A büntető anyagi jog egyetemi oktatójaként hálával tartozom Kiss Annának a Bűnbe esett irodalmi hősök c. munkájáért. Büntetőjogot, kriminológiát oktató pedagógusként két fő cél vezet: egyrészről a fiatalság számára a normatív, illetve empirikus tudományok dogmáit és eszméit átadni, másrészről kiművelt emberfőket nevelni.
A büntetőjog oktatói megismertetik hallgatóikkal a bűnügyi tudományok fejlődését, az egyes iskolák hatását, a nemzetközi és hazai hagyományokat, a máig ható alapelveket. Felvázolják a kontinentális és a common law közötti különbségeket, átadják hallgatóiknak a nemzetközi, európai büntetőjogra vonatkozó tudásanyagot. A joghallgató megismerkedik a kógens nemzetközi büntetőjog szabályaival, az európai büntetőjog mibenlétével. Az oktatás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a dogmatikát, a hatályos törvényi szabályozást és a bírói gyakorlatot egyaránt behatóan megismerje a joghallgató. Az Alkotmánybíróság büntetőjogot érintő határozatai éppúgy a tananyagunk részét képezik, mint a Legfelsőbb Bíróság jogegységet elősegítő munkájának megismerése. A Büntető törvénykönyv kodifikációjának előszobájában - meggyőződésem - hogy valamennyi kolléga bepillantást nyújt a hallgatóság számára a szakmai berkekben zajló vitákra, így is hozzásegítve őket az anyag minél mélyebb megértéséhez.
A büntetőjog önmagában igen értékes, igen érdekes tudásösszesség. A hallgatóink számára azonban még közelibbé, még megfoghatóbbá tehetjük, ha művészi alkotásokat hívunk segítségül.
A recenzens az erőszakos bűnözésről szóló munkájában szintén azokra a katarzis-élményekre támaszkodott, amelyek művészeti alkotásokban mutatták be az erőszakot.1
"Dosztojevszkij már-már pszichoanalitikusi szakszerűséggel megírt regényeire sokat hivatkoznak a lélekgyógyászok, ám a társadalomtudomány számára éppoly tanulságosak az egyén belső motivációit és a társadalmi viszonyokat egyaránt elemző művek. Raszkolnyikovnak azért kell megbűnhődnie, mert úgy érezte, joga van ölni. A bűnről elmélkedve - »a betegség szüli-e a bűntettet, vagy magának a bűntettnek sajátos természetéből következik, hogy mindig együttjár valami beteges folyamattal?« - megérett benne az elhatározás, hogy gyilkolni fog, s mindent hónapokon át precízen megtervezve, végül véghez is vitte tettét, baltájával háromszor csapott le áldozatára, az öregasszonyra."2
Kiss Anna munkáját Mészáros Ádám ajánlja, kívülállónak, szakmabelinek egyaránt. Míg a kívülálló a jogi fogalmak és nyelvezet szakszerű, közérthető használata miatt jut élvezetes olvasmányhoz, addig a jogász-olvasót segíti a munka a jog helyes alkalmazásában - Mészáros Ádám szerint.
Finszter Géza írt előszót a műhöz, kiemelve, hogy "kifogástalan büntetőjogi tanulmányt" tartunk a kezünkben, amelynek szerzője "avatott büntetőjogász".
A kötetet Sándor Viktória grafikái illusztrálják. Ha hasonlóságot vélünk felfedezni Sándor Károly műveivel, az nem a véletlen műve, hisz Sándor Viktória a grafikus unokája.
Elsőként a halálbüntetés kapcsán írt képzeletbeli riportot idézi fel a recenzens. Az írás alcíme szerint ebben a munkában Pálinkás György bírónak állít emléket. Kiss Anna fogalmazásában: "...ő volt az a bíró, aki talán a legtöbb halálbüntetést kiszabó ítéletet hozta". Gelléri Andor Endre Nyakazás című novelláját elemzik a hallgatók és Pálinkás György bíró a "képzeletbeli tudósításban". Kiss Anna meghallgatja, a tanulókkal megérteti a bíró érveit, majd a következő ítéletet hozza: "...a gonosz megsemmisítése a mesék világában megengedhető, de a valóságban el kell tekintenünk a végleges kiiktatásuktól."3 Kiss Anna az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát is ismerteti, teljes képet adva a halálbüntetés problematikájáról.
Ehhez az íráshoz szorosan kapcsolódik Édes Anna ügye.4 E művel a recenzens is foglalkozott.5 "Kosztolányi Édes Annája tíz hónapon keresztül némán tűri, ahogy gazdái rabszolgaként dolgoztatják, lelkileg megalázzák, unalmukban és gőgjükben játékot űznek vele. Nem szól, nem lázad fel, nem menekül el, teljesíti minden kívánságukat, aztán egy nap fogja a nagy konyhakést és véget vet mindennek. Gazdái gépet csináltak belőle és úgy ölt, mint egy gép."
A szerző végső megállapítása a bűnesettel kapcsolatban: "A bíró nem értette meg, hogy miért ölte meg Schmidt - közismertebb nevén Édes - Anna Vizyéket". Kosztolányi adja meg a választ a "miértre".
Toldi Miklós tettének elemzésekor Kiss Anna áttekintést ad arról, miként változott koronként "a bűncselekmények köre és a felelősségre vonás feltételei." Foglalkozik Nagy Lajos és az Arany János korabeli jogrendszerrel, amelyek alapján vizsgálható lenne Toldi Miklós cselekedete. Tekintve azonban, hogy egyik korban sem volt egységes a jogrendszer: "...célszerű a ma hatályban levő szabályok alapján megválaszolnunk" a Toldi Miklós által elkövetett cselekmény kérdéseit. Kiváló lehetőség Kiss Anna számára az Arany mű arra, hogy megismertesse hallgatóival, olvasóival a dolus directus, dolus eventualis, a luxuria, negligentia büntetőjogi fogalmait. Szintén e mű kapcsán ismerteti a jogos védelemre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Olyannyira naprakész, hogy a készülő Btk. módosítás szerinti jogos védelmet is ismerteti.
Csáth Géza több műve is megihlette Kiss Annát.6 A gyermek c. novella az abortusz jogi és etikai kérdéseit veti fel. Rövid történeti áttekintés után a szerző az Alkotmánybíróság álláspontját ismerteti. Az Ópium c. mű alapján kábítószer-fogyasztás büntetőjogi vetületét veszi górcső alá. Kritizálja a nyolcvanas évek drogpolitikáját, amely nem tett egyértelműen különbséget a fogyasztó és a kereskedő között. Az olvasók számára értelmezi az 1998. évi LXXXVII. törvény és a 2003. évi II. törvény eltérő felfogását. A kis Emma c. novella sorai beleolvadnak egy 2000-ben történt budapesti emberölési eset ismertetésébe. A párhuzamos történetek leírása során maga Kiss Anna is szépirodalmat művel. A büntetőjogász művészit alkotva mutatja be a gyermekkori elkövetők cselekményét, lehetséges lelki okait.
Szintén gyermekkori devianciával foglalkozik Herczeg Ferenc Jankó jó útra tér c. novellája alapján. Igen fontos gondolata az értékelésnek, hogy a gyermekek számára büntetlenséget biztosító korhatárt nem szabad 14. év alá vinni. A 14 év alatti korban elkövetett súlyosabb bűnöket nem a büntetőjog eszközeivel kell kezelnünk - állítja határozottan Kiss Anna. És ezzel az állításával bizton egyetérthetünk.
A recenzens a gyermekek brutalitását egyik leghatásosabban bemutató műnek A legyek urát tartja. A gyermeki kegyetlenséget, a szadisztikus hajlamokat mutatja be William Golding. Parabolisztikus írásában a hajótörést szenvedő gyerekek állati szintre süllyednek, mire egy hajó észreveszi füstjeleiket.8
A családon belüli erőszak bemutatására egy Móricz novellát használ fel Kiss Anna.9 A gyermekbántalmazás összetevőit elemzi ebben az értékelésben. A hazai felmérések adatai alapján, a családon belüli erőszak mögött levő okok egyike az alkohol- és a drogfogyasztás. Kriminogén tényező továbbá a gyermekkori bántalmazó családi háttér. "A gondolkodás bizonyos típusos sajátosságai, a kognitív sémák, beállítódások, attitűdök is ott állnak a háttérben."10
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
