Az igényérvényesítés kötelező sorrendiségének gondolatát megerősíti és továbbviszi a Hivatalos gyűjtemény 2002/1/641. számú elvi határozata, mely szerint Jogerősen megítélt követelés behajthatatlanságára alapított kárigény idő előtti mindaddig, amíg az adós ellen folyó végrehajtási vagy felszámolási eljárás eredményeként be nem bizonyosodik, hogy a követelés vagy annak egy része nem térült meg".
A két egymástól merőben eltérő megoldás egymást kizáró elveken alapul. A sorrendiséget felállító határozatokban kifejtett álláspont nem fér össze az együttes perlést megengedő és mögöttes felelősséget megállapító ítéleti állásponttal. Ez utóbbi - a mögöttes felelősség alkalmazása - nem terjedt el, nem vált gyakorlattá. Ebben szerepe lehet a jogszabályi háttér hiányának, annak, hogy az államigazgatási szerv mögöttes felelősségének jogszabályi alapja nincs, szemben a Ptk. 274. § (1) bekezdésén alapuló egyszerű kezesi, vagy a Gt. 90. § (1) bekezdése szerinti, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjának mögöttes felelősségét tartalmazó szabályokkal.
A bírói gyakorlatban a sorrendiség megkövetelése vált általánossá. Jelenleg az elsőfokú bíróságok mintegy perelőfeltételként kezelik a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési perekben annak igazolását, hogy a szerződéses vagy egyéb jogcímen történő igényérvényesítés és azzal összefüggő végrehajtás eredménytelen. Ennek hiányában a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozva elutasítják a keresetlevelet. A sorrendiség megkövetelése és a végrehajtási eljárás keretében történő behajthatatlanság igazolása az állami szervvel szembeni kárfelelősség tekintetében olyan többletfeltételt állít fel, ami a tételes jog rendelkezéseiből nem vezethető le.
A Legfelsőbb Bíróságnak ezt az álláspontot kifejtő határozatai indokolásában egy olyan sajátos érvelés követhető nyomon, melyben a szerződésen kívüli károkozással összefüggésbe hozható kárfogalom önálló tartalmat kap.
"Szerződéses jogviszony esetében a jogosult követelheti a szolgáltatás teljesítését [Ptk. 198. § (1) bekezdés], hibás teljesítés esetén pedig a kötelezettel szemben kellék- vagy jogszavatossági igényt érvényesíthet. A szerződéses jogviszonyokkal összefüggésben - mindenekelőtt a kötelezettség teljesítésének egészbeni vagy részbeni elmaradása kapcsán - előfordulhat a közigazgatási hatóság kártérítési felelősséget is megalapozó közrehatása. Ilyen esetben a károkozó magatartás többnyire nem esik egybe a károsodással, ugyanis a kár időben később, azáltal keletkezik, hogy a jogosultnak a kötelezettel szemben fennálló követeléseinek teljesítése - a törvényes jogérvényesítés keretében - csak részben vagy egyáltalán nem kényszeríthető ki. Ehhez képest a jogosult károsodása a már esedékessé vált követelések érvényesítése során kielégítést nem nyert igényektől függ és a mértéke azokhoz igazodik. A kártérítés a Ptk. 360. §-ának (3) bekezdése alapján a károsodás bekövetkezésekor, tehát akkor válik esedékessé, amikor bizonyossá lesz, hogy a követelés a szerződéses jogviszony kötelezettjén nem hajtható be." (Hivatalos gyűjtemény 2001/2/525. számú elvi határozat.)
A fenti magyarázatból az szűrhető le, hogy a közigazgatási szervvel szemben érvényesíthető kár minden szempontból másodlagos: annak függvényévé válik, hogy a követelés a szerződéses féltől mennyiben és mikor térül meg. A kár esedékessége és mértéke is - ilyen felfogás mellett - egy már bíróság által jogerősen megítélt követelés behajthatatlanságán alapul.
Az a tétel, hogy a jogosult károsodása egy már esedékessé vált követelés érvényesítése során kielégítést nem nyert igénytől függ, kettős kárfogalmat feltételez. Van egy - a megtérülés hiánya miatt keletkezett -szűkebb értelemben vett kár, mely része a károsultat ért tágabb értelemben vett károsodásnak. Annak ellenére, hogy a jogosult szempontjából a kár egyszeri és a károsodás bekövetkezésének időpontja a vagyonában beállott értékcsökkenéshez tapad, ez a felfogás a jogosult oldalán jelentkező kárnak egy részét a tényleges károsodástól elkülöníti. Az önállósodott - másodlagosként felfogott - kárfogalom teljes mértékben elszakad a közigazgatási szerv károkozó magatartásától, jóllehet a közigazgatási hatóság kártérítési felelősséget megalapozó közrehatását nem teszi vitássá ez az értelmezés sem.
A tényállások egyik jól körülhatárolható csoportját képező ingatlanügyleteknél a felperes a szerződő partnerének jogellenes felróható magatartása miatt károsodott - például az ingatlan többszöri eladása miatt -, de a károsító eredményhez vezető okfolyamatban a földhivatal mulasztása is közrehatott (széljegy feltüntetésének elmulasztása). A jogosult kárát - a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyának megbomlása folytán - az képezi, hogy a vételár kifizetését teljesítette, anélkül, hogy tulajdonjogot szerzett volna. Ez a károkozás egyszerre következik be és a kártérítés a károkozásban közreható bármely károkozóval szemben a károsodáskor nyomban esedékes (Ptk. 360. §).
Példaként szolgálhat a fentiek alátámasztására egy más tényállású ügy, amikor a kártérítés esedékességét illetően a Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az alperes károkozása és a felperesek károsodása időben egybe esett: akkor történt, amikor az alperes a perbeli lakást másnak adta el... A kártérítés mértékének - ítélethozatali időpont helyett - a perbeli lakás eladáskori értékének alapulvételével történt megállapítására bírói mérlegelés jogkörében került sor. (BH 1999/485. számú jogeset) A károsodás bekövetkezésének megítélése a közigazgatási szerv károkozásánál sem lehet eltérő, mert ennek nincs jogszabályi alapja.
Kétségtelen, hogy a szerződéses jogviszonyra tekintettel a szerződéshez tapadó jogintézmények érvényesítését veheti igénybe elsősorban a felperes - vételárat követelhet vissza elállás, érvénytelenség jogkövetkezményeként, szavatossági jogait érvényesítheti stb. - ez azonban nem jelenti azt, hogy a kár keletkezését, bekövetkezését nem lehet megállapítani mindaddig, amíg a szerződésből eredően megítélt követelés behajtásának eredménye nem ismeretes. Ez az értelmezés magának a kár fogalmának a lényegével összeegyeztethetetlen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
