr-Moson-Sopron megyében élők számára teszi vonzóvá az állam- és jogtudományi képzést, ugyanis a győri oktatási hely könnyebben elérhető a Vas és Zala megyéből, illetve Veszprém megye északi, valamint Komárom-Esztergom és Fejér megyék nyugati részéről érkezők számára, mint a fővárosi vagy a pécsi doktori iskolák.
A győri doktori képzés sajátossága, hogy abban a klasszikus jogtudományi doktori témák mellett meghatározó szerepet kapnak napjaink fő államtudományi kérdései is, többek között az állami szuverenitás és állami funkciók, a kormányzás, az állam és a politikai rendszer kapcsolata, a globalizáció és a regionális integrációk hatása a nemzetállamokra, az igazgatási és szervezéstudományok, illetve a fenntarthatóság. Amellett, hogy a képzés egyik fő célja a hazai és nemzetközi jogtudomány fejlesztése, a Doktori Iskola kiemelt feladatának tekinti a Kar magas színvonalú oktatói utánpótlásának biztosítását, amely megalapozója a minőségi győri jogi és igazgatási képzésnek. Mindennek meghatározó szerepe van abban, hogy napjainkra a Kar oktatói állományának gerincét a Győrben diplomát, majd tudományos fokozatot szerzett munkatársak képezik.
Az oktatáson és a kutatói tevékenység kereteinek biztosításán felül a Doktori Iskola tudományos fórumot is kíván teremteni a doktoranduszok számára. 2014 őszétől indult el "A jogtudomány sajátossága" című konferenciasorozat, amely a hazai doktori iskolák mellett igyekszik megszólítani a régió államaiban működő képzési helyek hallgatóit is. E rendezvények délelőtti plenáris ülésein a tudományterület neves professzorai tartanak előadást, illetve reflektálnak egymásra - mindez azt is célozza, hogy a hallgatók érzékelhessék a tudományosság szintjét, problémaérzékenységét és módszertanát. A konferencia délutáni szekciói a doktoranduszok számára teremtenek lehetőséget a kutatási eredményeik bemutatására és szakmai vita folytatására. A fentiekkel áll összefüggésben a Doktori Iskola ars poeticája is, amely alapján a doktori képzésnek nem feladata a szakjogi tartalmak átadása, hanem célja a tudományosság színvonalának, perspektíváinak és vezérlőeszméinek az elsajátíttatása.
- 66/67 -
Az elmúlt negyedszázad során a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara szerves fejlődés eredményeként, fokozatosan alakította ki saját infrastruktúráját, oktatói és kutatói bázisát, sokrétű kapcsolatait. Kezdetektől fogva kiemelt célkitűzés volt a saját oktatói-kutatói állomány létrehozása a Győrben végzett hallgatók közül. A fiatal oktatók tudományos előmenetele a Doktori Iskola és a Kar támogatása mellett valósult és valósul meg, közülük ma már többen töltenek be vezető pozíciót. A Kar nagy hangsúlyt fektet a hallgatói tehetséggondozásra is. A tanórákon felül számos lehetőség áll nyitva az egyetemi polgárok számára ismereteik bővítésére és elmélyítésére. A hallgatók és a témavezetők munkája mellett a színvonalas tudományos diákköri rendezvények, valamint a Batthyány Lajos Szakkollégium tehetséggondozó tevékenysége is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az országos tudományos diákköri konferenciákon indulók szép eredményeket érnek el.
A modernkori győri jogi és igazgatási képzés huszonöt éves története - minden nehézség ellenére - sikertörténet. Ez azonban nem kezdődhetett volna el a Kar alapítóinak - elsősorban Bihari Mihálynak, Szalay Gyulának és Szekeres Tamásnak - a kilencvenes évek elejétől végzett körültekintő és alapos munkája nélkül. A Széchenyi István Főiskola fejlődési lehetőségeit, a város és a régió adottságait sikeresen felmérve ők fektették le a későbbi jogi fakultás alapjait, amelynek eredményeként megindulhatott a győri jogászképzés negyedszázaddal ezelőtt, 1995 szeptemberében. ■
JEGYZETEK
[1] E rész Biczó Zalán A győri jogászképzés évszázadai (Universitas-Győr, Győr, 2011) című kötetének alapulvételével készült.
[2] E rész a Doktori Iskola tájékoztatójának alapulvételével készült.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi adjunktus, SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék.
Visszaugrás
