A Közjegyzők Közlönyének korábbi számában dr. Berecz Péter bírósági titkár az átutalási végzés gyakorlati problémájáról írt.
A szerző témafelvetése nagyon érdekes, személy szerint kifejezetten örülök annak, hogy más jogalkalmazó is foglalkozik közjegyzőket is érintő kérdésekkel, amely elősegítheti a jogalkalmazás egységességét, és a bíróság és a közjegyzőség közti zavartalan együttműködést.
A témát azonban érdemes egy másik aspektusból is megvizsgálni.
A szerzővel egyetértve véleményem szerint sincs jogszabályi lehetősége a közjegyzőnek arra, hogy a hatáskörébe telepített végrehajtási ügyekben átutalási végzést hozzon, figyelemmel arra, hogy a Vht. 31/E. §-a taxatív felsorolását tartalmazza a törvény azon szakaszainak, ahol bíróság alatt közjegyzőt is érteni kell. E felsorolásban pedig sem az átutalási, sem a letiltó végzésre való utalás nem szerepel.
Megjegyzendő azonban, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban nemcsak a Vht. 31/E. §-ára tekintettel nincs helye a végzés meghozatalának, hanem a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 52. §-ának (4) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján sincs.
Az Fmhtv. 52. §-ának (4) bekezdése szerint a végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel kerül sor[1].
Az egyes végrehajtással kapcsolatos eljárási cselekmények közjegyzői hatáskörbe utalásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a végrehajtás elrendelésének feladatkörét megossza a közjegyzők és a bíróság között, ezzel a bíróság előtti ügyek intézésének
- 70/71 -
időszerűségét segítve elő, míg alkotmányjogi szempontoknak megfelelően a végrehajtás foganatosítása továbbra is bírósági hatáskörben maradjon.
Mivel a letiltó végzés és az átutalási végzés nem pusztán elrendelési cselekmény, hanem egyben végrehajtás foganatosító cselekménynek is minősül, aggályos lehet, ha a jogszolgáltató közjegyző a foganatosító bíróság jogkörét gyakorolja, és ez e két intézmény közjegyzői hatáskörből történő kizárását indokolhatja.
Ezt erősíti meg a jogalkotó azzal, hogy a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény 79. §-a, 2012. március 15-i hatállyal hatályon kívül helyezi a Vht. 10. § c) pontjában a "valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése" szövegrészt, és ezzel feloldja a Vht. 10. § és a 31/E. §-a között fennállt ellentmondást.
A jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelművé teszi, hogy a közjegyző az általa elrendelt végrehajtási eljárások speciális szabályait megállapító Vht. 31/E. § alapján végrehajtási lapot és végrehajtási záradékot állít ki, a közjegyző letiltó és átutalási végzést nem hozhat.
Mindezekből következően, mivel az átutalási és a letiltó végzés esetén a végrehajtás elrendelése összefonódik a végrehajtás foganatosításának első szakaszával - hiszen a jogerős átutalási végzést követően az elrendelő bíróság maga intézkedik arról, hogy a visszatartott összeget utalja ki a végrehajtást kérőnek, a letiltó végzésben pedig az elrendelő bíróság az adós munkáltatóját[2] hívja fel arra, hogy a letiltott összeget a munkabérből vagy az adóst közvetlenül megillető járandóságból vonja le és közvetlenül a végrehajtást kérőnek fizesse ki - a közjegyző átutalási és letiltó végzést nem hozhat.
Az, hogy a fenti jogszabályok értelmében a közjegyző nem hozhat sem letiltó, sem átutalási végzést még nem zárja el a végrehajtás kérőket attól, hogy rövid időn belül a követelésükhöz jussanak.
A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásokban, így a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárásban is lehet ugyanis kérni ún. "végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízást", illetve "munkabér letiltást".
A fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárásban a végrehajtási lap 12. pontjában kell jelezni, hogy a kérelmező elsősorban a fizetési számlára (adós munkabérére) vezetett végrehajtást kéri.
Ez esetben a végrehajtó elsődlegesen az adós által a végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számlára bocsát ki átutalási megbízást, és amennyiben ez sikeres volt, további cselekményekre nem is kerül sor. Amennyiben az átutalási megbízás fedezethiány okán nem vezetett eredményre, a végrehajtó külön, a további díj előlegezésére történő eredményes felhívás után az általános szabályok szerint foganatosítja a végrehajtást.
- 71/72 -
Munkabér letiltás esetén pedig a végrehajtást kérő kérheti a végrehajtási költségelőleg kiszámítását és bekérését, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vagy Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaigazolása után a munkáltató felé a munkabér letiltás azonnali kiadását. Az átutalási megbízáshoz hasonlóan, amennyiben a munkabérletiltás sikertelen lenne, úgy az eljárásról megküldött jegyzőkönyv kézhez vétele után közvetlenül lehet kérni az eljárás további teljes lefolytatását az általános szabályok szerint.
Mindkét jogintézmény esetében a végrehajtási költségelőleg kevesebb, mint az általános szabályok szerinti eljárásban, figyelemmel a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) 8. §-ának (5) bekezdésére, amely szerint, ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az általános szabályok szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani.
Ebben az esetben a díjrendelet 16. §-ának (6) bekezdése értelmében a végrehajtót a munkadíjon felül csak a munkadíj 10%-a illeti meg költségátalányként.
Így például egy 500.000 Ft-os követelés esetén 5.000 Ft közjegyzői díj és 4.400 Ft végrehajtói díj ellenében ugyanolyan eredményre vezet a fenti eljárás, mint a bíróság által hozott átutalási és letiltó végzés esetén, ugyanakkor a közjegyző az eljárásban mégsem veszi át a foganatosító jogkört.
Sőt, a fenti eljárás - szemben az átutalási és letiltó végzéssel - célravezetőbb abban az esetben, ha a bankszámlára, munkabérre vezetett végrehajtás kimenetele már előre bizonytalannak tűnik, tekintettel arra, hogy az eljárás azonnal folytatódik az adós egyéb vagyontárgyaira a végrehajtást kérő döntése alapján.
Mindezekre figyelemmel a végrehajtás kérőt nem éri hátrány a közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásokban.
A jogalkotó a hivatkozott cikk szerzője által is jelzett törvényi ellentmondásra megfelelően reagált azáltal, hogy a 2012. március 15. napján hatályba lépő jogszabály-módosítással a bíróság és a közjegyző közötti feladatkör megosztás alapgondolatának megfelelően "tömte be a joghézagot", és egyben a közjegyzőség legitimációját, a közjegyző igazságszolgáltatásban betöltött helyét egyértelműsítve nyilvánvalóvá tette, hogy a közjegyző csak végrehajtást elrendelő feladatot lát el, foganatosító jogkörrel nem rendelkezik.■
- 72 -
JEGYZETEK
[1] amennyiben pedig közjegyző okirata a végrehajtandó határozat, úgy nem végrehajtási lap kiállításának, hanem a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának van helye. Közjegyzői okiratot záradékkal pedig nem bármelyik közjegyző, hanem kizárólag az okiratot készítő közjegyző látja el.
Megjegyzem, hogy az Fmhtv. 2012. március 15. napjától hatályos 52. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtás elrendelésére szintén nem bármelyik közjegyző, hanem a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult. Ennek indoka az, hogy az alapüggyel kapcsolatban legtöbb adattal, ismerettel rendelkező - és nem utolsósorban az iratok birtokában lévő - szervhez célszerű a hatáskör telepítése, ez valósítja meg a legésszerűbb eljárásrendet (ha a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző nem tud eljárni a végrehajtási kérelem tárgyában kijelölés történik, akárcsak a kizárás esetében).
[2] illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a MOKK Jogi Irodájának jogi tudományos tanácsadója, közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
