A szellemi alkotás szerzőjének kizárólagos személyhez fűződő és vagyoni jogai állnak fenn az elkészült alkotáson. A forgalom és hasznosítás tárgyát képező vagyoni jogok gyakorlása során azonban műfajonként eltérő a helyzet a gyakorlás tekintetében. A technika fejlődésével, valamint a népesség és vele együtt a műélvező közönség számának jelentős gyarapodásával olyan új szerzői jogi műfajok, közvetítő/terjesztő csatornák jelentek meg, melyek a hagyományos szerző-felhasználó közötti kapcsolat újraértelmezését tették szükségessé.
A szerzői mű forgalomba hozatala a megváltozott dimenziók között a felek, a szerző és felhasználó, távolodásához vezetett, azaz a szerző számára a legtöbb esetben képtelenség követni a műve felhasználásával kapcsolatos eseményeket. Erre tekintettel a XIX. század végétől kezdve jelentkezett a közös jogkezelés szükségessége, megjelentek azok a szervezetek, amelyek a szerzők érdekeit képviselve, segítettek a tömegek számára a felhasználás jogszerű lehetővé tételében.
Hazánkban a szerzői jogok szabályozását törvényi keretek között rendezték, mely jogszabálynak több komoly kihívásnak kell megfelelnie. Egyrészt a már említett technikai fejlődésnek, mely a digitalizálás korában a szerzői jog által védett művek egyszerű többszörözése, másolása, továbbítása, vagyis könnyű kezelhetősége miatt nem is olyan egyszerűen megoldható feladat. Másrészt az Európai Közösség tagjaként figyelemmel kellett lenni tagállami kötelezettségeinkre, vagyis olyan szabályokat kellett lefektetni, melyek összhangban állnak a Közösségi szintű jogalkotással. Harmadrészt - talán ez a legfontosabb - a szerzői érdekek, minél erősebb érvényre juttatását kellett lehetővé tenni.
Hasonlóan fogalmaz a szerzői jogi törvény indokolása, mely szerint a szerzői jogot - ideértve az előadóművészeknek, a hangfelvétel-előállítóknak és maguknak a műsorszolgáltatóknak a jogait is - érintő műszaki fejlődés leglátványosabb színtere a számítógépes világhálózat, az internet. A műszaki fejlődés egyik döntő láncszeme itt a megnövekedett tárolókapacitású számítógép, amely ma már teljes szövegű irodalmi, valamint egész zenei és audiovizuális művek ezreinek tárolására képes. Az írott szövegek automatikus bevitele az ún. grafikus scanning módszerrel történhet.
- 17/18 -
A másik elem a koaxiális széles sávú és az üvegszálkábel, amely az új számítógépes adatsűrítő technológia révén hihetetlen mennyiségű adat jó minőségű, gyors továbbítására képes. A harmadik az adattárral és az új típusú vezetékkel összekapcsolódó elem a fejlett személyi számítógép, programjaival együtt. Ezekről egyszerűen elérhető a távoli, központi elektronikus adattár és annak programjaival lehetséges az együttműködés is (interaktív üzemmód). A magánháztartásban lévő személyi számítógép képernyőjére, sőt memóriájába a központból "lehívható" az adat, illetve a mű, amely még műhordozón is reprodukálható. Már gyakorlatilag létrejött az a nemzetközi számítógépi hálózat, amely az ilyen adattárak és személyi számítógépek millióit kapcsolja egybe, egyes becslések szerint 50-100 millió háztartást kötve így össze.
A szerzői vagyoni jog lényege a szerző vagy a tőle jogot kapó felhasználó azon kizárólagos joga, hogy a mű mindenféle felhasználását ellenőrizze, az egymásra épülő felhasználásokhoz engedélyt adhasson és ennek fejében jogdíjhoz jusson. A szerzői jog célja egyrészt az alkotásra, innovációra való ösztönzés, másrészt a kulturális és bizonyos ipari befektetések védelme. Így érthető, hogy az előzőekben ismertetett műszaki fejlődés - a művek szinte korlátlan, olcsó többszörözése, valamint műpéldányokban vagy nem anyagi formában való gyors terjesztése - hatalmas kihívás a magyar szerzői jog számára is. Ez a kihívás nemzetgazdasági jelentőségű; kulturális (műveket, műsorokat létrehozó) vállalkozásokat, befektetéseket is érint amellett, hogy döntő hatással lehet a magyar tudomány és kultúra fejlődésére.
A szerzői és szomszédos jogok által védett tartalom terjesztése, beleértve a könyveket, audiovizuális műveket és hangfelvételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, szükségessé teszi azt, hogy a jogokat a szerzői és szomszédos jogok különböző jogosultjai, mint például a szerzők, az előadóművészek, a hangfelvételelőállítók és a kiadók engedélyezzék. Alapesetben a jogosult választhat a jogai egyéni vagy közös kezelése között, amennyiben a tagállamok az uniós joggal és az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeivel összhangban másként nem rendelkeznek.
A leírt környezetben megszületett hazai szabályozás szerint a közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás engedélyezése vagy a díjigény érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. A szerzői és szomszédos jogok kezelése magában foglalja a felhasználók számára történő engedélyezést, a felhasználók ellenőrzését, a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérését, a szerzői és szomszédos jogok érvényesítését, a jogok gyakorlásából származó jogdíjbevételek beszedését és a jogosultakat megillető összegek felosztását. A közös jogkezelő szervezetek lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy díjazásban részesüljenek az olyan felhasználások után, amelyek ellenőrzésére vagy érvényesítésére maguknak nem lenne lehetőségük, beleértve a nem belföldi piacokat is.
Amennyiben csokorba akarjuk szedni a közös jogkezelés által érintett területeket, úgy elmondható, hogy a szerzői jogi törvény a művek szerzőin kívül az ún. szomszédos jogi jogosultaknak is kizárólagos jogot biztosít: előadóművészeknek az "előadóművészi teljesítményeikre", a hangfelvételek és filmek körében azok előállítóinak a hangfelvételre/filmre, illetve a rádióknak és televízióknak az általuk sugárzott műsorokra.
Az érintett szerzői jogi műfajokkal kapcsolatban fontos kérdés, hogy az adott műfaj esetén a szerző vagyoni jogai átruházhatók-e teljes egészükben vagy csak felhasználási engedély adható (és ennek mi az indoka). Egy kellőképpen sokszínű rendszer ugyanis megfelelően tud igazodni a jogosultak és a felhasználók igényeihez, ugyanakkor egy túl bonyolult (esetleg túlságosan szétaprózódott) konstrukció a hatékony jogszerzést is veszélyeztetheti.
A hatályos szabályozás szerint a szoftver, adattár, reklám és film műfajok kivételével csak felhasználási engedély adható. A felsorolt négy műfaj esetében külön vizsgálandó tehát az is, hogy ki a vagyoni jogok jogosultja, mely kérdésre, mivel a személyhez fűződő jogok nem ruházhatóak át, kétség esetén az utóbbi jogok jogosultjai adhatnak választ. Segítséget jelenthet még az újabban a Nemzet Szabadalmi Hivatal által felállított és kezelt szerzői jogi adattár, melybe a szerzői jogi jogviták könnyítése érdekében a szerzők önként nyilvántartásba vetethetik műveiket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
